Az árrésstop ugyanúgy visszaüthet, mint tette azt az árstop?

Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, márciushoz viszonyítva azonban átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak.

Az adatra reagált ezúttal is reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és az elemzők is. Ezekből szemezgettünk:

NGM:

A kormány sikeresen küzd az áremelésekkel szemben. Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4 százalékra esett vissza. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal csökkent. Az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet több fontos tényező is támogat: a 30 élelmiszer termékkategóriára március 17-én bevezetett árréscsökkentés és annak kiterjesztése a háztartási cikkekre 30 termékkategória esetében május 19-től, továbbá a pénzintézetek számladíjainak, a telekommunikációs cégek díjainak, valamint a biztosítók lakásbiztosítási díjainak befagyasztása.

OKSZ:

Az élelmiszerek árszínvonala csökkent, az árrésstop elérte célját, ezért az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint május végén az eredeti tervek szerint kivezethető. Az adatokból az is világosan kiolvasható, hogy a kereskedelem semmit nem hárított át a vásárlókra a rá nehezedő nyomásból. 

Ugyanakkor az is látszik, hogy a piacok túlzottan nagy elvárásokat fűztek az árrésstop hatásához. Az intézkedés fenntartása a továbbiakban legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat, miközben az árfeszültségek a felszín alatt gyülekeznek, és minden hónappal tovább nő az esélye annak, hogy a felszínre törnek.

Az árrésstop azonban megnehezíti a kereskedelem dolgát abban, hogy betöltse közvetítő szerepét a termelők, beszállítók és a vásárlók között. Az OKSZ továbbra is nyitott minden olyan szakmai konzultációra a kereskedelempolitika döntéshozóival, ami arról szól, hogy milyen szabályozási környezetben tudna az egyik legjelentősebb nemzetgazdasági ág nagyobb mértékben hozzájárulni a gazdaság teljesítményének növekedéséhez. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:

Kellemetlen meglepetésről beszélhetünk. Az elemzők ugyanis egyöntetűen arra számítottak, hogy jelentős mérséklődés következik be, akár 3,5–3,6 százalékig is süllyedő inflációs rátával. Érdekes megfigyelni, hogy a szabályozás alá nem eső élelmiszerek esetében általánosságban érdemben emelkedő árakkal találkozhattunk áprilisban márciushoz képest. Egyrészt tehát az árrésstop vártnál gyengébb statisztikai hatása, másrészt a vélhető áthárítás magyarázza az inflációs meglepetést. A következő hónapokban 4 százalék körül ingadozó inflációs rátára számíthatunk, vagyis a kormányzati beavatkozások a közeljövőben képesek lesznek egy látszólagos árstabilitást kivívni.

A probléma azonban az, hogy az inflációs stabilitás nem a gazdaság alapvető folyamataiból fakad, így az intézkedések kivezetésével egy újabb inflációs hullám érkezhet. Vagyis a most elnyomott infláció a későbbiekben jelentkezik, tehát a mai alacsonyabb inflációs rátáért a holnapi magasabb inflációs rátával fizetünk.

Mindez pedig tartósan magasabban tarthatja az áremelkedés ütemét a jegybanki célnál, ami hosszabb távon beépülve a gazdasági szereplők várakozásába káros lehet. Az áprilisi inflációs adat fényében az ING Bank friss inflációs előrejelzése az év hátralévő részében 4,0-5,0 százalék között ingadozó inflációs rátával számol. Éves átlagban pedig 4,5 százalék körüli inflációt prognosztizál 2025-ben. A jövő évre vonatkozó előrejelzést pedig felfelé módosította a bank és immáron 4 százalékos átlagos áremelkedési ütemmel számol.

Virovácz Péter is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:

Nagyobb árcsökkenésre számítottam, ami azt jelenti, hogy vagy az általam vártnál kevésbé, csak nagyjából 10 százalékkal csökkent érdemben az érintett termékek ára, vagy a beszerzési áruk növekedett idő közben vagy pedig a többi élelmiszer árát emelték a kereskedők – ez utóbbi tűnik a legvalószínűbbnek. A szolgáltatások drágulása az előző havi 7,5 százalékról 7,0 százalékra csökkent. Itt több esetben visszafogta a drágulást a kormányzat és egyes ágazatok (bankok, telekommunikáció) megállapodása az áremelések visszavonásáról, illetve a tavalyi áremelések bázisba kerülése. Ugyanakkor több szolgáltatásnál így is jelentős, valamivel 10 százalék feletti drágulás látszik éves alapon: ilyen például a postai szolgáltatás, a takarítás, mosás vagy a lakbér.

Az infláció összességében tehát tudott csökkeni, a várttól a mérséklődés üteme azonban minimálisan elmaradt.

Az árrésstop mindenképpen segített letörni az inflációt, az így létrejött alacsonyabb, de még mindig nem elég alacsony infláció azonban nem elégséges ahhoz, hogy a monetáris politikán lazítani lehessen, illetve annak további feltételei is vannak, mint a forint erősödése és a kockázati megítélés javulása).

A monetáris politika azért sem lazíthat, mert bár a 4,2 százalékos infláció nem tűnik optikailag rossznak, hiszen nincs messze a céltól, de ez egy állami beavatkozásokkal, mesterségesen alacsonyan tartott szint.

