Szinte biztosra vehető volt, hogy a májusi, az egy hónappal korábbinál magasabb éves inflációs adat, valamint a tíz nappal ezelőtt kitört izraeli-iráni konfliktus miatt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának a mozgástere szűkös.
Ebben a helyzetben kamatot aligha csökkenthet, amivel pedig hozzájárulhatna a pislákoló gazdasági növekedés felpörgéséhez. De nem is igazán emelhet, mivel azzal még nehezebbé tehetné a gazdaság kilábalását. Ráadásul a forint viszonylag erőssége miatt sincs most égető szüksége, hogy ezen a módon támogassa meg fizetőeszközünk árfolyamát. Az inflációs ráta pedig, ha emelkedett is, az áprilisinél 20 bázisponttal magasabb májusi érték még nem ok a monetáris szigorra, meg hát érdemes megvárni, vajon júniusban milyen hatása volt az árrésstopnak.
Ilyen előzmények után a legvalószínűbb, hogy a jegybanki alapkamat ott marad, ahol szeptember végétől tartózkodik, vagyis 6,5 százalékon – vélte lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
