A jelenlegi globális helyzetben fontolóra kell venni Norvégia EU-csatlakozását – jelentette ki a Financial Times brit napilap keddi számában megjelent interjúban Espen Barth Eide norvég külügyminiszter.
Eide felidézte, hogy a korábbi évtizedek kedvező globális környezetében Norvégia két népszavazáson is – 1972-ben, majd 1994-ben – elvetette a teljes jogú csatlakozást. Az 1972-ben tartott népszavazáson a norvég választók 53,5 százaléka utasította el az ország belépését az akkori Európai Gazdasági Közösségbe (EGK). A népszavazást 1994-ben megismételték, de a többség – ezúttal a résztvevők 52,2 százaléka – ismét elvetette Norvégia csatlakozását az Európai Unióhoz.
A norvég külügyminiszter szerint azonban a mostani „megőrült világban” Norvégiának újra kell gondolnia az EU-hoz fűződő viszonyát.
„A halászat miatt nemet mondtunk 1972-ben, majd 1994-ben is, ismét jórészt a halászat és a mezőgazdaság miatt”, de az ügy olyan mélységesen megosztotta a társadalmat, hogy „házasságok bomlottak fel, családok estek szét”, és sok norvég poszttraumás stressz-szindrómában (PTSD) szenvedett – fogalmazott Eide az interjúban.
A norvég külügyi tárca vezetője szerint azonban azt a „kellemes világot”, amely a két referendum idején létezett, felváltotta a mai „megőrült világ”, amely arra kényszeríti Norvégiát, hogy újragondolja kapcsolatait az Európai Unióval.
Hozzátette: őszintén be kell látni, hogy Norvégia is nehezebb helyzetbe került, és az Európai Uniónak pontosan azok az elemei válnak most az eddigieknél is fontosabbá, amelyekhez Norvégia nem csatlakozott.
A külügyminiszter ezzel arra utalt, hogy Norvégia tagja ugyan az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), amelyet vele együtt az EU, Izland, Liechtenstein alkot, és így részese az EU egységes belső piacának, de nincs beleszólása például az Európai Bizottság által a tagországok nevében külső partnerekkel folytatott kereskedelmi tárgyalásokba.
Espen Barth Eide szerint az Egyesült Államokkal és Kínával kapcsolatos fejlemények nyomán az EU
„olyan eszközöket vesz elő a szerszámosládából, amelyeket eddig nemigen használt, és amelyekhez nekünk nincs hozzáférésünk”.
Hozzátette: Norvégia szorosan figyelemmel követi azt a népszavazást, amelyet augusztusban tartanak Izlandon az ország EU-csatlakozásáról kezdett, de 2013 óta felfüggesztett tárgyalások újraindításáról.
Eide szerint ha Izlandnak sikerül jó halászati feltételeket elérnie az EU-val, az Norvégiában is „hatással lehet a hangulatra”.
(MTI)
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben hétfőn estére reggelhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
