A 27 tagország áprilisi harmonizált fogyasztóiár-indexei közül a nyolcadik legalacsonyabb a mi 2,6 százalékos értékünk.

Nem változott most sem az alapkamat. Az infláció magas, a növekedés pedig nem a fogyasztás miatt gyenge. A forintra is sokan spekulálnak, meg van kötve a jegybank keze. 

Hiába lett májushoz képest magasabb az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 43 európai országból 33-ban – így nálunk is – az éves infláció 2025 hatodik hónapjában, Magyarország helyezése nem változott. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinensen továbbra is a miénk a nyolcadik legmagasabb fogyasztóiár-index, a 27 tagú Európai Unióban pedig csak két országban nagyobb a pénzromlás, Észtországban és Romániában. A visszatekintő reálkamatok összevetésében pedig eggyel még romlott is a helyezésünk – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Egy újabb háborúval feszültebbé váló helyzetben kell döntenie kedden a jegybanki alapkamatról a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának. Mit jelenthet be Varga Mihály? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában.

A kínai jegybank nem változtatott az éves és az ötéves kamat szintjén.

Az árrésstop ellenére az infláció májusban csak tovább nőtt, így nem csoda, ha az európai összehasonlításban sem sikerült előrébb lépnünk, az unióban például továbbra is a miénk a 25. legmagasabb éves fogyasztóiár-index. De a jegybanki alapkamatok, valamint az úgynevezett visszatekintő reálkamatok összevetésében is ugyanott vagyunk, ahol egy hónappal korábban – derül ki lapunk legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképéből.

Bár a hazai éves infláció áprilisban lassult, de nem olyan mértékben, mint amekkorára a március közepétől ketyegő árrésstop alapján következtetni lehetett. Ráadásul közben a többiek sem tétlenkedtek, így európai összehasonlításban egy tapodtat sem jutottunk előrébb, hajszálra ugyanannyi öreg kontinensbéli ország fogyasztóiár-indexe alacsonyabb a miéknél, mint egy hónappal korábban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Kamatvágásokat vár a piac, de akkor mi lesz az inflációval? A magyar jegybanknak is lépnie kell? A tőzsdék után a forint is ütést kapott a vámháborúban.

A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.

Hiába hozott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három és fél éve nem látott alacsony inflációt augusztusra, európai összevetésben nem kerültünk sokkal előrébb, mivel közben a többiek sem tétlenkedtek, ők is kisebb-nagyobb mértékben faragtak az éves szintű fogyasztóiár-indexükön – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. A magyar jegybanki alapkamat befagyasztásával ugyanakkor legalább a visszatekintő reálkamatok összevetésében az élmezőnyben maradtunk.

Ahogy a Magyar Nemzeti Bank július végén, most a skandináv ország jegybankja is kamatot csökkentett.

A török központi bank 500 millió dollárt adott el a líra árfolyamának támogatására.

A kínai jegybank szinten tartotta az éves alapkamatot és az ötéves kamatlábat.

Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.

Hiába tesz meg ugyanis kormánya a saját állítása szerint mindent az infláció leszorításáért, és hirdeti hónapról hónapra fennen, hogy ez sikerült is, továbbra is azt látjuk, hogy Európában még mindig jóval több országban alacsonyabb az éves szintű fogyasztóiár-index, mint ahányban magasabb – derül ki az eddig napvilágra került júniusi adatok alapján készült Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 25, addig a prágai jegybank 50 bázisponttal csökkentette irányadó kamatát.

Bár a jegybanki alapkamat újra csökkent, nem éri meg tovább várni annak, aki lakáshitel-felvételben gondolkodik, a mostani kamatszinteknél alacsonyabb kamatok nem várhatóak az év hátralévő részében – véli Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Az éves infláció márciusban tovább csökkent, ám az előző havinál mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb érték nem indokolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kommentárját. Hiszen még így is több európai ország fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb, mint ahányé magasabb. Hogy pontosan hol is áll Magyarország e rangsorban, valamint a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében, az kiderül lapunk legfrissebb Privátbanki Európai Inflációs Körképéből.

A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.

Miközben a világ jegybankjai már csökkentik az alapkamataikat, vagy legalábbis nem emelnek tovább, az orosz központi bank most szigorított.

Augusztusban ugyan tovább lassult a hazai infláció, ám a 16,4 százalékos éves ráta az Európai Unió 27 tagországa közül messze nálunk a legmagasabb, az előttünk lévő lengyelekét 6,3 százalékponttal haladja meg. De egész Európában is csak egyetlen ország küzd nagyobb pénzromlással, Törökország. Pedig a múlt havi adataikkal cikkünk megjelenéséig előrukkolt 40 államból meglepően sok, tizennégy is rosszabb mutatót tett közzé a júliusinál, míg hárman ugyanakkorát. Ám még így is már csak négy országban volt két számjegyű az infláció az öreg kontinensen, az EU-n belül pedig csak Lengyelországban és Magyarországban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. 