A következő időszak inflációja kapcsán egyaránt vannak lefelé és felfelé mutató kockázatok. Felfelé mutató kockázat az energiaárak növekedése (egyrészt az Európai Bizottság által tervezett orosz gázbeszerzési tilalom, másrészt pedig az olajárak alacsony szintje miatt), lefelé mutató kockázatot pedig elsősorban az árrésstopok kiterjesztésétől való félelem (ha valaki túlzottan árat emel árrésstopot kap) és egy ebből fakadó önkorlátozás jelent. A forint árfolyama mindkét irányba változhat, érdemben befolyásolva az inflációt. A következő hónapokban az infláció a bázishatások miatt egy kisebb növekedést mutathat, majd az év végére a 4 százalék körüli szinten maradhat. Az árrésstopok év végégi való fennmaradásával számolva, figyelembe véve a tegnapi bejelentéseket is, az infláció idén 4,5 százalék körül alakulhat.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője:

Mindkét tényadat meghaladja a várakozásunkat, mivel 4 százalék alatti éves tempóra számítottunk, márciushoz képest pedig csökkenésre. Összességében a szolgáltatások díjai, a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és a távolsági utazások ára húzta felfelé az inflációt. Utóbbi két tétel okozta az igazi meglepetést a friss adatokban. A változékony árú élelmiszerek és energia, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció a fő mutatóhoz hasonlóan lassult, 5 százalékos lett. Ugyanakkor ez még mindig magas szintet jelent és inflációs nyomásra utal. Az élelmiszerek árának havi mérséklődésében az árrésplafonok fontos szerepet töltöttek be, de bizonytalanságot okoz, hogy egyelőre nem tudni, meddig maradnak érvényben. Ráadásul, ha a beszerzési árak emelkedni fognak a következő hónapokban például a kedvező időjárás miatt, az is fűtheti az élelmiszer-infláció. Emellett a május közepén bevezetésre kerülő újabb árrésplafon, amely a drogériaüzletekre vonatkozik, mérsékelni fogja az infláció ütemét. Kérdés, hogy a többi bolt mennyivel csökkenti majd az érintett termékek árát. A teljes inflációs mutató nagy valószínűség szerint 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti ez az intézkedés, amíg érvényben van. A mostani helyzet alapján az év végére 4 százalék körüli inflációval lehet számolni. Éves átlagban pedig kicsivel 4,5 százalék alatt lehet a mutató. Ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelent a nemzetközi kereskedelmi háború mellett az várhatóan élénkülő belső kereslet.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője: 

Áprilisban a vártnál kisebb csökkenés hátterében egyaránt találunk maginfláción belüli és kívüli tételeket. Az árréstopok az első két hónapban csalódást okoztak és előretekintve ezen intézkedések kiterjesztése extra bizonytalanságot okoz. A megfigyelhető folyamatok mindemellett rávilágítanak arra az Achilles-pontra, hogy amennyiben a globális nyersanyag- és alapanyagárak kedvezőtlen irányt vesznek, azok érdemben csökkentik a várt hatást. A következő hónapokban kedvezőtlen bázishatásokat örökölnek az árindexek. Ennek eredményeként nem feltétlenül várható további csökkenés a főindexben rövidtávon. A negyedik havi szám – bár magasabb lett a vártnál – ismét a célsáv tetejének közelében alakult. Ugyanakkor érdemes látni, hogy ez nagyban tudható be

adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetésük időzített árnyomást pakol a rendszerbe.

Mindemellett a világpiaci olajár mérsékelt dinamikája kedvezően hathat a hazai üzemanyagárak alakulására. Az éves átlagos inflációs érték mindent egybevetve 5,0 százalék alatt maradhat jelen állás szerint.

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője:

A vártnál kismértékben magasabb inflációs adat mögött a háztartási energia árának alakulása húzódott meg. Itt havi alapon 3,8 százalékos drágulást regisztrált a KSH, amely a vezetékes gáz 8,3 százalékos árnövekedése miatt következett be. Az árakat itt a fogyasztási szint, azt pedig a hőmérséklet befolyásolja, vagyis az, hogy a háztartások mekkora hányada kerül a magasabb árkategóriába. Az áremelkedés azért is meglepő, mert habár az április némiképp hidegebb volt a tavalyinál, a sokéves átlagnál enyhébb volt.

Várakozásaink szerint az infláció májusban tovább mérséklődik. A májusi adatokban megjelenik majd a bank- és a telekommunikációs szektor vállalataival kötött kormányzati megállapodások hatása, amelynek értelmében jövő június végéig nem hajtják végre az infláció-követő áremeléseket, de az üzemanyagárak további csökkenése is ebbe az irányba hat. Júniusban pedig az árrésstop háztartási cikkekre történő kiterjesztése további 1-2 tized százalékponttal lassíthatja az áremelkedés ütemét. Ezzel együtt is év végéig arra számítunk, hogy az infláció 4 százalék körül ingadozhat, éves átlagban 4,4 százalékon alakulhat. A pénzromlás üteme az idei év eleji jelentős átárazások kiesésével várhatóan a jövő év elején közelíti majd meg a jegybanki célt.

Az áprilisi inflációs adatot elemezte laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor is ebben a cikkében.