6p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kormányfő és hű csúcsminisztere által nemes egyszerűséggel csak földbe döngöltként aposztrofált hazai infláció feltámadt. Két év után ismét nálunk a legmagasabb az éves fogyasztóiár-index az Európai Unió 27 tagállama közül, de az egész öreg kontinensen is csak négy országé magasabb – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Pedig a pénzromlás fő ellenszerének számító alapkamatunk is kiugróan magasnak számít, s mivel ahhoz idestova már négy hónapja nem nyúlt az MNB, a visszatekintő reálkamatok összevetésében is nagyot csúsztunk vissza.

Aligha január lehet a kedvenc hónapja az Orbán-kormánynak. 2023-ban az év első hónapjában történt meg az a csúfság, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül nálunk lett a legmagasabb az éves infláció, s az idén ugyanez történt. Annyi a különbség, hogy míg két éve 25,7 százalékos ráta kellett a dicstelen első helyhez, addig most „elég” volt 5,5 százalék.

Az okokról már a Központi Statisztikai Hivatal múlt keddi közlése alapján beszámoltunk. Arról, hogy elsősorban az élelmiszerek drágulása taszított minket az uniós összevetés utolsó helyére (amit már előrevetített a Privátbankár Árkosár-felmérés) – csakúgy, mint 2023 januárjában. De a szolgáltatások és az üzemanyagok áremelkedése is sokat nyomott a latban.

Ilyenkor szoktuk írni azt kínunkban – sajnos, az utóbbi időben meglehetősen gyakran –, hogy sovány vigasz, egy sor más országban is gyorsul az infláció. Egész pontosan az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétevő 37 európai országból 21-ben lett magasabb januárban az éves, azaz az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index, mint decemberben – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Három országban (Észtországban, Fehéroroszországban és Finnországban) stagnált a pénzromlás, míg 13-ban alacsonyabb lett.

A 21 romló mutatójú ország közül a legnagyobb mértékben Moldova éves inflációs rátája nőtt egy hónap alatt (2,1 százalékponttal), míg a második helyen holtverseny alakult ki, az egyaránt 1,5 százalékpontos pluszt elkönyvelt Bulgária és Litvánia között. A 0,9 százalékpontos magyarországi emelkedésnél nagyobbat négyen – Ausztria (1,30 százalékpont), Szlovákia (1 százalékpont), Luxemburg (0,94 százalékpont), Belgium (0,92 százalékpont) – produkáltak, míg Ukrajna ugyanakkorát, mint mi.

Az inflációcsökkentők 13 tagú táborát Törökország vezeti, ám Erdogánék 2,26 százalékpontos egyhavi mínuszától azért nem szabad hanyatt esnünk, mert a bázis kiugróan magas, 44 százalék feletti volt. A már értékelhetőbb lassítást elérők közül Hollandia emelkedik ki, a maga 0,80 százalékpontos mínuszával, amelyet Portugália (-0,50 százalékpont) és Dánia (-0,40 százalékpont) követ.

Mindezek eredményeként az egymással gazdasági unióban lévő, azonos devizát – a svájci frankot – használó Svájc és Liechtenstein kettőse közölte a legalacsonyabb januári éves inflációs adatot (0,4 százalék), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Finnország állhatott fel.

A rangsor másik végén a már említett Törökország (42,12 százalék) után Ukrajna, Oroszország és Moldova után jön Magyarország. Ami tehát azt jelenti, hogy az adataikat cikkünk megjelenéséig publikáló európai országok rangsorában a 33. S elnézve a még nem publikálók decemberi adatait, legfeljebb Szerbia múlhat alul minket.

A fentiekből már következik, hogy szűkebb pátriánkban, a közép- és kelet-európai volt szocialista országok között is az utolsók vagyunk. Csak érdekességként:

  • Szlovéniában 2,0
  • Csehországban 2,8
  • Bulgáriában 3,7
  • Szlovákiában 3,9
  • Horvátországban 4,0
  • Romániában 5,0
  • Lengyelországban 5,3

százalék lett a januári éves infláció.