Bár a kormány most azt ünnepli, hogy júliusban már csak 1-sel kezdődött az éves infláció, az az Európai Unió 25 másik országában már egy számjegyű, mellettünk csupán a lengyeleké van tíz százalék felett. De Európa egészében is csak négy államban, ám Törökország kivételével ők is jóval előttünk vannak. Úgy, hogy az infláció fő ellenszereként bevetni szokott irányadó jegybanki alapkamatok közül a Magyar Nemzeti Banké (MNB) a harmadik legmagasabb. Ezek és még egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

Míg az amerikai és az eurózóna jegybankja még a szigorítási szakaszban van, addig a pekingi nem változtatott az alapkamatán.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

Abban nincs változás, hogy a februári adatok alapján készült európai inflációs körképünk alapján Magyarország az Európai Unióban továbbra is tökutolsó – éves szintű fogyasztóiár-indexünk az előző havi 4,2-vel szemben több mint 5 százalékponttal lett magasabb az utánunk következő Lettországénál –, ám most már az egész kontinensen is csak két állam pénze romlott jobban.

Bár az infláció több - köztük Európa nyugati felében lévő - uniós országban is új erőre kapott, azaz több hónapos lassulás után januárban ismét nőtt - a kormányzati propaganda nagy örömére -, ez sem változtat azon a tényen, hogy az idei első havi hazai fogyasztóiár-index éves szintje messze nálunk a legmagasabb, az utánunk következő Lettországét több mint 4 százalékponttal haladja meg. Ráadásul a nem EU-tagokat is figyelembevéve az öreg kontinensen oda jutottunk, hogy a magyar infláció már csaknem hajszálra azonos a háborúban lévő Ukrajnáéval és alig haladja meg a napokban kormányválságba sodródott Moldováéval.

Továbbra is 13 százalékon hagyta alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank.

Bár a hazai fogyasztóiár-index éves szintje decemberben a jegybank alelnöke által előrejelzettnél több százalékponttal alacsonyabb lett, nincs okunk az örömre. A 24,5 százalékos adatnál ugyanis nem volt magasabb az Európai Unióban, az utánunk következő Litvániában csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb az infláció. De az Unión kívül is csak három európai országot lehet találni, ahol a pénzromlás meghaladja a miénket: Ukrajnát, Moldovát és Törökországot. Siralmas helyezésünk tükrözi azt a kettősséget, hogy míg az európai államok döntő többségében már csökkenő trendet vett fel az infláció, addig nálunk még mindig növekszik. Még úgy is, hogy bár az üzemanyagokról december elején már lekerült az ársapka, az élelmiszereken még fennmarad, ami a napnál is világosabban cáfolja azt a kormányzati propagandát, miszerint az Oroszországgal szembeni szankciók okozzák idehaza a közel 27 éve nem látott mértékű drágulást.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.

Ahogy azt előzetesen a piaci elemzők prognosztizálták, a jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, annak mértéke 0,6 százalék maradt.

Évek óta az alacsony kamatok, sőt Európa nagy részén a kamatmentesség időszakát éljük. A világ többi részén azonban sokkal változatosabb a helyzet, sőt, meglepően sok országban 10 százalék feletti a kamat. Magyarország különleges eset, mivel többszintű kamatrendszerünk van.

A világ nagy jegybankjai várhatóan nemsokára befejezik a kvantitatív lazítás politikáját, ezért a napokban sokat emelkedtek az állampapír-hozamok. A folyamat vesztesei a feltörekvő piaci devizák lehetnek, közöttük a forintot is említik mint amely sérülékeny a viszonylag alacsony állampapír-hozamaink miatt.

A várakozásoknak megfelelően kamatot emelt a Fed.

A ma tartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción mínusz 0,01 százalékos hozam mellett is teljesült ajánlat, vagyis aki a pénzt három hónapra kölcsönadja az államnak, egy picivel kevesebbet kap vissza. Talán utolsóként jutottunk el ide, hisz Amerikában a kamatemelések ideje jött el, és a növekvő infláció miatt Európában is lassan vége lesz ennek a szokatlan állapotnak.

Az elemzői várakozások szerint ma este biztosan kamatot emel majd a Fed.

Az EKB és több európai jegybank már két éve nulla, esetenként negatív kamatokat alkalmaz abban a reményben, hogy a polgárok szórni kezdik pénzüket és fogyasztanak. A várakozás nem jött be, a lakosság még elszántabban gyűjti a pénzt, félvén a jövőtől. Kockázatot sem vállalnak, marad a bankszámla, hiába nincs kamat. A jelszó a biztonság.

A monetáris tanács egyhangúlag döntött az irányadó ráta tartása melett, jó eséllyel még egy darabig így is marad.

Hét év után változtatott irányadó rátáján a Bank of England, szakad a font.

A monetáris tanács tagjai egyhangúlag támogatták a kamat tartását júniusban.

Az MNB legutóbb váratlanul 15 bázisponttal csökkentette a kamatot. Volt, aki ennél kisebb vágást akart.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott a jelenlegi 2,1 százalékos alapkamaton.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának júliusi kamatdöntő ülésén nyolcan szavazták meg a 20 bázispontos kamatcsökkentést, egy tag a kamat szinten tartására voksolt. Ugyanakkor most már biztos, véget ért a kamatvágások sora: 2015 végéig 2,1 százalékon marad az alapkamat.