Az éves infláció márciusban tovább csökkent, ám az előző havinál mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb érték nem indokolja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kommentárját. Hiszen még így is több európai ország fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb, mint ahányé magasabb. Hogy pontosan hol is áll Magyarország e rangsorban, valamint a jegybanki alapkamatok és a reálkamatok összevetésében, az kiderül lapunk legfrissebb Privátbanki Európai Inflációs Körképéből.

A Klasszis Klub eseményén az ING Bank makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter a jegybanki kamatpolitika megváltozott világrendjéről beszélt. A Schroder Bank is hasonló megállapításokat tett.

Az európai tőzsdéken jó a hangulat, az USA-ban fontos adatokra várnak. Itthon az inflációs adat nem volt nagy meglepetés, devizánk inkább a dollár miatt gyengült. Megint a mesterséges intelligenciával van tele minden, de az aranyra és a kriptókra is figyelnek.

A tőzsdéken nyugalmas napokra van kilátás az amerikai ünnepek miatt, Budapesten a Richter húzza az indexet. A forint némileg gyengült, amit elsősorban a dollár erejével magyaráznak. Csiki-csuki folyik az AI-szektor élén, hatalmas büntetést róttak a világ legnagyobb kriptótőzsdéjére.

Magasan verte a várakozásokat a BUX két nagyágyúja az elemzők szerint, az OTP és a Mol is jobb eredményt ért el a vártnál. Újabb lendületet kapott a forint erősödése a vártnál kissé alacsonyabb inflációs adat nyomán. A bitcoin drágulását az ether megugrása követte, hasonló okokból. Fekete péntek, kiberhétfő, hálaadás – jön az amerikaiak fogyasztási őrülete.

A rohamosan csökkenő infláció ellenére jövőre még igen magas kamatot fognak fizetni a Prémium inflációkövető magyar államkötvények. Ez jó annak, aki most vásárol, a hosszabb távon befektető ügyfeleknek pedig komoly vigasz, hiszen 2022-ben óriásit buktak a pénzromláson. Míg jövőre szinte biztosan jó lesz Prémiumokat tartani, későbbre nehéz bármit is becsülni.

Már csak ma kaphatók a régi feltételekkel a PMÁP államkötvények, augusztus 1-től rosszabb paraméterekkel lehet hozzájuk jutni. Áttekintjük a különbségeket a régi és az új között, hogy mikor lesznek kedvezőek, és azt is, hogy milyen stratégiát érdemes követni, ha majd fordulat jön az inflációban.

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

A kormány Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel az élen, sikerként – természetesen a sajátjaként – könyvelte el a májusi inflációs adatot. Ám a 21,5 százalékos éves hazai ráta távolsága az EU-rangsorban ebben az összevetésben utolsó előtti tagállamtól csak minimálisan szűkült, az még mindig 8,5 százalékpont. A nem uniós államokat is figyelembevéve még tartjuk az utolsó előtti helyünket Európában, de már egyre jobban közelít a hiperinflációját az utóbbi hónapokban szélsebesen lehűtött Törökország.

Méghozzá az egyszámjegyű inflációt 2023 végére című „tantárgyhoz”, amely ötös szintű elsajátítását várja el a kormányfő a jegybankelnöktől és pénzügyminiszterétől. A hónapok fogynak, s úgy tűnik, egyre csökken a teljesítés esélye. Hiába mérséklődött a hazai fogyasztóiár-index áprilisban nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest, mint februárban és márciusban, a többi európai uniós ország rátájával szembeni különbség így is tovább nőtt, sőt e tekintetben már a nem EU-s tagállam Moldovától és Ukrajnától is egyre jobban leszakadunk. Már csak Törökország van mögöttünk.

Bár csökkent az infláció Magyarországon, csak eléggé lassan, így az éves átlagos mérték még magas lehet. Ami rossz a zsebünknek, de egyben magasabb állampapír-kamatokat is jelenthet. Ha a PMÁP-tulajdonosoknak szerencséjük van, jövőre egész sokat nyerhetnek.

