6p

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.

Kis hazánkban valószínűleg már kívülről fújja mindenki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által augusztusban kimutatott inflációra mintegy 25 éve nem volt példa. Az orosz-ukrán háború óta kénytelenek voltak ezt a cseppet sem szívderítő tényt még azok is elsajátítani, akik amúgy nem szokták figyelni a gazdasági híreket. Közülük sokan, de legalábbis egyre többen, még a 15,6 százalékos mértéket is meg tudják nevezni.

Csak az a különbség, kinek mennyivel értékelődik le a pénze. Fotó: Depositphotos
Csak az a különbség, kinek mennyivel értékelődik le a pénze. Fotó: Depositphotos

S ennek láttán egyebek mellett szörnyülködnek azon, hogy a pénzük értéke folyamatosan romlik, miután a bankok nem fizetnek annyit, mint amekkora az infláció. Pont a napokban mutatott rá a Bank360, hogy még a legmagasabb betéti kamat is 8,7 százalék, igaz, csak egyéves lekötésre, vagyis, ha tizenkét hónapig nem nyúlunk az elhelyezett összegekhez. Az állampapíroknál valamivel jobb a helyzet, ott van olyan konstrukció, nevezetesen a 2029-ben lejáró sorozat, amely 12 százalékos kamatot fizet. S a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által a múlt csütörtöki Kormányinfón belengetett új lakossági állampapír is 11 százalékkal kecsegtet.

De még ez utóbbiak is több százalékponttal alacsonyabbak az inflációnál, s ez a távolság a következő hónapokban csak tágulhat, lévén, hogy az MNB nem zárja ki, 2022 végén már 20 százalékos lehet az éves fogyasztóiár-index. Ami már testesebb mínuszt, szakzsargonban: negatív reálkamatot jelentene. Ám azért ne feledjük, bizonyára az MNB vezetői sem ülnek majd ölbe tett kezekkel, vagyis tovább emelik az alapkamatát. Ezt amúgy már kilátásba is helyezték, s ha csak az utóbbi két hónap 100-100 bázispontos mértékét tartják, akkor az idei karácsonyi ünnepekre már 15,75 százalékos irányadó rátával mehetünk el. Ami persze csak az éves infláció és az alapkamat mostani, mintegy 4 százalékpontos különbségét konzerválná.

Na e gap szűkítését kérik számon egyesek a Matolcsy György által irányított intézményen, s várnak ennek érdekében nagyobb kamatemelést az MNB-től, ami – mint már említettük – a bankbetéteknél és az állampapíroknál még így is negatív reálkamatot okozna. 

Más kérdés, hogy ha nagyon pontosak és szakszerűek akarunk lenni – márpedig szaklap lévén, miért ne lennénk –, akkor valójában azt, hogy a mostani megtakarításunk után milyen kamatot – pozitívat vagy negatívat – kapunk-e, csak a jövőben tudjuk megállapítani, majd az alapján, mennyi lesz az infláció a kamatfizetéskor. Vagyis, ha jövő szeptemberben alacsonyabb lesz, mint most, akkor értelemszerűen a most lekötött pénzeink is kisebb értékvesztést szenvednek el (talán azzal a kimenetellel a jelenlegi helyzetben nem érdemes számolni, hogy az infláció akkorát zuhan, hogy az pozitívba viszi a reálkamatot).

Mindezeket előrebocsátva kell értékelni azon próbálkozásunkat, hogy objektíven, azaz a puszta számok alapján megítéljük, vajon a kamatfizetés tekintetében mi is a helyzet. Kézenfekvőnek tűnt, hogy összevessük a magyarországi inflációt és a jegybanki alapkamatot Európa többi országának ugyanezen mutatóival. A kapott eredmény hangsúlyozottan nem tekinthető reálkamatnak, hiszen attól – ahogy a magyar példa esetén már láttuk – a kereskedelmi bankok és az állam által fizetett kamatok eltérhetnek, általában alacsonyabbak lehetnek. Mi csak és kizárólag az inflációs és a jegybanki rátákat vetettük össze. És az inflációnál is csak azon országokat vettük figyelembe, amelyek augusztusi fogyasztóiár-indexe már nyilvánosságra került. 

Infláció: 1. Liechtenstein, 2. Svájc, 3. Franciaország

Kezdjük akkor ezzel, az inflációval. Az alábbi grafikonunk megerősíti azt, amit sajnos naponta érzékelünk – s amelyet például a Privátbankár Árkosár is hónapról hónapra számszerűsít –, miszerint a magyarországi infláció nemzetközi összehasonlításban is magas. Ebben az esetben a 34, augusztusi adatát már publikált ország közül mindössze tízet tudtunk magunk mögé utasítani. Ráadásul úgy, hogy nálunk árstopok is léteznek, no meg a rezsicsökkentés az átlagnál kevesebb áramot és gázt fogyasztóknak. Ezek – a kormány és a jegybank szerint is 5-6 százalékpontos – torzító hatását kiszűrve néggyel rosszabb helyen lennénk. 

Érdekesség, hogy a mezőny második felében szinte kivétel nélkül az öreg kontinensünk keleti felén található országok tanyáznak, a nyugati félteke legmagasabb inflációs mutatójával rendelkező államát, Hollandiát a 12 százalékos rátája a 19. helyre rangsorolja.

Az is figyelemreméltó, hogy míg nálunk még emelkedőben az infláció, s ez az MNB prognózisa szerint még így is lesz az év végéig, addig 14 európai ország fogyasztóiár-indexe augusztusban már alacsonyabb volt, mint júniusban, 3 államé pedig stagnált. Igaz, még így is többségben vannak (16-an), amelyek – köztük Magyarország – inflációja júliusról augusztusra emelkedett.

Jegybanki alapkamat: 1. Ukrajna, 2. Moldova, 3. Törökország

Folytassuk a jegybanki alapkamatokkal. Nos, itt értelemszerűen az adatok, ha úgy tetszik, inverze alapján áll össze a képzeletbeli dobogó mezőnye. Ami persze nem feltétlenül dicsőség, hiszen azt sugallja, hogy a magas inflációt próbálja magas kamattal kezelni az adott ország jegybankja. S kétségtelen, az ebben az összevetésben harmadik Törökország az inflációknál – mint láttuk – tökutolsó, az előtte szereplő Moldova az utolsó előtti, közé és az itt „aranyérmes” Ukrajna közé a fogyasztóiár-indexek összevetésénél Észtország tudott befurakodni.

Magyarország helyezése viszont már árulkodó a következő rangsorunkat illetően. Az MNB 11,75 százalékos kamata ugyanis az ötödik legmagasabb Európában. S egyúttal a legalacsonyabb kétszámjegyű ráta, az utánunk következők alapkamata már mind 10 százalék alatti. Köztük a Magyarországgal általában egy lapon említett régiós országok közül a cseheknél 7, a lengyeleknél 6,75, a románoknál 5,50 százalék (a horvátoknál 2,5, a szerbeknél 3,5 százalék).

Reálkamat: 1. Ukrajna, 2. Svájc, 3. Magyarország

Végezetül akkor nézzük meg az infláció és a jegybanki alapkamatok különbségeit. Vagy, ha úgy tetszik, jöjjön a csattanó. Hiszen – ahogy azt már a jegybanki alapkamatoknál előrevetítettük – 

a „reálkamatoknál” Magyarországnak sikerült bekerülnie a legjobb három közé, ami azt jelenti, hogy Európában jelenleg 28 országban is alacsonyabb e mutató.

Ami igazán meglepő, hogy mindössze egyetlen országban pozitív, ám vélhetően ez sovány vigasz annak lakosainak. Ez a bizonyos ország ugyanis nem más, mint Ukrajna.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyarország ma már nemcsak az EU legkorruptabb tagja, hanem a legszegényebb is
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. augusztus 28. 18:50
Ezt is mondta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter közgazdász, szociológus az augusztus 27-ei élő műsorunkban. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 82. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Rég láttunk ilyen statisztikát Magyarországról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 13:24
Romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban augusztusban az előző hónaphoz képest, miközben Magyarországon javult – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) csütörtökön ismertetett felméréséből.
Makro / Külgazdaság GKI: bő éve tartó trend fordult meg a gazdaságban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 12:27
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Hivatalos: 14,7 milliárd forintot költött a kormány a Voks2025-re
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 10:59
Új rekord született a nemzeti konzultáció költségeiben.
Makro / Külgazdaság Szép lassan kihal az ország, kevés gyerek születik
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 08:56
Kevesebb ember kevesebb gyereket tud szülni.
Makro / Külgazdaság A fél ország robotol, mégsem működik a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 28. 08:32
Gyerekeket és nyugdíjasokat is számol a KSH.
Makro / Külgazdaság Baljós adat érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 19:59
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Makro / Külgazdaság Ha a Barátság vezeték leáll, nem fog újraindulni? Hernádi Zsolt megszólalt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 17:41
A Mol-vezér aggódik a Barátság vezeték miatt.
Makro / Külgazdaság Barátság vezeték: Szijjártó Péter nagy bejelentést tett
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 16:53
Részben újraindul a szállítás.
Makro / Külgazdaság Újabb pofon Ukrajnának? Pert indít a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 15:54
Ukrajnának szánt támogatások kifizetését támadja meg a kormány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG