6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Úgy tűnik, lecsengőben az inflációs hullám Európában. Az adataikat eddig közzétett országok közül júniusban már csak kettőben volt magasabb a fogyasztóiár-index, mint májusban. Immár harmadik hónapja nálunk is egyre kisebb a pénzromlás, ám még így is messze a legnagyobb az Európai Unióban – ráadásul az előttünk álló lengyelekkel szembeni távolság a múlt hónapban még nőtt is –, s az öreg kontinensen is csak a törökök múlnak alul minket.

Ilyen is rég volt. Az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 39 európai ország közül júniusban mindössze kettőben volt magasabb az éves infláció, mint az előző hónapban. Egyik sem számít kispályásnak. 

Egyikük, Németország, az Európai Unió (EU) legnagyobb gazdasága, ahol a bázishatás miatt volt az előző havinál magasabb fogyasztóiár-index, nevezetesen, hogy a 2022. júniusi rátát mérsékelték a kormány segélyintézkedései, a 9 eurós havi közlekedési bérlet bevezetése és az üzemanyag adóteher-csökkentés.

Szintén a bázishatásnak tudható be a másik európai államban, a tavaly február vége óta Ukrajnával hadban álló Oroszországban, hogy májusról júniusra szintén gyorsult az infláció – csak éppen ellenkező előjellel. Ott ugyanis azért lett magas a múlt havi fogyasztóiár-index, mert az idén áprilisi érték az egy évvel korábbi magas szinthez lett viszonyítva, ez a hatás pedig az utóbbi hónapokban elkezdett úgymond „kiárazódni”.

Abból azonban, hogy a 39-ből mindössze két ország inflációja nőtt egy hónap alatt, arra lehet következtetni, hogy lecsengőben a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború következtében felpörgött újabb hullám. 

Csak érzékeltetésül: februárban még pontosan tucatnyi ország számolt be az előző havinál magasabb fogyasztóiár-indexről.

A júniusban havi szinten inflációcsökkentést elért európai országok közül Lettország fékezett a legnagyobbat, a júniusi mutatója 4,2 százalékponttal lett alacsonyabb a májusinál, s nem pusztán egyszámjegyűvé vált, hanem már 8 százalék alá került. Ez nekünk azért különösen érdekes – igaz, egyúttal elszomorító –, mert a balti ország alig két hónappal ezelőtt az uniós országok rangsorában még közvetlenül előttünk állt, igaz, az utolsó előtti helyen, most viszont már hátulról a tizedikek.

E képzeletbeli dobogó második fokán a Feröer-szigetek, a harmadikon meg Moldova áll, 3,9, illetve 3,1 százalékpontos havi inflációcsökkenéssel.

Magyarország az 1,4 százalékpontos mínuszával a középmezőnyben végzett. Más kérdés, hogy még így is – ha hajszállal is, de – 20 százalék felett maradt a hazai éves infláció.

Ilyen magas rátára rajtunk kívül az EU-ban nincs példa. S egész Európában is csak a törököknél, ahol a hiperinfláció hónapról hónapra, nagy lépésekben történt csökkentése megtorpanni látszik – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a májusitól már csak 1,38 százalékponttal maradt el a júniusi, 38,21 százalékos ráta.

Nincs okunk tehát osztozni a kormánnyal abban, mekkora siker volt a még márciusban is 25 százalék feletti inflációt immár harmadik hónapja csökkenteni. Hiszen az EU-ban előttünk álló, az utolsó előtti helyen májusban a letteket váltott lengyelekkel szemben meglévő hátrányunk nemhogy szűkült, hanem még tovább is szélesedett, ha kevéssel is, 8,5-ről 8,6 százalékpontnyira.

A hazánk külföldi megítélésénél viszonyítási alapokként kezelt volt szocialista országok közül egyébként a kontinentális összevetésben közvetlenül előttünk álló Szerbia 13,7, míg Lengyelország tehát 11,5, Szlovákia 10,88, Románia 10,25, Csehország 9,7, Észak-Macedónia 9,3, Horvátország 7,7, Montenegró 7,5, Szlovénia 6,9 százalékos éves inflációt jelentett júniusra. A balti tagállamok közül pedig nemcsak a lettek vitézkedtek, az észteknél a fogyasztóiár-index 9,2, a litvánoknál meg 9 százalék lett – ami újabb, immár sokadik cáfolata a kormány brüsszelezésének, vagyis annak, hogy a hazai infláció az Oroszországgal szembeni szankcióknak tudható be.

Összességében az adatait e cikkünk megjelenéséig közzétett 39 országból már csak 8-ban kétszámjegyű az éves szintű pénzromlás, miközben az Orbán-kormány csak fél év múlva, 2023 utolsó hónapjában számít legalább 9-sel kezdődő mutatóra.