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

Az arany a 2000 dollárt ostromolja – de miért is nem a 3000-et? Több érv is szól most mellette, az infláció, a kamatok, a gazdasági bizonytalanság, a bankválság oldaláról. De egyes országok beinduló fejlődése is pótlólagos keresletet teremthet.

Abban nincs változás, hogy a februári adatok alapján készült európai inflációs körképünk alapján Magyarország az Európai Unióban továbbra is tökutolsó – éves szintű fogyasztóiár-indexünk az előző havi 4,2-vel szemben több mint 5 százalékponttal lett magasabb az utánunk következő Lettországénál –, ám most már az egész kontinensen is csak két állam pénze romlott jobban.

Bár az infláció több - köztük Európa nyugati felében lévő - uniós országban is új erőre kapott, azaz több hónapos lassulás után januárban ismét nőtt - a kormányzati propaganda nagy örömére -, ez sem változtat azon a tényen, hogy az idei első havi hazai fogyasztóiár-index éves szintje messze nálunk a legmagasabb, az utánunk következő Lettországét több mint 4 százalékponttal haladja meg. Ráadásul a nem EU-tagokat is figyelembevéve az öreg kontinensen oda jutottunk, hogy a magyar infláció már csaknem hajszálra azonos a háborúban lévő Ukrajnáéval és alig haladja meg a napokban kormányválságba sodródott Moldováéval.

Sok fontos hír érkezett januárban az állampapírpiaci befektetők számára, új inflációs adat, új államkötvénykamatok, lényeges hozamszintváltozások. A kriptodeviza-piac is izgalmas volt, tíz éve nem volt ilyen jó hónapja a bitcoinnak, de néhány kriptóágazat sokkal jobb eredményt ért el.

Nagyon bejön a 16 százalékos forintkamat az embereknek, 107 milliárd forinttal ugrott meg egy hét alatt a PMÁP-kötvények értékesítése. Nagyon izgalmas lehet a folytatás is, a prognózisok alapján lehet olyan év, amikor a papír 19,5 százalékos kamatot fizet majd, miközben az infláció már csökken. De vannak, akik emellett eurós és dolláros kötvényt is ajánlanak.

Bár a hazai fogyasztóiár-index éves szintje decemberben a jegybank alelnöke által előrejelzettnél több százalékponttal alacsonyabb lett, nincs okunk az örömre. A 24,5 százalékos adatnál ugyanis nem volt magasabb az Európai Unióban, az utánunk következő Litvániában csaknem 3 százalékponttal alacsonyabb az infláció. De az Unión kívül is csak három európai országot lehet találni, ahol a pénzromlás meghaladja a miénket: Ukrajnát, Moldovát és Törökországot. Siralmas helyezésünk tükrözi azt a kettősséget, hogy míg az európai államok döntő többségében már csökkenő trendet vett fel az infláció, addig nálunk még mindig növekszik. Még úgy is, hogy bár az üzemanyagokról december elején már lekerült az ársapka, az élelmiszereken még fennmarad, ami a napnál is világosabban cáfolja azt a kormányzati propagandát, miszerint az Oroszországgal szembeni szankciók okozzák idehaza a közel 27 éve nem látott mértékű drágulást.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Bár az utóbbi egy év inflációja nagyon magas volt, a következő egy évben mérséklődés várható. A becslések alapján egyes államkötvények így könnyen túlszárnyalhatják a következő egy és két év inflációs adatát. A legrosszabb választás pedig készpénzt tartani, vagyis egyáltalán nem befektetni. (Hangfelvétellel.)

Alulértékeltek-e a magyar kötvények és a forint? Eleget estek-e már a részvények? A forint maradhat a tartós leértékelődés pályáján, de a magas kamatkülönbözet megtámasztja. A lengyel részvények vonzóbbak, mint a magyarok, az értékalapú részvények jobban teljesíthetnek, mint a növekedési papírok. Figyeljünk a kötvényekre.

