Brutális mértékű kamatemelést hajtott végre az MNB monetáris tanácsa mai ülésén. A Matolcsy György jegybankelnök vezette testület az MNB-alapkamatot 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte vitte fel.
Ennél nagyobb monetáris szigorításra csaknem tizennégy éve, 2008 októberében került sor, amikor az MNB 300 bázisponttal szigorított, irányadó mutatóját 11,5 százalékra emelve. Ez volt akkor a reakció az egy hónappal korábban, a Lehmann Brothers csődje nyomán kirobbant pénzügyi válságra.
Az MNB legfontosabb feladata a másodkörös inflációs hatások elkerülése és az inflációs várakozások horgonyzása - indokolta a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón a mostani kamatemelést Virág Barnabás, a monetáris politikáért felelős alelnök. Amelynek következtében a hosszabb távú folyamatok befolyásolására alkalmas alapkamat magasabb szintre került, mint a rövid távú piaci mozgások kezelésére hatni képes egyhetes betéti kamat 7,25 százalékos szintje.
Ám ez a helyzet alig egy napig áll csak fenn. Csütörtökön ugyanis a jegybank igazgatósága a kereskedelmi bankoktól ugyancsak 7,75 százalékos kamattal fogad majd be betéteket egy hetes elhelyezésre, 50 bázisponttal magasabban, mint egy héttel korábban - közölte Virág Barnabás. Hozzátéve, a Monetáris Tanács a megnövekedett kihívások miatt tartja szükségesnek az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárását.
Ez a kettős irányadókamat-rendszer feladását jelenti, amelynek létrejöttét több szakértő is kritizálta. Többek között Klasszis Klubunk legutóbbi rendezvényén Surányi György, az MNB korábbi elnöke, egyetemi tanár, közgazdász:
Döntéseinket 110 százalékban az infláció elleni harcra összpontosítjuk - jelentette ki Virág Barnabás. Aki azt is kilátásba helyezte, hogy ez elhúzódó és nehéz folyamat, mely során minden eszközzel, mindent meg fognak tenni azért, hogy az infláció visszamenjen a jegybank 3 százalékos középtávú célja közelébe.
Ettől még messze vagyunk, sőt a következő hónapokban inkább távolodni fogunk, mint közeledni. A jegybank friss, teljes egészében majd csütörtökön publikálandó Inflációs jelentése szerint ugyanis az MNB 2022 egészében 11-12,6 százalék közötti fogyasztóiár-indexet prognosztizál, szemben a három hónappal korábban megjelölt 7,5-9,8 százalékos sávjával. Az MNB alelnöke szerint a májusi 10,7 százalék után az éves infláció júniusban 11-12 százalék között lehet, amit azzal magyarázott, hogy továbbra is lényegesen meghaladják a szokásos mértéket az átárazások, amelyek közel fele az élelmiszerár-emelésekhez kötődik, miközben a külső hatások is gyorsan beépülnek a fogyasztói árakba.
További kamatemelésekre számíthatunk tehát, amelyek során Virág Barnabás szerint az MNB külső és belső tényezőket is folyamatosan figyelemmel követ. Az előbbiek során a külső kamat- és a kockázati környezetet, míg az utóbbiaknál az EU-való megállapodás esélyétés az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket.
Az MNB szerint minden esély megvan arra, hogy az Orbán-kormány 2022 végéig megállapodjon Brüsszellel, így Magyarország számára is hozzáférhetővé váljanak a helyreállítási alap forrásai. Ami pedig az egyensúlyt illeti, a jegybank alelnöke szerint a költségvetésben meghozott intézkedések már nyáron érzékelhető eredményeket hozhatnak, de szavaiból az is kiderült, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében teendő lépéseket még várják a kabinettől.
Fontos monetáris politikai változás, hogy a jegybank a devizalikviditást nyújtó swapeszköz használatát júliustól kiterjeszti és a továbbiakban készen áll negyedéven belül is alkalmazni. A Monetáris Tanács indoklása szerint e lépés célja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban testület által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ami azt jelenti, hogy az MNB a rövid oldali kamatok emelkedésére számít - jelezte Virág Barnabás.
A hazai kereskedelmi bankoknak eddig háromhavonta kellett teljesíteniük az úgynevezett devizamegfelelési mutatókat, ehhez pedig értelemszerűen devizára van szükségük. Ennek érdekében tart az MNB az eurólikviditást nyújtó swaptendereket, melyeken a bankok a forintjaikat elcserélhetik euróra, általában néhány napra, legfeljebb egy-két hétre.
A devizaswap is alkalmas eszköz lehet az MNB kezében arra, hogy a forintárfolyamát befolyásolja. Márpedig erre szükség lehet, miután a hazai fizetőeszköz hétfőn ismét padlót fogott, az euróval szembeni árfolyama közel került a 405-ös szinthez. Logikusnak tűnik, hogy a mai döntések, a brutális mértékű kamatemelés és a devizaswapok sűrítésének lehetősége is a forint erősődését szolgálja.
Ám lapunk azon email-ben elküldött kérdését, miszerint akkor ezek szerint az MNB-nek mégis van árfolyamcélja (noha éveken át folyamatosan azt sulykolta, hogy nincs, döntéseit csak az árstabilitás elérése és fenntartása vezérli), még csak fel sem olvasták Virág Barnabásnak a mai sajtótájékoztatón).
Mindenesetre a forint a kamatemelés hatására csak átmenetileg tudott erősödni, az euróval szembeni árfolyama a 400-at közelítő szintről ugyan 396,7-ig ment fel, ám fél 5 magasságában már 398 felett cserélt gazdát.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
