Kis hazánkban valószínűleg már kívülről fújja mindenki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által augusztusban kimutatott inflációra mintegy 25 éve nem volt példa. Az orosz-ukrán háború óta kénytelenek voltak ezt a cseppet sem szívderítő tényt még azok is elsajátítani, akik amúgy nem szokták figyelni a gazdasági híreket. Közülük sokan, de legalábbis egyre többen, még a 15,6 százalékos mértéket is meg tudják nevezni.
S ennek láttán egyebek mellett szörnyülködnek azon, hogy a pénzük értéke folyamatosan romlik, miután a bankok nem fizetnek annyit, mint amekkora az infláció. Pont a napokban mutatott rá a Bank360, hogy még a legmagasabb betéti kamat is 8,7 százalék, igaz, csak egyéves lekötésre, vagyis, ha tizenkét hónapig nem nyúlunk az elhelyezett összegekhez. Az állampapíroknál valamivel jobb a helyzet, ott van olyan konstrukció, nevezetesen a 2029-ben lejáró sorozat, amely 12 százalékos kamatot fizet. S a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által a múlt csütörtöki Kormányinfón belengetett új lakossági állampapír is 11 százalékkal kecsegtet.
De még ez utóbbiak is több százalékponttal alacsonyabbak az inflációnál, s ez a távolság a következő hónapokban csak tágulhat, lévén, hogy az MNB nem zárja ki, 2022 végén már 20 százalékos lehet az éves fogyasztóiár-index. Ami már testesebb mínuszt, szakzsargonban: negatív reálkamatot jelentene. Ám azért ne feledjük, bizonyára az MNB vezetői sem ülnek majd ölbe tett kezekkel, vagyis tovább emelik az alapkamatát. Ezt amúgy már kilátásba is helyezték, s ha csak az utóbbi két hónap 100-100 bázispontos mértékét tartják, akkor az idei karácsonyi ünnepekre már 15,75 százalékos irányadó rátával mehetünk el. Ami persze csak az éves infláció és az alapkamat mostani, mintegy 4 százalékpontos különbségét konzerválná.
Na e gap szűkítését kérik számon egyesek a Matolcsy György által irányított intézményen, s várnak ennek érdekében nagyobb kamatemelést az MNB-től, ami – mint már említettük – a bankbetéteknél és az állampapíroknál még így is negatív reálkamatot okozna.
Más kérdés, hogy ha nagyon pontosak és szakszerűek akarunk lenni – márpedig szaklap lévén, miért ne lennénk –, akkor valójában azt, hogy a mostani megtakarításunk után milyen kamatot – pozitívat vagy negatívat – kapunk-e, csak a jövőben tudjuk megállapítani, majd az alapján, mennyi lesz az infláció a kamatfizetéskor. Vagyis, ha jövő szeptemberben alacsonyabb lesz, mint most, akkor értelemszerűen a most lekötött pénzeink is kisebb értékvesztést szenvednek el (talán azzal a kimenetellel a jelenlegi helyzetben nem érdemes számolni, hogy az infláció akkorát zuhan, hogy az pozitívba viszi a reálkamatot).
Mindezeket előrebocsátva kell értékelni azon próbálkozásunkat, hogy objektíven, azaz a puszta számok alapján megítéljük, vajon a kamatfizetés tekintetében mi is a helyzet. Kézenfekvőnek tűnt, hogy összevessük a magyarországi inflációt és a jegybanki alapkamatot Európa többi országának ugyanezen mutatóival. A kapott eredmény hangsúlyozottan nem tekinthető reálkamatnak, hiszen attól – ahogy a magyar példa esetén már láttuk – a kereskedelmi bankok és az állam által fizetett kamatok eltérhetnek, általában alacsonyabbak lehetnek. Mi csak és kizárólag az inflációs és a jegybanki rátákat vetettük össze. És az inflációnál is csak azon országokat vettük figyelembe, amelyek augusztusi fogyasztóiár-indexe már nyilvánosságra került.
Infláció: 1. Liechtenstein, 2. Svájc, 3. Franciaország
Kezdjük akkor ezzel, az inflációval. Az alábbi grafikonunk megerősíti azt, amit sajnos naponta érzékelünk – s amelyet például a Privátbankár Árkosár is hónapról hónapra számszerűsít –, miszerint a magyarországi infláció nemzetközi összehasonlításban is magas. Ebben az esetben a 34, augusztusi adatát már publikált ország közül mindössze tízet tudtunk magunk mögé utasítani. Ráadásul úgy, hogy nálunk árstopok is léteznek, no meg a rezsicsökkentés az átlagnál kevesebb áramot és gázt fogyasztóknak. Ezek – a kormány és a jegybank szerint is 5-6 százalékpontos – torzító hatását kiszűrve néggyel rosszabb helyen lennénk.
Érdekesség, hogy a mezőny második felében szinte kivétel nélkül az öreg kontinensünk keleti felén található országok tanyáznak, a nyugati félteke legmagasabb inflációs mutatójával rendelkező államát, Hollandiát a 12 százalékos rátája a 19. helyre rangsorolja.
Az is figyelemreméltó, hogy míg nálunk még emelkedőben az infláció, s ez az MNB prognózisa szerint még így is lesz az év végéig, addig 14 európai ország fogyasztóiár-indexe augusztusban már alacsonyabb volt, mint júniusban, 3 államé pedig stagnált. Igaz, még így is többségben vannak (16-an), amelyek – köztük Magyarország – inflációja júliusról augusztusra emelkedett.
Jegybanki alapkamat: 1. Ukrajna, 2. Moldova, 3. Törökország
Folytassuk a jegybanki alapkamatokkal. Nos, itt értelemszerűen az adatok, ha úgy tetszik, inverze alapján áll össze a képzeletbeli dobogó mezőnye. Ami persze nem feltétlenül dicsőség, hiszen azt sugallja, hogy a magas inflációt próbálja magas kamattal kezelni az adott ország jegybankja. S kétségtelen, az ebben az összevetésben harmadik Törökország az inflációknál – mint láttuk – tökutolsó, az előtte szereplő Moldova az utolsó előtti, közé és az itt „aranyérmes” Ukrajna közé a fogyasztóiár-indexek összevetésénél Észtország tudott befurakodni.
Magyarország helyezése viszont már árulkodó a következő rangsorunkat illetően. Az MNB 11,75 százalékos kamata ugyanis az ötödik legmagasabb Európában. S egyúttal a legalacsonyabb kétszámjegyű ráta, az utánunk következők alapkamata már mind 10 százalék alatti. Köztük a Magyarországgal általában egy lapon említett régiós országok közül a cseheknél 7, a lengyeleknél 6,75, a románoknál 5,50 százalék (a horvátoknál 2,5, a szerbeknél 3,5 százalék).
Reálkamat: 1. Ukrajna, 2. Svájc, 3. Magyarország
Végezetül akkor nézzük meg az infláció és a jegybanki alapkamatok különbségeit. Vagy, ha úgy tetszik, jöjjön a csattanó. Hiszen – ahogy azt már a jegybanki alapkamatoknál előrevetítettük –
a „reálkamatoknál” Magyarországnak sikerült bekerülnie a legjobb három közé, ami azt jelenti, hogy Európában jelenleg 28 országban is alacsonyabb e mutató.
Ami igazán meglepő, hogy mindössze egyetlen országban pozitív, ám vélhetően ez sovány vigasz annak lakosainak. Ez a bizonyos ország ugyanis nem más, mint Ukrajna.
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
