Ha az izraeli szándéknyilatkozatokat elfogadjuk, akkor az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni támadások akár két hétig is folytatódhatnak. Akárcsak tavaly Libanonban, ahol a Hezbollahot és annak vezetését Izrael szétzúzta, az izraeli katonai vezetés egyértelműen eltökélt abban, hogy tartós katonai megaláztatást okozzon Iránnak.
Ahogy Libanonban, úgy Iránban is Izrael célja nem csak az iráni rakétabázisok eltalálása és megsemmisítése. Az iráni vezetés legfontosabb tagjait is ki kell iktatni, hiszen Izrael alapjaiban akarja megrendíteni a teheráni iszlám teokrata rezsimet.
Hogy ez a „lefejezési stratégia” végül sikeres lesz-e, azt még nem tudjuk. Az 1980-as években az Irak elleni nyolcéves háború során az iráni rezsimnek sikerült nacionalista jelszavakkal mozgósítania a lakosságot. Akkoriban nem az iszlámot, hanem a perzsa hazát kellett megvédeni. Emberek százezrei mentek lelkesen a háborúba. Ez lehetővé tette a mullah rezsim számára, hogy hosszú távon stabilizálja magát.
Ma azonban az ellenség nagyrészt láthatatlan – és az iráni lakosság elfáradt. Kimerítette őket az Iránt több mint tíz éve sújtó súlyos gazdasági válság. Ennek fényében alacsony lehet a hajlandóság a rezsim támogatására.
A konfliktus kezdeti szakasza
Nagy hiba lenne azonban alábecsülni az iráni mullahok ellenálló képességét. Tudniuk kellett, hogy mi következik, és ennek megfelelően felkészültek. Katonai szakértők pénteken rámutattak, hogy még csak az izraeli támadási hadjárat és az iráni megtorló intézkedések kezdeti szakaszában vagyunk.
Ennek ellenére az olaj- és gázárak máris meredeken emelkednek. A dubaji kereskedők attól tartanak, hogy egy elhúzódó konfliktus Irán és Izrael között jelentősen megzavarhatja a Perzsa-öböl térségéből érkező olajellátást – az egész világ gazdaságára nézve pusztító következményekkel.
Ennek fényében fontos, hogy az Egyesült Államok a lehető legnagyobb mértékben kimaradjon a két főellenség közötti konfliktusból. Ellenkező esetben az egész Öböl-régió lángba borulhat.
Izrael Irán elleni csapásai próbára teszik Trump elkötelezettségét a közel-keleti „örök háborúk” elkerülése mellett. Trump MAGA (Make America Great Again, azaz tegyük újra naggyá Amerikát) szövetségesei pedig arra figyelmeztetnek, hogy a bázis nem akarja, hogy az Egyesült Államok aktív szerepet vállaljon bármilyen Izrael és Irán közötti harcban. Márpedig Trump most csapdába került, különösen, hogy bevallotta: Netanjahu érdekében átverte az iráni tárgyaló küldöttséget.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője figyelmeztet
Az izraeliek deklarált célja az iráni atomprogram megsemmisítése volt és az ma is. Ez azonban pusztán drónokkal nem fog sikerülni.
Teherán ezért arra számít, hogy Izrael a következő órákban és napokban bunkerromboló bombákat vet be, hogy megsemmisítse az Irán középső részén, akár 100 méter mélyen a föld alá temetett iráni nukleáris létesítményeket.
Hogy ez sikerül-e, egyáltalán nem biztos. Még a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi is arra figyelmeztetett nemrég az izraeli rádióban, hogy az izraeli támadások Iránban „visszaüthetnek”. Más szavakkal: Irán ekkor minden erejét felhasználhatja arra, hogy saját atombombát fejlesszen ki.
Fotó: Depositphotos
Iránban az izraeli támadások után meredeken nő a hajlandóság erre. Az iráni keményvonalasok és szélsőségesek régóta azzal érvelnek, hogy Iránnak nemzeti joga van a nukleáris fegyverhez – és hogy egy ilyen fegyver birtoklása a legjobb eszköz a jövőbeli támadások elrettentésére.
A Foreign Affairsben Daniel B. Shapiro, a Biden-kormányzat volt tisztviselője azzal érvel, hogy „valószínű, miszerint Irán most kétségbeesett rohamot fog indítani a nukleáris kitörés felé. Trump viszont döntés előtt áll majd, hogy katonai beavatkozással akadályozza-e meg az iráni atomfegyver létrejöttét. Ez a döntés meg fogja osztani tanácsadóit és politikai bázisát, tekintve, hogy régóta hangoztatott eltökéltsége, hogy az Egyesült Államokat távol tartja a közel-keleti háborúktól”.
A szkeptikusok győznek
Iránban éveken át folyt a belső vita a reformerek és a keményvonalasok között arról, hogy meg kell-e egyáltalán állapodni az Egyesült Államokkal a nukleáris programjáról. Az izraeli támadások most megerősítették a keményvonalasok és ultra-keményvonalasok álláspontját, akik szerint Irán csak az idejét vesztegeti azzal, hogy megpróbál tárgyalni a Nyugattal és azzal érvelhetnek, hogy Irán soha nem tárgyalhat a gyengeség pozíciójából.
Iráni tisztviselők régóta hivatkoznak Muammar Kadhafi volt líbiai vezető sorsára, aki 2003-ban az amerikai szankciók enyhítéséért cserébe beleegyezett, hogy feladja nukleáris fegyverprogramját. Nyolc évvel azután, hogy Kadhafi feladta nukleáris programját, az Egyesült Államok támogatta a líbiai demokrácia-párti felkelést, amely fegyveres lázadássá fajult, és Kadhafi megbuktatásához és végül halálához vezetett.
A líbiai forgatókönyvre Irán felfigyelt, és bizony nem akarnak erre az útra lépni. Irán valószínűleg kilép a nukleáris megállapodásból (JCPOA), és Izrael folyamatos támadására reagálva megpróbálja gyorsan kiterjeszteni nukleáris programját.
Az Európai Külkapcsolati Tanács Irán-szakértője, Ellie Geranmayeh a következőket írja: „Tekintettel a bizonytalan katonai helyzetre, Irán kijelentette, hogy nem fog már részt venni az Ománban tervezett közvetítői tárgyalásokon. Izrael támadásai szinte biztosan megerősítik azokat az irániakat, akik a nukleáris fegyverkezés felé akarnak elmozdulni – egy olyan döntés, amelynek Teherán eddig ellenállt, és amelyet a legfrissebb amerikai hírszerzési eredmények szerint az iráni vezetés még nem hozott meg.”
