Ezek lehetnek a valódi okai annak, hogy most támadta meg Izrael Iránt

Újabb háborúra ébredt péntek reggel a világ: Izrael átfogó és intenzív katonai támadást indított Irán ellen.

Példátlan méretű támadás   

A New York Times által közölt térkép szerint minimum hat helyszínt ért légitámadás a perzsa állam különböző részein, többek között Teheránban, Tabrizban, Kermanshahban, Arakban, Isfahanban és Natanzban, illetve a környékükön.

Összesen több tucatnyi célpontot vettek célba az izraeli erők, és mintegy 200 vadászgépet vetettek be. Biztonsági források szerint Izrael titkosszolgálata, a Moszad drónokat is becsempészett az országba, amelyek iráni rakétaindító bázisokra mértek csapásokat.     

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy nukleáris létesítményeket és katonai vezetőket vettek célba, az iráni légvédelmi célpontok közül pedig több tucatnyit megsemmisítettek.   

A helyszíni felvételek tanúsága szerint ugyanakkor lakóépületeket is légicsapás ért Teheránban, az áldozatok között civilek és gyerekek is vannak. Az iráni média 78 halálos áldozatról tud a fővárost tekintve.

Izrael közlése szerint megölték az iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, Hossein Salamit, valamint a fegyveres alakulat légvédelmi vezetőinek többségét. Ők egy föld alatti főhadiszálláson tanácskoztak, amikor légicsapás érte az épületet. Összesen mintegy 20 magasrangú katonai vezető veszthette életét.

Irán megerősítette, hogy legkevesebb hat atomtudósát megölték az izraeli légicsapások, köztük Fereydoon Abbasit, az Iráni Atomenergia Ügynökség korábbi elnökét, valamint Mohammad Mehdi Tehranchit, a teheráni Iszlám Azad Egyetem vezetőjét.

Az ügynökség megerősítette azt is, hogy károsodott a natanzi nukleáris létesítmény több része. Egyelőre nem látják jelét radioaktív sugárzásnak.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nukleáris létesítményeket soha nem szabadna támadni.

Nagyon súlyos mondatok Donald Trumptól

A zsidó állam jelezte, hogy ez csak a kezdet, és a következő napokban további jelentős támadások következhetnek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő – aki ellen továbbra is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a gázai háborúval összefüggésben – azt mondta: a támadások addig tartanak, amíg szükséges.

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője szerint a légicsapások pénteken is folytatódnak, és „hosszú hadműveletekre” kell felkészülni.

Eközben Donald Trump amerikai elnök arra szólította fel fel Iránt, hogy kössön alkut atomprogramjáról, különben még „brutálisabb támadásokat” kell elszenvednie. Üzenete még hozzá képest is szokatlanul drámai volt:

„Iránnak megállapodást kell kötnie, mielőtt semmi sem marad, és meg kell mentenie, ami egykor az Iráni Birodalom volt. Ne legyen több halál, ne legyen több rombolás, csak állapodjon meg, mielőtt túl késő” – írta közösségi oldalán, az utolsó részt nagybetűvel szedve.

Hozzátette: már eddig is sok áldozat és nagy rombolás volt, de még van idő ennek a „mészárlásnak” a befejezésére, a következő tervezett támadások pedig „még brutálisabbak” lesznek. Szerinte Teheránnak lett volna lehetősége megállapodást kötnie, mégsem tette ezt meg.  

Az amerikai elnök korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok – amely Izrael legjelentősebb fegyverszállítója – tudott az izraeli támadás tervéről, ugyanakkor állítása szerint az amerikai hadsereg nem vett részt abban. 

Irán válaszul 100 drónt indított Izrael ellen, ezeket azonban jelen állás szerint sikerült ártalmatlanítani. Az izraeli lakosokat óvatosságra intették, az óvóhelyeket ugyanakkor elhagyhatták. Irán nagyszabású választ is kilátásba helyezett.

Seyyed Abbas Araqchi, Irán külügyminisztere az ENSZ-nek írt levelében hadüzenetnek minősítette az iráni támadásokat, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte.

Hozzátette: ez „Irán szuverenitásának súlyos megsértése”.

De mi van a támadás hátterében, miért pont most csapott le Izrael, és hogyan reagált a nemzetközi közösség?

Diplomácia helyett katonai út

Az izraeli vezetés azt állítja, hogy Irán atomfegyvert szeretne előállítani, és ezt nem szabad megengedni neki – attól tartanak ugyanis, hogy azt adott esetben bevetné ellenük. Azt mondják, hogy ezek a fejlesztések felgyorsultak, és a katonai beavatkozás az egyetlen út ennek megakadályozására.

Az iráni vezetés ugyanakkor eddig azt hangoztatta, hogy az atomprogramjuk békés, polgári célokat szolgál, nem akarnak atomfegyvert előállítani, és még kevésbé bevetni.

