A piaci manipuláció szempontjából gyanús magatartásokról az MNB több csatornán keresztül is kap jelzéseket. Ezek közül a tiltott piaci manipuláció gyanúját jelző STOR (Suspicious Transaction and Order Report) bejelentéseket – jogszabályi kötelezettség alapján – elsősorban a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és a befektetési vállalkozások kötelesek készíteni és küldeni az MNB-nek, ha felmerül a piaci visszaélés gyanúja.
Közölték: a befektetők számlavezetői és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) folyamatosan ellenőrzik a piaci szereplők tőkepiaci magatartását, beleértve, hogy milyen megbízásokat adnak, milyen ügyleteket hajtanak végre, és mindezt milyen módon végzik. A STOR-ok, ahogyan más forrásból származó jelzések és bejelentések is, akár piacfelügyeleti eljárásokat is megalapozhatnak. A piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) szerint manipulatívnak minősülhet minden magatartás, ami az érintett pénzügyi eszköz keresletéről-kínálatáról, árfolyamáról más befektetők számára félrevezető jelzést adhat.
Ebbe beleértendő az is, ha nem a kereskedés során, annak eszközével próbálja valaki például egy részvény árfolyamát eltéríteni, hanem adott esetben félrevezetésre alkalmas információkat közvetít a nyilvánosság felé – akkor is, ha ezt nem szándékosan hajtja végre. A kereskedéssel megvalósított tiltott piaci manipuláció esetében pedig félrevezetésnek minősíthető például minden, az árfolyamot vagy keresleti-kínálati megítélést érintő, befolyásolásra alkalmas magatartás.
A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy az árfolyam befolyásolására tett kísérlet vagy megvalósult ügylet révén tényszerűen megállapítható „árfolyamelhúzás” talán a legfelismerhetőbb formája a piaci manipulációnak. Sokaknak azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy egy „átkötés” vagy „önkötés” – azaz amikor a vevő és eladó is ugyanaz a személy – is lehet ugyanolyan aggályos a MAR szabályai szerint, mint az „árfolyamelhúzás”.
Számos példa mutatja, hogy az adóelőnyök kihasználására használt tartós befektetési számlák (TBSZ) tőkepiaci kereskedésbe vonása hordozhat ilyen kockázatokat. Ha a TBSZ számlán meglévő részvényeket a befektető magának adja el vagy a TBSZ számlán rendelkezésre álló pénzösszeg terhére magától vásárol más pénzügyi eszköztípust, ezek a tranzakciósorozatok is torzíthatják az érintett eszközök kereslet-kínálatát. Ez a fajta magatartás akár szintén STOR jelzéssel és piacfelügyeleti eljárás megindításával járhat. A piaci visszaélések gyanúját felvető magatartásnál az MNB piacfelügyeleti eljárást indíthat. Azt írták, hogy célszerű előzetesen információt kérni, ha valaki nem rendelkezik kellő ismeretekkel az aggályos kereskedési magatartásokról.
(MTI)
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
