Több hónapi csökkenés után júniusban ismét emelkedett az infláció Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden ismertetett végleges adatai szerint. A fogyasztói árak 6,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest júniusban. Májusban kisebb, 6,1 százalékos drágulást regisztráltak.
Ruth Brand, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke emlékeztetett arra, hogy három egymást követő hónap lassulás után júniusban gyorsult az infláció, amit elsősorban az élelmiszerárak hajtottak. Hozzátette: inflációt növelő egyszeri bázishatása van a kormány tavalyi segélyintézkedéseinek, a 9 eurós havi közlekedési bérletnek és az üzemanyag adóteher-csökkentésének.
A Privátbankár májusi inflációs körképét itt olvashatják:
Az energiatermékek árnövekedése gyorsult, a májusi 2,6 százalék után júniusban 3 százalékkal voltak magasabbak éves szinten.
Eközben az élelmiszerárak emelkedése lassult, a májusi 14,9 százalékról júniusban 13,7 százalékra éves összevetésben. Lényegesen többet kellett fizetni a fogyasztóknak a tejtermékekért (plusz 22,3 százalék), valamint a cukorért, lekvárért, mézért és egyéb édességekért (plusz 19,4 százalék). Jelentősen drágultak még a zöldségfélék (plusz 18,8 százalék), a hal, a haltermékek és tenger gyümölcsei (plusz 18,5 százalék), a kenyér és a gabonafélék (plusz 18,3 százalék). Ezzel szemben az étkezési zsírok és olajok ára 12,1 százalékkal csökkent tavaly júniussal összevetve.
Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított úgynevezett maginfláció 5,8 százalékra gyorsult éves szinten a májusi 5,4 százalékról.
Júniusban 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak májushoz képest, amikor 0,1 százalékos csökkenést jegyeztek fel.
Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált (HICP) éves összevetésű árindex 6,8 százalék volt júniusban a májusi 6,3 százalék után. A havi harmonizált árindex 0,4 százalék lett a májusi 0,2 százalék csökkenést követően.
Németországban az infláció tavaly éves átlagban rekordszintű, 7,9 százalék volt, több mint a duplája az egy évvel korábbi 3,1 százaléknak.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