Az iráni-amerikai tárgyalások a nukleáris programról még folyamatban voltak, most vasárnap kezdték volna meg azok hatodik körét. Izrael tehát nem várta meg, hogy diplomáciai úton sikerül-e megoldást találni a problémára. Nem támogatta az esetleges amerikai-iráni megállapodást, nem bízott benne, hanem a katonai utat választotta.      

Elemzők szerint Izrael mostani akciója több szempontból is eltér a korábbi, Irán elleni két támadástól: sokkal széleskörűbb és intenzívebb, valamint nem csupán a nukleáris létesítményeket és rakétaállásait támadja – utóbbival a válaszadási képességeit csökkenti –, hanem likvidálja az iráni katonai vezetés kulcsfiguráit is.

Gyakorlatilag tehát a korábban a Hezbollah ellen bevetett stratégiát alkalmazza: múlt évben a libanoni iszlamista szervezet vezetőinek megölése nagyon súlyos következményekkel járt annak működésére, valamint ellentámadási képességeire.       

„Az, hogy már a hadművelet első óráiban megölték Irán katonai vezérkari főnökét, a nagyhatalmú Forradalmi Gárda parancsnokát, valamint számos vezető atomtudósát – ráadásul Benjamin Netanjahu szerint a művelet még napokig folytatódhat – , példa nélküli mértékben károsította Irán elitjét”, figyelmeztet a BBC.  

Ez látszólag a korábbiaknál keményebb válaszcsapásokra ösztönözhetné Iránt, amelynek ugyanakkor – az elszenvedett károk miatt – már sokkal nehezebb lesz ilyen választ adnia. Feltehetően emiatt döntött Netanjahu az eszkaláció mellett, teszi hozzá.  

Végzetesen meggyengültek Irán proxijai 

A New York Times eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy Irán közel-keleti proxihálózata, az úgynevezett Ellenállás Tengelye (ennek része a Hezbollah, a palesztin Hamász, a jemeni húszik és az iraki milíciák) jelentősen meggyengültek, és valószínűleg nem lesznek képesek érdemi választ adni az izraeli agresszióra.

A zsidó állam a 2023. október 7-i terrortámadás óta eltelt másfél évben nemcsak a Hamászt gyengítette meg jelentősen – miközben emberi jogvédő szervezetek szerint népirtást hajt végre a Gázai övezetben (Izrael ezt vitatja) – , hanem Libanonban, Szíriában, Jemenben is súlyos csapásokat mért a tengely tagjaira.            

„A szövetséget ugyan nem semmisítették meg teljesen, de annyira meggyengítették, hogy onnan már nincs visszaút”, mondta  Mohanad Hage Ali, a bejrúti Carnegie Middle East Center elemzőintézet vezető munkatársa az amerikai lapnak.  

A Hezbollah, a szövetség egykori pillére például elítélte az izraeli támadást, de nem helyezett kilátásba semmilyen válaszcsapást.

Irán nem csak azért támogatta dollármilliárdokkal ezt a szövetséget, hogy adott esetben megtámadja Izraelt, hanem azért is, hogy elrettentse az izraeli vezetést az Irán elleni agressziótól.

A szövetség azonban annyira meggyengült, hogy már nem bírt elrettentő erővel – ezért is dönthetett most a támadás mellett Izrael.

Ezzel összefüggésben az iráni biztonságpolitikai vezetők már eddig is hangoztatták, hogy az országnak nemcsak joga, hanem alapvető érdeke is atomfegyver birtoklása – ez ugyanis a leghatásosabb elrettentés Izraellel szemben.

Könnyen elképzelhető, hogy a mostani nagyszabású izraeli támadás nyomán az iráni vezetés még nagyobb erővel dolgozik majd egy atomfegyver kifejlesztésén. Kérdés persze – figyelembe véve az Izrael által okozott károk súlyosságát és Trump figyelmeztetését – , hogy képes lesz-e erre.

Már Trump sem bír Netanjahuval  

Az izraeli támadást még azok az arab országok is erősen elítélték és veszélyes eszkalációnak nevezték, amelyeknek amúgy gyakran feszült a viszonyuk Iránnal.  

Oroszország szintén elítélte az „erős eszkalációt”. Moszkva politikailag szövetségese az iszlám államnak, drónokat is nagy számban vásárol tőle, amelyeket Ukrajnában vet be. Ugyanakkor nincs köztük olyan megállapodás, amely segítségnyújtási kötelezettséget írna elő a másiknak egy konfliktus esetén.     

Az európai vezetők szintén azonnali deeszkalációra szólították fel mindkét felet, és azt szorgalmazták, hogy térjenek vissza a diplomáciai megoldáshoz. Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök telefonon egyeztetett egymással.

Sajtótértesülések szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsát még pénteken összehívják, az amerikai elnök pedig telefonon tárgyal majd izraeli kollégájával. Izrael elővigyázatosságból világszerte minden nagykövetségét bezárja határozatlan időre.     

A The Guardian összegzése szerint a fejlemények azt mutatják, hogy „Trump képtelen féken tartani Netanjahut”, a térség káoszba csúszhat, és fennáll a veszélye egy „totális közel-keleti háború” kitörésének.