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

Prémium, Bónusz államkötvényt venne? Akkor ezt feltétlenül el kell olvasnia, mert kiderül, eddig mennyire követték, utolérték-e az inflációt ezek az értékpapírok. A kép vegyes, de a tendencia nem túl szívderítő. A kérdés, mit hoz a jövő, tetőzik-e az infláció, és elindul-e lefelé, mert olyankor a legjobb a változó kamatozású államkötvény.

Kap kritikát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) amiatt, hogy az infláció elleni küzdelemben a szükségesnél kevésbé emeli alapkamatát, aminek egyik hátrányos következményeként a megtakarítók kénytelenek több százalékpontos negatív reálkamatot elszenvedni. Utánanéztünk, e téren mi a helyzet Európában. Meglepő eredmények jöttek ki.

Miközben a lakossági változó kamatú államkötvények még mindig a tavalyi, alacsonyabb infláció után fizetnek, egy intézményi befektetőknek szóló papír kamata elérte a 12 százalékot, a másiké a 11 és felet. Mennyire fenntartható ez a kamatszint, mitől függ, és érdemes lehet-e az átlagembernek is bevásárolni belőlük?

A több évtizede nem látott inflációs számok, a háború, a sokféle kockázat és bizonytalanság az arany felé terelhetné a befektetőket, de egyelőre ez nem túl erős folyamat. De megérte aranyat venni hosszabb távon? A jó hír, hogy az arany száz évre túlteljesítette az inflációt. A rossz, hogy eközben csúnyán elmaradt egy másik fontos befektetéstől.

Bár erős az ellenszél, az idén a gazdasági növekedés folytatódik, a vállalati eredmények is tovább nőnek, és a monetáris és fiskális politika is minden szigorítás ellenére támogató marad. Továbbra is negatív a reálkamat, így nem várható tartós részvénypiaci lejtmenet – mondták az Eurizon Alapkezelő évnyitó sajtóbeszélgetésén.

Évi 6,6 százalékra nő az itthoni kockázatmentes csúcskamat, miután új inflációkövető forintkötvények kaphatók a jövő hét végétől. Ráadásul kevesebb késéssel követik az inflációt, mint a korábbi sorozatok. A ma közzétett magas inflációs adatot ugyan nem éri el a kamat, de pár hónap múlva ez is változhat.

A magyar infláció-követő kötvények nagyon kedvezőek, de nem páratlanok a világban. Az USA-ban például a jelenleg kapható hasonló termék évi hét százalékos kamatot fizet, de hátránya, hogy ez csak az inflációt fedezi, nincs afeletti kamatprémiuma. Viszont vannak nagy előnyei is, mint a folyamatos tőkésítés és a hosszú futamidő.

Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.

A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?

Az infláció nő, tehát akkor most érdemes igazán infláció-követő Babakötvénybe tenni a pénzt az ifjúság számára? Cikkünkből kiderül, mennyi lehet a következő, februári kamatforduló után a papírok kamata és mennyi az után. Meg az is, hogy a magas inflációnak akkor sem érdemes örülni, ha magasabb kamatot kapunk a kötvényünkre, de attól még ez a legjobb kockázatmentes befektetés.

Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?

Az elmúlt két hónapban megnyugtató távolságra került a forint a korábbi mélypontjától, és úgy tűnt, kialakulhat egy olyan sáv, amelyben tartósan mozoghat. Ennek a teteje az euróval szemben a 360-as szint volt, amelyet a múlt héten átütött, hogy aztán hétfőn tovább gyengüljön a hazai fizetőeszköz e viszonylatban.

A reálkamatok az MNB szerint évi három százalékos mínuszba süllyedtek, ám a magánszemélyek helyzete jobb a magasabb lakossági kamatok miatt. Hosszú távra visszatekintve azonban a jelenlegi időszak extrém hosszú kamatsivatagnak számít. A sok éves átlagos reálkamat ugyanis jóval magasabb volt a mostaninál.

Miközben a magyar infláció elérte az inflációkövető forintos államkötvények kamatát, legalábbis időlegesen, addig a hasonló eurós papírok kamata nemrég jelentősen emelkedett. Ennek köszönhetően a reálkamat most többnek tűnik euróban, mint forintban. Ez azonban jövőre megváltozhat, ha az infláció szelídül, és új kamatmegállapítás jön.

Szeptember végére összehozta az állam az ez évre tervezett lakossági állampapír-kibocsátás 97 százalékát, nem csoda, hogy a kamatok viszonylag szolidak. A hónapban leginkább az egy éves papírok fogytak, de az inflációkövetőket is veszik.

Megeszi az infláció a forint értékét? Lassacskán bizonyára igen, akik egy évvel ezelőtt takarékoskodtak, szinte minden kamatozó eszközön veszítettek. Egy hajszálnyit még egyes inflációkövető kötvényeken is, de ez csak átmeneti, és később bőven visszajöhet. Igazából még mindig az a legjobb választás.

Forronganak a kötvénypiacok, mi lesz ebből? Sokan fél évtizede emlegetik, pár éven keresztül viszont nem volt igazán nagy probléma: a reálkamatok nálunk alaposan a negatív tartományba süllyedtek. Ezzel az állam jövedelmeket csoportosít át a megtakarítók felől a hitelfelvevők felé, a legnagyobb adós pedig persze ő maga.

A piaci szereplők elkezdhetik tesztelgetni a forint eddigi ingadozási sávjának tetejét, de lehet, hogy még jó darabig nem lép ki ebből a sávból tartósan a forint. Kérdés, mit lépne új szintek mellett az MNB. Az idén a nemzetközi tőkepiacokon sok kockázattal számolnak, de valószínűleg nem mindegyik annyira komoly, mint ahogy látszik.

Az infláció növekszik, a kamatok stagnálnak vagy csökkennek. Ez azt eredményezi, hogy az utóbbi egy évben nulla körül volt az elérhető maximális reálkamat, de az is csak adó előtt. A következő egy évben még rosszabb a kilátás. Inflációkövető kötvénnyel lehet trükközni.

A legutóbbi adatok szerint sok magánszemély vásárolja az inflációkövető államkötvényeket. Nem kell megijedniük, általában ezek követik a pénzromlást, pénzük várhatóan meg fogja őrizni reálértékét. Van azonban olyan eset, amikor csak követik, de nem érik utol, mégpedig akkor, ha túlzottan nagyokat ugrik az infláció.

Az infláció tavaly átlagosan 2,4 százalékos volt, az egy éves állampapír azonban már régen csak két százalékot fizet. Az inflációkövető kötvények kamata sokkal jobb, ám egyre lejjebb veszik a kamatprémiumot, és legalább három évre kell befektetni.

Hát például az aranybánya. Az arany ára ugyanis az utóbbi időben eléggé belehúzott, főleg az észak-koreai feszültségeknek, a Trump elnökből való kiábrándulásnak, a Fehér Ház körüli politikai csatározásoknak köszönhetően. Ebből pedig a bányák sokat profitálhatnak, amelyek egyébként eddig is általában nyereségesek maradtak.

Ma ismét 310 fölött jár a forint az euróhoz képest, az Equilor elemzője azonban középtávon erősödést vár. A lengyel zloty erős, a dollár gyenge, a BÉT-en a Richter tovább esik, az OTP emelkedik. Tovább szárnyal a Nasdaq, csúcson az Amazon és a Google. Gyengült az olajár, hosszabb távon sem valószínű, hogy jelentősen emelkedne.

Új inflációkövető államkötvényt bocsátottak ki az eddigi öt éves sorozat helyett, az új sorozat újabb negyed százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizet, mint az előző. Ez előtt két nappal 175 milliárd forint értékű hasonló kötvény járt le, aki nem sietett, valamivel rosszabbul jár.

A babáknak van a legjobb dolga. Míg a bárki számára megvásárolható infláció-követő államkötvények kondíciói rosszabbak lettek, a babakötvényeké egyelőre változatlan. Így magas, évi három százalékos reálkamatot lehet a papírok után kapni, amit még állami támogatással is ki lehet egészíteni. A következő kamatfizetéskor 5,5 százalék körül lehet a kamat.