A piaci manipuláció szempontjából gyanús magatartásokról az MNB több csatornán keresztül is kap jelzéseket. Ezek közül a tiltott piaci manipuláció gyanúját jelző STOR (Suspicious Transaction and Order Report) bejelentéseket – jogszabályi kötelezettség alapján – elsősorban a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és a befektetési vállalkozások kötelesek készíteni és küldeni az MNB-nek, ha felmerül a piaci visszaélés gyanúja.
Közölték: a befektetők számlavezetői és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) folyamatosan ellenőrzik a piaci szereplők tőkepiaci magatartását, beleértve, hogy milyen megbízásokat adnak, milyen ügyleteket hajtanak végre, és mindezt milyen módon végzik. A STOR-ok, ahogyan más forrásból származó jelzések és bejelentések is, akár piacfelügyeleti eljárásokat is megalapozhatnak. A piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) szerint manipulatívnak minősülhet minden magatartás, ami az érintett pénzügyi eszköz keresletéről-kínálatáról, árfolyamáról más befektetők számára félrevezető jelzést adhat.
Ebbe beleértendő az is, ha nem a kereskedés során, annak eszközével próbálja valaki például egy részvény árfolyamát eltéríteni, hanem adott esetben félrevezetésre alkalmas információkat közvetít a nyilvánosság felé – akkor is, ha ezt nem szándékosan hajtja végre. A kereskedéssel megvalósított tiltott piaci manipuláció esetében pedig félrevezetésnek minősíthető például minden, az árfolyamot vagy keresleti-kínálati megítélést érintő, befolyásolásra alkalmas magatartás.
A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy az árfolyam befolyásolására tett kísérlet vagy megvalósult ügylet révén tényszerűen megállapítható „árfolyamelhúzás” talán a legfelismerhetőbb formája a piaci manipulációnak. Sokaknak azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy egy „átkötés” vagy „önkötés” – azaz amikor a vevő és eladó is ugyanaz a személy – is lehet ugyanolyan aggályos a MAR szabályai szerint, mint az „árfolyamelhúzás”.
Számos példa mutatja, hogy az adóelőnyök kihasználására használt tartós befektetési számlák (TBSZ) tőkepiaci kereskedésbe vonása hordozhat ilyen kockázatokat. Ha a TBSZ számlán meglévő részvényeket a befektető magának adja el vagy a TBSZ számlán rendelkezésre álló pénzösszeg terhére magától vásárol más pénzügyi eszköztípust, ezek a tranzakciósorozatok is torzíthatják az érintett eszközök kereslet-kínálatát. Ez a fajta magatartás akár szintén STOR jelzéssel és piacfelügyeleti eljárás megindításával járhat. A piaci visszaélések gyanúját felvető magatartásnál az MNB piacfelügyeleti eljárást indíthat. Azt írták, hogy célszerű előzetesen információt kérni, ha valaki nem rendelkezik kellő ismeretekkel az aggályos kereskedési magatartásokról.
(MTI)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
