Miután hétfőn az Egyesült Államokban az elnökök napja miatt nem volt kereskedés, a kedden elsőként kinyitott ázsiai tőzsdék kénytelenek voltak az előző napi európai zárásokból valamiféle irányt kibogozni.

Nos, a többnyire pozitív hétfő esti pozitív hangulat a főbb távol-keleti részvényindexek közül az 1,59 százalékkal erősödő hongkongi HSI-re és a 0,25 százalékkal izmosodó tokiói Nikkei-re is átragadt, csupán a sanghaji maradt ki a szórásból, de az nagyon, miután 0,93 százalékkal alacsonyabban állt a kereskedés végén a huszonnégy órával korábbihoz képest.

Európában sem vett egységes irányt kedden. A vezető tőzsdeindexek közül dél környékén a frankfurti DAX 0,07, a párizsi CAC 0,05 százalékos esésben, ezzel szemben a londoni FTSE 0,15 százalékos emelkedésben volt.

Budapest viszont ezúttal pozitív irányban lógott ki a kontinentális trendből. A BUX meglepően magas, 0,79 százalékos emelkedéséhez az Opus 2,55, Richter 2,24, az OTP 0,7 százalékos plusszal járult hozzá, amellyel sikerült kompenzálni a Mol stagnálását, valamint a Magyar Telekom 0,42 százalékos esését.

A nemzetközi devizapiacon kevés elmozdulás jellemezte hétfőn az euró-dollárárfolyamot, ami nagyban betudható a már említett tengerentúli szünnapnak. Kedd reggel enyhe erősödést mutatott az amerikai deviza, 1,046 körül járt az EURUSD jegyzése.

Egyelőre tartja magát a forint árfolyama, az EURHUF így továbbra is 401-402 környékén mozog. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő kedden kamatdöntő ülést tartó monetáris tanácsának tagja, Pleschinger Gyula a Bloombergnek hétfőn adott interjújában elmondta, nem lát arra esélyt, hogy kamatokat emeljen idén a jegybank, ugyanakkor csökkentésekre sem mutatkozik egyelőre tér. Így az irányadó ráta stabilan a jelenlegi szinten maradhat a március elején leköszönő döntéshozó szerint, és az új jegybanki vezetéstől is hasonló monetáris politikát vár majd Pleschinger.

A hazai monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja, amire Michelle Bowman a CNBC-n utalt. A K&H Értékpapír Zrt. által idézett mondatok szerint a jegybankár megerősítette, hogy az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed tovább várhat a kamatvágásokkal. Ugyan látni a kedvező trendeket az infláció visszaszorulása kapcsán, de az tovább tarthat a vártnál, illetve több adatra van szüksége még a jegybanknak. Az emelkedő maginfláció némileg lassíthatja a folyamatot, de összességében az infláció mérséklődését várná az idei évben Bowman.

Inkább érdekességként, mint globális piaci befolyásoló tényezőként érdemes kezelni, hogy az ausztrál jegybank kamatot vágott. 2020 óta először lazított, a 25 bázispontos vágás megfelelt az előzetes várakozásoknak – mutatott rá az Equilor Befektetési Zrt. a kedd reggeli hírlevelében. Megemlítve azt is, hogy közleményében az ausztrál jegybank jelezte, az inflációs nyomás a vártnál valamivel gyorsabban enyhül, a lakossági kereslet továbbra is visszafogott, a bérnyomás is enyhült az elmúlt időszakban. Jelentős előrelépést sikerült elérni a 2-3 százalékos inflációs célsáv elérésére, ugyanakkor továbbra is óvatosak maradnak. Tavaly 3,4 százalékon alakult az éves átlagos infláció. A következő kamatdöntő ülést április 1-én tartják, az első félévben jöhet még egy kamatvágás a jelenlegi piaci árazások alapján. Az ausztrál dollár árfolyama nem reagált érdemben a bejelentésre.

Az árupiaci termékek közül a nemesfémek kurzusa emelkedőben van, ami mögött az állhat, hogy Trump vámpolitikája miatt lassulhat a világgazdasági növekedés és erősödhet az arany értékmegőrző funkciója. A sárga nemesfém unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,8 százalékkal, 2924 dollárra, az ezüsté pedig 0,43 százalékkal, csaknem 33 dollárra ment fel.

Az arany jegyzését ugyanakkor az is megdobta, hogy a Goldman Sachs hétfőn emelte a célárát. Az Erste közlése szerint az amerikai bank 3100 dolláros aranyárra számít idén év végére, az Egyesült Államok és Európa közötti feszültség miatt. Ennek következtében a Goldman Sachs akár 3300 dolláros aranyárat is elképzelhetőnek tart, főleg, ha az amerikai vámok hatására kereskedelmi háború alakul ki a világban.

Az energiatermékek jegyzései – mondhatni, szokás szerint – eltérően alakultak. Az olajfajtáké például növekedtek, az északi-tengeri Brenté 0,86 százalékkal, 76 dollár, az észak-amerikai könnyűolajé (WTI) 1,6 százalékkal, 72 dollár közelébe.

A drágulásban közrejátszottak a keddi hírek, melyek szerint az OPEC+ az előzetesen beharangozottal ellentétben mégsem növelné termelését áprilistól – értékelt az Erste. A tervek szerint a még 2023-ban vállalt napi 2,2 millió hordós önkéntes termelésvágást fokozatosan kivezetnék az OPEC+ tagállamok, ennek első lépése lenne áprilistól, ami néhány százezer hordó napi termelés piacra dobását jelentené. A kőolaj árát emelő tényező volt az is, hogy a hírek szerint ukrán dróntámadás miatt le kellett zárni a Kazahsztánt Oroszországgal összekötő kőolajvezetéket.

Az olajjal szemben a nemzetközi gázügyletek elszámolásánál irányadó TTF-típus ára bezuhant, a rotterdami árutőzsdén több mint 2 százalékkal értékelődött le, felülről közelítve a 47 eurót.

És a kriptoeszközöknek sincs jó napjuk. A nevesebbek közül például a bitcoin árfolyama százalékkal, dollárra, az etheré százalékkal, dollárra, a solanaé százaléka, dollárra esett.

Tőzsdére viheti tengerészeti üzletágát a Thyssenkrupp

Közel 20 százalékot emelkedett a Thyssenkrupp árfolyama, miután a társaság mérlegeli, hogy tőzsdére viszi a tengerészeti üzletágát, mely a NATO nem-atommeghajtású tengeralattjáróinak 70 százalékát biztosítja – szemlézi az Erste.

Ráadásul olyan piaci környezetben történhet az IPO, amikor a NATO európai tagjai jelentősen növelik hadiipari kiadásaikat. A BofA becslései szerint az üzletág 1,4 milliárdot érhet, míg a teljes Thyssenkrupp piaci kapitalizációja 3,5 milliárd euró jelenleg.

Indiában is megvetné a lábát a Tesla

Elon Musk cége új munkatársakat kezdett toborozni Indiában, kevesebb mint egy héttel azután, hogy a vezérigazgató Washingtonban találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. A Tesla évek óta tervezi az indiai piacra lépést és akár helyi gyártást is. Azonban India magas, 100 százalék körüli importvámokat vet ki az elektromos járművekre, ami eddig megakadályozta ezt. Musk és cége többször kritizálta az országot emiatt és lobbizott a vámok enyhítéséért – jegyezte meg az Erste.

Leépít a Southwest

Tegnap bejelentette a Southwest vezetősége, hogy a munkaerőállományt mintegy 15 százalékkal visszavágnák, a költségek mérséklése érdekében – számolt be a K&H. A leépítések így nagyjából 1750 főt érinthetnek, ezek közül 11 darab felsővezetői pozíció is megszűnik az átstrukturálás alatt. A légitársaság vezetősége azt reméli, hogy a leépítések idén 210 millió dolláros költségcsökkentést jelenthetnek, de 2026-ra már 300 milliós megtakarítással számolnak.

Érik a Honda-Nissan frigy

A Honda hajlandó újrakezdeni a felvásárlási tárgyalásokat a világ negyedik legnagyobb autógyártójának létrehozására, ha a Nissan vezérigazgatója, Makoto Uchida lemond. Uchida és kollégája, Toshihiro Mibe között megromlott a viszony, mivel a Honda csalódott a Nissan szerkezetátalakításának gyorsasága és pénzügyi problémáinak mélysége miatt. A fúziós tárgyalások múlt héten meghiúsultak, miután a Honda azt követelte, hogy a Nissan egy holding létrehozása helyett egy teljes tulajdonú leányvállalat legyen. Uchida jelezte, hogy 2026-ig szeretne maradni, de az igazgatótanács tagjai és a Renault nyomást gyakorolnak rá, hogy a következő hónapokban távozzon, miután elszúrták az 58 milliárd dolláros megaüzletről szóló tárgyalásokat. A Nissan igazgatótanácsa is informális megbeszéléseket kezdett a távozásának időzítéséről – idézett az Equilor egy, a megbeszéléseket ismerő személyt.

Különleges szavazati jogokkal védekezne az OpenAI

Az OpenAI azt fontolgatja, hogy különleges szavazati jogokat biztosít nonprofit igazgatótanácsának, hogy megőrizze igazgatóinak hatalmát, miután a ChatGPT anyacége visszautasította Elon Musk felvásárlási ajánlatát – szemlézi az Equilor a Financial Times keddi cikkét. Sam Altman vezérigazgató és más igazgatósági tagok a megbeszélésekről közvetlenül tudó személyek szerint számos új irányítási mechanizmust mérlegelnek, miután az OpenAI hagyományosabb, nyereségorientált vállalattá alakul át. Ha a nonprofit vállalat igazgatótanácsa nagyobb szavazati jogot kapna, az biztosítaná, hogy az irányítás megmaradjon az átalakított vállalat felett, és képes legyen felülbírálni a többi befektetőt, köztük a meglévő támogatókat, például a Microsoftot és a SoftBankot. Bár még nem született határozott döntés, a különleges szavazati jog biztosítaná azt is, hogy az OpenAI képes legyen visszaverni az olyan kívülállók ellenséges ajánlatait, mint például Musk. A milliárdos meglepő, 97,4 milliárd dolláros készpénzes ajánlatot tett a nonprofit cég által birtokolt eszközökre, beleértve a start-up for-profit leányvállalatában lévő ellenőrző részesedését is.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)