Rögtön az elején szögezzük le: az mindenképpen kedvező, hogy az infláció áprilisban alacsonyabb lett, mint márciusban. Ráadásul a 0,5 százalékponttal alacsonyabb értéket sem szabad lebecsülni, az ennek eredményeként kiadott 4,2 százalékos éves fogyasztóiár-index ugyanis több mint tíz százalékkal van lejjebb a márciusi 4,7 százalékos rátánál.
Ugyanakkor lehetne jobb is – jut önkéntelenül is az ember eszébe a csalódott elemzői reakciókat olvastán a legsikeresebb magyar focista reklámszlogenje. Mindenki ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal által közöltnél alacsonyabb áprilisi éves inflációs adatra számított, abból kiindulva, hogy a március 17-étól egyes élelmiszerekre érvényes árrésstop ezúttal már egy teljes hónapon át fejthette ki hatását. Volt olyan elemző, aki emiatt a 3,5-3,6 százalékos rátát sem tartotta elképzelhetetlennek.
Ekkora mértékkel már nemzetközi összehasonlításban is nagyot javult volna Magyarország helyzete, a kormány pedig meggyőzőbben bizonygathatta volna az árrésstop létjogosultságát. Egy 3,5-3,6 százalékos áprilisi fogyasztóiár-indexszel hét vagy nyolccal több európai országot előzhettünk volna meg, mint márciusban.
Ezzel szemben a 4,2 százalékos áprilisi magyar ráta hajszálra ugyanoda volt elegendő, mint a 4,7 százalékos márciusi, vagyis még a 0,5 százalékpontos havi csökkenés sem volt elegendő ahhoz, hogy akár egy helyet is előrelépjünk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből, amely a cikkünk megjelenéséig közzétett adatok összevetése alapján készült.
Ebből az derül ki, hogy az öreg kontinens 39 országából mindössze hétben volt magasabb az éves fogyasztóiár-index áprilisban, mint nálunk. Közülük ketten – Észtország és Románia – tagjai az Európai Uniónak (EU). Bár négy ország – Bosznia-Hercegovina, Egyesült Királyság, Feröer-szigetek, Málta – adatára még várnunk kell, az már most nagy bizonyossággal rögzíthető, hogy egyikük sem fog mögénk kerülni, lévén, hogy márciusi pénzromlásuk 1,3 és 3,2 százalék között volt. Vagyis még a legrosszabb mutatójú bosnyákoknál is nagy földindulásnak kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy az éves szintű inflációs rátájuk egy hónap alatt több mint 1 százalékponttal megugorjon. A kvartettből egyedüli EU-s tag Máltának pedig még ennél is nagyobb, több mint 2 százalékpontos hátraarcot kellett volna véghezvinnie, ami azt jelenti,
Magyarország áprilisi éves inflációja a 25. legmagasabb volt az unióban.
Ez kétségtelenül jobb helyzet az év elejinél, amikor két év után ismét mi álltunk e lista alján, de azért jelzi, hogy bőven van még teendő e téren.
Igaz, ez nem lehetetlen. Látva, hogy a hazai kormányzati retorikában a magas infláció fő okaiként megjelölt tényezők – nevezetesen, az ukrajnai háború és az annak kirobbantása miatt Oroszországgal szemben foganatosított szankciók – közepette hozzánk hasonlóan boldogulni próbáló többi EU-s régiós volt szocialista államban mekkora volt a pénzromlás:
- Lengyelországban 4,2 (vagyis ugyanakkora, mint nálunk)
- Szlovákiában 3,7
- Bulgáriában 3,5
- Horvátországban 3,1
- Szlovéniában 2,3
- Csehországban 1,8
százalékot mértek.
Összességében egyébként az európai inflációs helyzet márciusról áprilisra alig változott. Míg például a 2025-ös év harmadik havában 43 országból 23-ban lett alacsonyabb az éves fogyasztóiár-index az egy hónappal korábbinál, addig most 39-ből 21-ben.
A legnagyobb, 1,39 százalékpontos áprilisi csökkenésről Portugália számolt be, a dél-európaiakat Moldova (-1,0 százalékpont) és Csehország (-0,9 százalékpont) követi.
Míg márciusban hét országban egyezett meg az éves inflációs ráta az egy hónappal korábbival, addig áprilisban négyé. Ezek: Dánia, Finnország, Franciaország, Litvánia.
Azon országok aránya és száma, ahol a pénzromlás az egyik hónapról a másikra fokozódott, áprilisban nőtt: 14 ilyen állam akadt, szemben a márciusi 13-mal. Közülük a legnagyobb mértékben Fehéroroszországban és Lettországban romlott a helyzet, az egymással szomszédos államok 0,6 százalékponttal magasabb rátát hoztak nyilvánosságra. Nem sokkal maradt el tőlük Ukrajna (+0,5 százalékpont), valamint az egyaránt 0,4 százalékos gyorsulást kimutatott Hollandia és Izland.
Mindenképpen kiemelendő, hogy áprilisban két olyan európai ország is volt, amelyikben az előző év azonos időszakához képest jottányit sem változtak az árak. Igaz, a kettő tulajdonképpen egy, hiszen Liechtenstein és Svájc egymással gazdasági uniót alkot, ennek következtében mindkét ország hivatalos pénzneme a svájci frank.
A jövőre nézve akár biztató is lehet, hogy nem kevesebb mint 27 országban csökkent az alapkamat. Ez ugyanis az általános drágulás fő monetáris ellenszere. Az inflációs nyomás enyhítésére a kamatemelés lehet hatásos, így a mérséklés láttán arra következtethetnek a kívülállók, hogy nincs ilyen negatív hatás, vagy ha mégis, az csak minimális mértékű.
Persze a 27-es szám kicsit becsapós, hiszen 22 európai országban is ugyanaz a hivatalos fizetőeszköz. Nevezetesen, az euró, ami azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatvágása ennyi országban vitte le az irányadó rátát. Ugyanennyivel csökkent az alapkamat a nem eurózónás Csehországban, Dániában és az Egyesült Királyságban, míg Lengyelországban 50, Bulgáriában 15 bázisponttal.
A Magyar Nemzeti Bank már tavaly szeptember óta nem változtatott a 6,5 százalékos alapkamatán – ebből két alkalommal már a Matolcsy Györgyöt március elején váltó Varga Mihály égisze alatt. Ami tehát azt jelenti, hogy már hét hónapja változatlan a gazdaság számára fontos irányadó ráta.
Mivel pedig eközben az infláció lassult, a kettő eredőjeként a hazai visszatekintő reálkamat nőtt, a márciusi 1,8-ról áprilisra 2,3 százalékpontra. Ez európai összevetésben a hatodik legmagasabb érték, miközben egy hónappal korábban még a tizedik volt.
Más kérdés, hogy a megtakarítók, befektetők számára nem a visszatekintő, hanem az előretekintő reálkamat a lényegesebb. Vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett pénz után járó kamat kifizetéséig mekkora infláció nyes le a pénz értékéből.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Baka András lett Magyarország új köztársasági elnöke. 