Pedig továbbra is nálunk az egyik legszigorúbb az a monetáris politikai eszköz, amellyel próbálnak meg a jegybankok hozzájárulni az infláció lassulásához. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 13 százalékos alapkamatánál és a tavaly október közepétől irányadó szerepet betöltő 16 százalékos egynapos betéti kamatánál egészen mostanáig csak egy magasabb volt, Ukrajnáé, amely még mindig 25 százalékot tart érvényben. De, hogy mennyivel hatékonyabb a háborúban lévő kijevi jegybank, azt jelzi, hogy az ukránok tavaly decemberben még 26,6 százalékos éves inflációja júniusra kevesebb mint a felére, 12,8 százalékra zuhant.

Ha nem az MNB egynapos betéti kamatát nézzük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a törökök beelőztek, mivel, érzékelve, hogy az inflációlassulás jelentősen mérséklődött, az ankarai központi bank csaknem a duplájára, 8-ról 15 százalékra vitte fel az alapkamatát.

Bár az infláció Európa-szerte láthatóan lassul, még mindig tíz jegybank szigorított júniusban, s csak három enyhített – amin egyáltalán nem szabad meglepődni. Hiszen amiatt, ha az egy számjegy közelébe, vagy esetleg már éppen az alá ment a fogyasztóiár-index, még nincs ok pezsgőbontásra. A legtöbb ország ugyanis középtávon általában 3 százalékos inflációt tolerál. Az MNB is ezt az értéket lőtte be, s áll ellen annak a – Nagy Márton volt jegybanki alelnök, most gazdaságfejlesztési miniszter által kifejtett – nyomásnak, hogy emelje meg a több mint két évtizede bebetonozódott célszámát.

A legkevésbé annak az összevetésnek a láttán nem rándulhat görcsbe a gyomrunk, amely az infláció és a jegybanki alapkamatok közötti különbséget mutatja.

(Ami, ahogy arra valamennyi havi elemzésünk e részénél felhívjuk a figyelmet, még véletlenül se tekinthető reálkamatnak, ezt az értéket ugyanis akkor kapjuk meg, ha a most befektetett vagy bankbetétbe tett összeg felvételekor kapott kamatot, hozamot viszonyítjuk a megtakarítási idő alatti inflációhoz.) 

Hiszen e rangsorban legalább nem vagyunk az utolsó három helyezett között. Igaz, a 13 százalékos alapkamat alapján is csak hátulról a negyedikek lettünk júniusban, csupán a 16 százalékos egynapos betéti kamat vinne előre minket öt hellyel előrébb – mi most voltunk olyan jók és ez utóbbi alapján jelenítettük meg a magyar értéket.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Donald Trump elhagyja Amerikát – óriási üzleteket üthet nyélbe
Privátbankár.hu | 2025. május 11. 08:54
Újraválasztása óta második hivatalos külföldi útjára készül.
Makro / Külgazdaság Azért van egy dolog, amiben jót tett Trump a kínaiakkal
Privátbankár.hu | 2025. május 10. 12:40
Áprilisban folytatódott a fogyasztói és termelői árak csökkenése Kínában a nemzeti statisztikai hivatal szombati jelentése alapján, ami a vámháborúnak is betudható.
Makro / Külgazdaság László Csaba: Meglepődnék, ha nem kattana bilincs az MNB-alapítványok miatt valakinek a csuklóján
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. május 10. 10:43
A volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár a május 7-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 75. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Csak remélhetjük, velünk is azt teszik az amerikaik, mint a németekkel
Privátbankár.hu | 2025. május 10. 10:20
Megerősítette Németország lehetséges legjobb osztályzatát a Moody's, amely május végén dönt Magyarország hitelminősítéséről.
Makro / Külgazdaság Elképesztő, mi történik a hazai benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. május 10. 08:13
A közép- és kelet-európai régión belül a gázolaj már csak Ausztriában drágább, mint nálunk – derül ki a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk friss Mfor Üzermanyagár-figyelőjéből.
Makro / Külgazdaság Bődületes nagyságúra nőtt Kína devizatartaléka
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 17:41
Kína devizatartaléka, amely a legnagyobb a világon, áprilisban tavaly szeptember óta a legmagasabbra szintre, 3282 milliárd dollárra nőtt a márciusi 3241 milliárd dollárról – közölte az ország devizafelügyelete (SAFE).
Makro / Külgazdaság Az árrésstop ugyanúgy visszaüthet, mint tette azt az árstop?
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 15:21
A vártnál magasabb áprilisi inflációs adatra a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Kereskedelmi Szövetség mellett reagáltak az elemzők. 
Makro / Külgazdaság Csak nem rólunk vesznek példát az olaszok?
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 12:47
Nemcsak nálunk mérséklődött az ipari termelés csökkenése márciusban, hanem a dél-európaiaiknál is.
Makro / Külgazdaság Jó hírt fújt be a szél a magyar gazdaság legfontosabb exportpiacáról
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 11:46
Márciusban hosszú idő után nőttek a német elektromos-digitális ágazat megrendelései.
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: ennyiért tankolhatunk a hétvégén
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 10:04
A nagykereskedelmi árak nem változnak, így a benzinkutakon múlik, elmozdítják-e a 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj árát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG