Aligha január lehet a kedvenc hónapja az Orbán-kormánynak. 2023-ban az év első hónapjában történt meg az a csúfság, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül nálunk lett a legmagasabb az éves infláció, s az idén ugyanez történt. Annyi a különbség, hogy míg két éve 25,7 százalékos ráta kellett a dicstelen első helyhez, addig most „elég” volt 5,5 százalék.
Az okokról már a Központi Statisztikai Hivatal múlt keddi közlése alapján beszámoltunk. Arról, hogy elsősorban az élelmiszerek drágulása taszított minket az uniós összevetés utolsó helyére (amit már előrevetített a Privátbankár Árkosár-felmérés) – csakúgy, mint 2023 januárjában. De a szolgáltatások és az üzemanyagok áremelkedése is sokat nyomott a latban.
Ilyenkor szoktuk írni azt kínunkban – sajnos, az utóbbi időben meglehetősen gyakran –, hogy sovány vigasz, egy sor más országban is gyorsul az infláció. Egész pontosan az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétevő 37 európai országból 21-ben lett magasabb januárban az éves, azaz az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index, mint decemberben – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Három országban (Észtországban, Fehéroroszországban és Finnországban) stagnált a pénzromlás, míg 13-ban alacsonyabb lett.
A 21 romló mutatójú ország közül a legnagyobb mértékben Moldova éves inflációs rátája nőtt egy hónap alatt (2,1 százalékponttal), míg a második helyen holtverseny alakult ki, az egyaránt 1,5 százalékpontos pluszt elkönyvelt Bulgária és Litvánia között. A 0,9 százalékpontos magyarországi emelkedésnél nagyobbat négyen – Ausztria (1,30 százalékpont), Szlovákia (1 százalékpont), Luxemburg (0,94 százalékpont), Belgium (0,92 százalékpont) – produkáltak, míg Ukrajna ugyanakkorát, mint mi.
Az inflációcsökkentők 13 tagú táborát Törökország vezeti, ám Erdogánék 2,26 százalékpontos egyhavi mínuszától azért nem szabad hanyatt esnünk, mert a bázis kiugróan magas, 44 százalék feletti volt. A már értékelhetőbb lassítást elérők közül Hollandia emelkedik ki, a maga 0,80 százalékpontos mínuszával, amelyet Portugália (-0,50 százalékpont) és Dánia (-0,40 százalékpont) követ.
Mindezek eredményeként az egymással gazdasági unióban lévő, azonos devizát – a svájci frankot – használó Svájc és Liechtenstein kettőse közölte a legalacsonyabb januári éves inflációs adatot (0,4 százalék), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Finnország állhatott fel.
A rangsor másik végén a már említett Törökország (42,12 százalék) után Ukrajna, Oroszország és Moldova után jön Magyarország. Ami tehát azt jelenti, hogy az adataikat cikkünk megjelenéséig publikáló európai országok rangsorában a 33. S elnézve a még nem publikálók decemberi adatait, legfeljebb Szerbia múlhat alul minket.
A fentiekből már következik, hogy szűkebb pátriánkban, a közép- és kelet-európai volt szocialista országok között is az utolsók vagyunk. Csak érdekességként:
- Szlovéniában 2,0
- Csehországban 2,8
- Bulgáriában 3,7
- Szlovákiában 3,9
- Horvátországban 4,0
- Romániában 5,0
- Lengyelországban 5,3
százalék lett a januári éves infláció.
Az immár hónapok óta világszerte erősödő inflációs nyomás ellenére az öreg kontinens jegybankjai közül alig van, amelyik a fő monetáris ellenszerhez nyúlt volna, s emelte volna az irányadó kamatát. Ezt mindössze ketten, Moldova és Ukrajna tették meg, előbbi 0,9, utóbbi 1 százalékkal srófolva az alapkamatát.
A döntő többség azonban nemhogy szigorított volna, hanem éppen ellenkezőleg: lazított. Nem kevesebb, mint 31 országban csökkent a legutóbbi felmérésünk óta a jegybanki alapkamat. Ami még akkor is kiugróan magas szám, ha közülük 22 használ eurót (az eurózónának ugyan 20 tagja van, de önkéntes alapon további két, egyaránt nem EU-tag államban, Koszovóban és Montenegróban is ez a deviza a hivatalos fizetőeszköz), így az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentése egy csapásra ennyi országban vitte le az egyebek mellett a hitelek és a betétek árazásánál eligazodási pontként használt rátát.
A legnagyobb mértékben a török központi bank lazított (2,5 százalékponttal), az izlandi 0,5, az EKB meg 0,25 százalékponttal. A legkevésbé pedig Bulgária, 0,13 százalékponttal.
Messze Svájc alapkamata a legalacsonyabb (0,5 százalék), míg a legmagasabb Törökországé (45 százalék). A Magyar Nemzeti Bank ebben az összevetésben is a mezőny végéhez közel helyezkedik el, mindössze öt központi bank szigorúbb nála.
S annak következtében, hogy már a novemberről decemberre is 0,9 százalékpontnyit emelkedő éves inflációs ráta láttán sem emeltek kamatot Matolcsy Györgyék, az úgynevezett visszatekintő reálkamatok rangsorában is hátracsúszott a maga már csak 1 százalékpontos többletével. (Még ha nem is a vissza-, hanem az előretekintő reálkamatok a lényegesebbek, vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett pénzekre kapott kamatok, hozamok majd hogyan aránylanak a felvételükig, kifizetésükig végbement inflációhoz.)
Hogy ez a helyzet változik-e a jövő kedden esedékes, a posztjáról tizenkét év után március elején távozó Matolcsy által utoljára elnökölt monetáris tanács ülésén, az a jövő zenéje. Mindenesetre a „főnökével” együtt a mandátuma végére érő és minden bizonnyal nem újrázó Pleschinger Gyula hétfői szavaiból arra lehet következtetni, hogy jövő szerdán is 6,5 százalékos lesz a magyar jegybanki alapkamat – vagyis ugyanannyi, mint tavaly szeptember vége óta.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
