A világ legveszélyesebb családjai – amikor Putyin még tartott a nagyfiúktól

Mindenből lehet pénzt csinálni, méghozzá sokat, a parfümtől a rézig, az ingatlantól a sörig, a fegyverektől az autókig. Hogy mi minden kell ahhoz, ágazattól függetlenül, hogy valaki sokszoros milliárdos legyen, azt is megtudhatjuk Hannu Sokala finn író könyvéből. Rokon témájú előző kötete a világ legveszélyesebb vállalatait vette górcső alá – ez most, némi átfedéssel, a családi vagyonok alakulását.

A lista érdekessége, hogy egyre több az arab, kínai, volt szovjet és ázsiai államokban élő dúsgazdag klán, ami nem volt jellemző, még ötven évvel ezelőtt sem.

A gyarmatok felszabadulása kitermelte a helyi kapitalista nagyvállalatokat, amelyek azóta dúsgazdag dinasztiává nőtték ki magukat. A kiindulás persze még mindig az Egyesült Államok, ahol az 500 legnagyobb vállalat egyharmada, Franciaországban és Németországban pedig a 250 legnagyobb cég 40 százaléka családi tulajdon.

Kínában, amely lassan az egész világgazdaságot meghódítja, nemcsak az IT iparban, hanem a kommunista pártfőnökök gyermekei köré is dinasztiák épültek ki a szerző szerint. Csak itt mások a méretek, mint Párizsban vagy Berlinben.

A világ legrégebbi vállalkozásai

Mennyire számít a múlt? Nos, mindenütt a pénz beszél, de az elmúlt évszázadoknak is nagy a tekintélye – lásd Japánt. A Hósi Rjokan a világ legrégebbi vállalkozása, 46 generációt tudhat magáénak, 718-ban alapították. Gyógyfürdő és szálláshely szolgáltató vállalat, amely a Guinness Rekordok könyvében is szerepel. Japánban – ahol nem voltak rendszerváltások – egy 2022 márciusában végzett felmérés szerint csaknem 38 ezer százévesnél régebbi vállalkozás működik.

A világ második legrégebbi családi cége a 803-ban alapított osztrák Stiftskeller S. Peter étterem Salzburgban.

A világ legrégebbi részvénytársasága pedig az 1288-ban gründolt Stora rézipari vállalat, amely 710 évvel később egyesült a finn Enso erdőgazdasággal. Arrafelé persze könnyebb volt életben maradni a cégeknek, hiszen elkerülték – legalábbis az utóbbi kétszáz évben – a háborúk. Igaz, közben a finnek a svéd, majd az orosz fennhatósággal kínlódtak.

Hszi Csin-ping, amikor még munkatáborban élt

De eddig még nem szóltunk a veszélyekről. Nos, milliárdokat előteremteni lehet nagyon szegény sorból is, tragédiák átélése után, de lehet úgy is, hogy évekig előtte egy szörnyű munkatáborban raboskodik valaki.

Hszi Csin-ping kínai elnök ma a világ egyik legbefolyásosabb embere. Nem származik rossz családból – apja nagy hatalmú kommunista volt, Mao szövetségese, aki egészen a miniszterelnök-helyettesi pozícióig emelkedett. De jött az akkori kommunista országokban szokásos fordulat: Hszi apja hirtelen áruló lett, feleségét nyilvánosan megalázták. Hszit a fiatalkorúak börtönébe zárták, majd munkatáborba, ahol borzalmas körülmények között élt.

Ma már családjával együtt tucatnyi hatalmas vállalat tulajdonosa. Amitől igazán veszélyes, hogy Kína közben a világ egyik vezető nagyhatalma lett, elnökének közelében pedig mindig ott van az atomháborút elindítani képes „táska”.

Botrányok, hazugságok és pókerarc

Akárcsak Trump kezében. A kétszer megválasztott amerikai elnök és veje, Jared Kushner az USA legnagyobb ingatlanvállalkozói közé tartoznak.

Ahogy a könyv írója fogalmaz, Trump évtizedek óta hangsúlyozza, hogy mennyire tehetséges üzletember, a The New York Times azonban kiderítette, hogy mai értékén legalább 400 millió dollárt örökölt az apjától.

További 400 milliót keresett egy tévéműsorral, ehhez képest ingatlanügyletei kevésbé voltak sikeresek. Trump és Kushner szívesen keres befektetéseket a Közel-Keleten.

A lánya sem törekszik kevesebbre: „Ivanka apjához hasonlóan nagyon tehetséges abban, hogy szükség esetén a saját érdekében szemenszedett hazugságokat mondjon pókerarccal.”

Mindez nem befolyásolja a család reputációját. Amerikában a milliárdosoknak van igazi tekintélyük, még elnökként is, akármilyen politikai baklövést, botrányt és őrültséget követnek is el.

Alijev palotát építtetett Brezsnyevnek

A világ legveszélyesebb családjainak kell a leginkább védeni magukat. Bár számos vállalkozásuk nem is az ő nevükön van, sok országban nyilvános a leggazdagabb emberek listája. Adóügyeiket és jogi képviseletüket az adott ország legjobb ügyvédei látják el, óriási testőrcsapat védi őket, mert ha a rokonság bármely tagját elrabolnák, óriási pénzeket kérnének értük. Mint ahogy az megesett annak idején Paul Getty szerencsétlen unokájának esetében.

Azt, hogy Azerbajdzsán egyáltalán hol van, az amerikaiak 90 százaléka nem tudja. Pedig arrafelé is élnek gazdag és nagyhatalmú családok. Hejdar Alijev, aki ma a leggazdagabb ember az országban, már a szovjet rendszerben is feltalálta magát: amikor Leonyid Brezsnyev Azerbajdzsánba látogatott – ami akkor a Szovjetunió része volt –, Alijev egész palotát építtetett neki a könyv szerzője szerint. Majd, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára két nap múlva hazament, az ajtókat lelakatolták. Brezsnyev nagyra értékelte gesztusát.

Mindazonáltal Alijev volt az, aki korán felismerte, hogy Gorbacsov színrelépése és reformjai a Szovjetunió széteséséhez vezetnek.

Azerbajdzsán ütőkártyája ma az olaj. Alijev fia és családja sem szégyelli gazdagságát: 2021 júliusában például a Costa Smeraldán, Szardínia észak-keleti szigetén nyaraltak. A The Economist cikke szerint Ilham saját Airbus 340-es repülőgépével érkezett, felesége, Mehriban pedig külön egy Boeing 767-essel.

Ami a befolyásuk mértékét illeti, fontos szempont, hogy Oroszország ukrajnai inváziója megnövelte az ország – és a klán – stratégiai jelentőségét, mivel az európai országok új olaj- és gázszállítókat kezdtek keresni.

Akiket a dzsúdó hozott össze

És ha már Szovjetunió: az 1957-ben Szentpéterváron született Borisz és testvére, Arkagyij Rotenberg már fiatalkoruktól szenvedélyesen rajongtak a harcművészetekért, különösen a szovjet korszakban kifejlesztett szambóért – ez egyfajta katonai orosz birkózás – és a dzsúdóért. Hobbijuk során találkoztak egy harmadik, a dzsúdó iránt érdeklődő pétervári orosszal.

Vlagyimir egy kisebb termetű fiú volt, de a dzsúdó révén meg tudta magát védeni a nagyokkal szemben. Ők életre szóló barátok és üzleti partnerek lettek – különösen azután, hogy Vlagyimir 2000-ben Oroszország elnöke lett.

A két testvér, Arkagyij és Borisz Rotenberg az SMP Bank megalapításával létrehozták a legelső nagy vállalkozásukat. Hét evvel később pedig megszületett egy óriási, gázvezetékeket gyártó vállalat. Hamarosan vodkát kezdtek gyártani, majd bevásárlóközpontokat építettek, valamint bányák és kikötők tulajdonosai lettek.

A Bloomberg hírügynökség szerint Arkagyij vagyona 2022 tavaszán mintegy kétmilliárd, Boriszé pedig egymilliárd euró volt. Hogy miként? „Nos, mert ők voltak Putyin gyerekkori barátai” – vonja le a konklúziót a szerző.

Rotenbergék lettek az új Rotschildok?

Hogy a harmadik fiúnak, Vlagyimirnek hány milliárd eurója van ma, arról nem esik szó, de hogy Putyin és az orosz oligarchák együttműködnek, arról igen. Érdekesség, hogy a BBC szerint a Finance Uncovered 2022-es jelentése feltárta azt is, miszerint a Rotenberg-testvérek olyan korlátolt felelősségű társaságokba épültek be az Egyesült Királyságban, amelyek nem kötelesek felfedni valódi tulajdonosaikat a hatóságok előtt. A jelentés szerint ezeket a cégeket általában csalásra, terrorizmus finanszírozására és pénzmosásra használják.

A könyvben említett ötven család mellett természetesen léteznek ugyanilyen gazdagok és „veszélyesek” – csak talán még a sokat kutakodó, elszánt finn szerző sem tud róluk sokat…