Az immár hónapok óta világszerte erősödő inflációs nyomás ellenére az öreg kontinens jegybankjai közül alig van, amelyik a fő monetáris ellenszerhez nyúlt volna, s emelte volna az irányadó kamatát. Ezt mindössze ketten, Moldova és Ukrajna tették meg, előbbi 0,9, utóbbi 1 százalékkal srófolva az alapkamatát.

A döntő többség azonban nemhogy szigorított volna, hanem éppen ellenkezőleg: lazított. Nem kevesebb, mint 31 országban csökkent a legutóbbi felmérésünk óta a jegybanki alapkamat. Ami még akkor is kiugróan magas szám, ha közülük 22 használ eurót (az eurózónának ugyan 20 tagja van, de önkéntes alapon további két, egyaránt nem EU-tag államban, Koszovóban és Montenegróban is ez a deviza a hivatalos fizetőeszköz), így az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentése egy csapásra ennyi országban vitte le az egyebek mellett a hitelek és a betétek árazásánál eligazodási pontként használt rátát.

A legnagyobb mértékben a török központi bank lazított (2,5 százalékponttal), az izlandi 0,5, az EKB meg 0,25 százalékponttal. A legkevésbé pedig Bulgária, 0,13 százalékponttal.

Messze Svájc alapkamata a legalacsonyabb (0,5 százalék), míg a legmagasabb Törökországé (45 százalék). A Magyar Nemzeti Bank ebben az összevetésben is a mezőny végéhez közel helyezkedik el, mindössze öt központi bank szigorúbb nála.

S annak következtében, hogy már a novemberről decemberre is 0,9 százalékpontnyit emelkedő éves inflációs ráta láttán sem emeltek kamatot Matolcsy Györgyék, az úgynevezett visszatekintő reálkamatok rangsorában is hátracsúszott a maga már csak 1 százalékpontos többletével. (Még ha nem is a vissza-, hanem az előretekintő reálkamatok a lényegesebbek, vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett pénzekre kapott kamatok, hozamok majd hogyan aránylanak a felvételükig, kifizetésükig végbement inflációhoz.)

Hogy ez a helyzet változik-e a jövő kedden esedékes, a posztjáról tizenkét év után március elején távozó Matolcsy által utoljára elnökölt monetáris tanács ülésén, az a jövő zenéje. Mindenesetre a „főnökével” együtt a mandátuma végére érő és minden bizonnyal nem újrázó Pleschinger Gyula hétfői szavaiból arra lehet következtetni, hogy jövő szerdán is 6,5 százalékos lesz a magyar jegybanki alapkamat – vagyis ugyanannyi, mint tavaly szeptember vége óta.

A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
Makro / Külgazdaság Izrael: maradt a negatív kilátás
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 06:45
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael hosszú és rövid futamidejű, devizában és helyi valutában denominált szuverén kötelezettségeinek „Baa1” besorolását a Moody's Ratings – írja az MTI.  
Makro / Külgazdaság Kötelezettségszegési eljárás indul az árrés miatt Magyarország ellen: vaklárma vagy valós diszkrimináció?
Sasvári Péter | 2025. július 8. 05:47
Az árrésstop miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, mert az Európai Bizottság szerint a korlátozó intézkedéscsomag diszkriminatív lehet. A kormány és Nagy Márton azonban minden jel szerint minden áron ragaszkodik hozzá. De vajon van gazdasági racionalitás az intézkedések mögött? Milyen hatásai voltak eddig az árrésstopnak, és mi várható most, hogy még ki is terjesztették?
Makro / Külgazdaság Nem fújolni, hanem megtapsolni kéne Jeff Bezos vagy Mészáros Lőrinc sikereit?
Litván Dániel | 2025. július 7. 19:42
A szupergazdagok hatalmas szeletet hasítanak ki maguknak a nemzeti vagyon tortájából. De mi van akkor, ha a torta közben sokkal nagyobb lesz?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG