18 éve, 2007 februárja óta tartó felmérésünknél (a mostani a 217. Árkosár-felmérés) abban továbbra sincs változás, hogy minden egyes hónap elején ellátogatunk három hazai hipermarket egy-egy egységébe, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Most is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatközlése előtt egy nappal publikáljuk a saját eredményeinket. Bár a legutóbbi KSH-adat nem festett túl jó képet a fogyasztói árak alakulásáról: jelentős gyorsulással zárta a múlt évet az infláció. Tavaly decemberben tizenkét hónapos összevetésben 4,6 százalékkal nőttek az árak a novemberben mért 3,7 százalék után, havi szinten pedig 0,5 százalékos áremelkedést mért a KSH. Az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt éves szinten.
Ráadásul a múlt csütörtökön közölt tavaly decemberi kiskereskedelmi adat is inkább kiábrándítóra sikeredett: a múlt év utolsó hónapjában naptárhatással korrigálva 0,1 százalékkal nőtt a forgalom éves szinten, ami lényegében stagnálást jelent. (Erről részletes elemzést laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkében talál, itt.)
Visszajött a 10 százalék feletti drágulás
Az év legelején még úgy tűnt, talán sikerül megúszni a két számjegyű áremelkedést – januárban 9,7 százalékkal kerültek többe az általunk vizsgált termékek, mint 2024 januárjában –, de az átmeneti megtorpanás után, tavaly decembert követően most ismét 10 százalékot meghaladó éves drágulást mértünk:
2025 februárjában 11,2 százalékkal került többe a nagybevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.
Ez az áremelkedés azt jelenti, hogy újra olyan tempóban drágulnak az élelmiszerek, amilyenre több mint másfél éve nem volt példa. Ahogy az alábbi grafikonon is kivehető, utoljára ilyen 2023 augusztusában történt.
Jubileumi felmérésünk tanulsága szerint az áruházláncok között alig van szórás, az éves áremelkedés mértéke 10,3 és 12 százalék között alakult. Éves távlatban legkevesebbet a Tesco emelt az árain, legnagyobb mértékben az Auchan drágított.
|
Pont fordított a helyzet a havi árváltozás esetében: amíg az Auchan 1,2 százalékkal került most többe, mint az év elején, addig az Interspar 1,4, a Tesco 4,9 százalékkal emelt januárhoz képest.
Így jön ki havi szinten a 2,5 százalékos drágulás, vagyis egyetlen hónap leforgása alatt ennyivel kerül most többe a nagybevásárlás.
Az átlagos kosárértéket nézve hónapról hónapra újabb történelmi csúcsokat érnek el az élelmiszer-vásárlásaink. Ez a hónap sem jelentett kivételt. A januári végösszeget majdnem egy ezressel, 946 forinttal múlta felül mostani vásárlásunk.
Az új csúcs 39 324 forint lett, azaz februárban ennyibe került egy család átlagos élelmiszer nagybevásárlása.
Az újabb történelmi rekord egyúttal azt is eredményezi, hogy már csak egy hajszál választ el minket a rémálmot jelentő 40 ezer forinttól, ami a számla végösszegét jelenti. Ha márciusban a havi drágulás csak 2 százalékos lesz, már ez is bőven elég lesz ahhoz, hogy átlépjük a pénztárcánknak igazán fájó lélektani határt. Jobban megértjük, mennyire sokkoló ez az összeg felméréseink történetében, ha összehasonlításképpen mutatunk három végösszeget egy-egy korábbi bevásárlásunkról, amelynek során pontosan ugyanazt a 30 terméket vettük meg, mint most:
- egy éve, 2024. februárban 35 361 forintot,
- öt éve, 2020. februárban 20 979 forintot,
- tíz éve, 2015. februárban „még csak” 17 755 forintot fizettünk mintakosarunkért.
Vagyis 10 év alatt több mint a duplájára drágult a Privátbankár által vizsgált élelmiszerkosár.
200 forint különbség sincs a boltok között
Előző felmérésünk után most is hasonló folyamatokról számolhatunk be: ismét teljesen egy irányba mennek az áruházak, és szinte ugyanannyit drágult mindenhol a nagybevásárlás egy év alatt, ami azt is jelenti, hogy nem egy bolt kiugró értéke húzta a többit magával. Felméréseink során talán még soha nem volt ilyen kicsi a különbség a három áruház végösszege között, nincs 200 forint se a legolcsóbb és a legdrágább hipermarket között. Továbbá alig 2300 forintot lehet megspórolni akkor, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban láttuk, ami egy közel 40 ezer forintos nagybevásárlásnál már elenyészőnek számít, nem beszélve az energia- és időráfordítást ennek kivitelezésére.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Egy hónapos távlatot vizsgálva inkább áremelkedésről, semmint árcsökkenésről adhatunk hírt. Mindösszesen két termék lett csak 10 százalékot meghaladóan olcsóbb januárhoz képest: 15 százalékkal kerül kevesebbe a kenyér, 12 százalékkal a tej. Ezzel szemben 10 százaléknál jobban drágult egy hónap alatt a sajt (+10,2 százalék), a tea (+12,7 százalék) és a párizsi (17,1 százalék). Még ennél is látványosabban, közel 24 százalékkal ment feljebb januárhoz viszonyítva az alma, valamint 31 százalékkal a burgonya ára.
Ha azokat a termékeket nézzük, amelyek éves távlatban 10 százaléknál jobban drágultak, két termékkel bővült a kör januárhoz képest, így összesen 12 élelmiszer esetében mértünk két számjegyű áremelkedést.
A drágulási toplista élén olyan, a fogyasztók által gyakran vásárolt alapélelmiszerek vannak mint a liszt, a tojás, a burgonya és az étolaj. Ha mindez nem lenne elég, mellettük egyre látványosabban kezd kilőni a kávé ára is. Ezúttal a legnagyobb mértékben a liszt ára nőtt (+76,9 százalék) tavaly februárjához viszonyítva. Ennek okairól elemzésünkben később még visszatérünk.
A toplista második helyén nálunk is a mostanában reflektorfénybe került tojás végzett (+50 százalék). Itt érdemes felidézni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal már belengette, figyelemmel kísérik az egyes termékláncokban, például a tojás vagy tejtermékek esetében tapasztalható piaci folyamatokat és indokolt esetben beavatkoznak.
Európa egyes országaiban egyébként már ennél is tovább mentek: a magas árakat alkalmazó boltok miatt bojkottokat hirdettek Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában és Montenegróban. Horvátországban egy január végi akció már eredményre is vezetett: több mint 2500 termék árát csökkentették a kereskedelmi láncok. Idehaza az egyik diszkontáruház már lépett és nemrég bejelentették, hogy lejjebb viszi a tojások árát. (A tojás drágulásának okairól részleteket szintén az Mfor cikkében talál, itt.)
A narancslé továbbra is a drágulási rekorderek között szerepel (+44 százalék). Ugyanakkor ennél a terméknél már kezd bejönni a bázishatás, hiszen egy éve ilyenkor már javában tartott az áremelkedés, ezért most hosszú idő után először nem ez lett a legnagyobbat dráguló termék éves összehasonlításban. (Emlékezetes, tavaly februárban egészen extrém, 50 százalékot meghaladó átlagos áremelést tapasztaltunk egyetlen hónap alatt a narancslénél.)
Hogy némi jó hírrel is szolgáljunk olvasóinknak, akadt négy termék, amelyért 10 százalékkal kevesebbet kérnek a hipermarketek: a gyümölcsjoghurtért, a teáért és az almáért is olcsóbban juthatunk hozzá, mint egy évvel ezelőtt. A kenyérért is kevesebbet kellett fizetni az általunk vizsgált boltokban. (Bár némileg árnyalja a képet, hogy január végén a Diszkont Árkosár-felmérés már egy komolyabb kenyérdrágulást mért a magyar diszkontokban.)
A 10 százalékot meghaladó éves árváltozásokat az alábbi grafikonon gyűjtöttük össze:
Havi legolcsóbbak: sárgarépa, liszt és baracklekvár
Ebben a rovatunkban azt nézzük meg – az Árkosár általános módszertanától eltérve, továbbá márkára és minőségre való tekintet nélkül –, hol lehet az adott termékeket a legolcsóbban beszerezni. Mostani választásunknak két apropója is van: az áremelkedés és a farsang.
Január végén lapunk alaposan körüljárta, mi az oka annak, hogy két éve aranyáron mérik a sárgarépát, és mit hozhatna egy áfacsökkentés. A Tisza Párt vezetője szerint ugyanis az Agrárminisztérium hamarosan 5 százalékra mérsékli a zöldségfélék és a gyümölcsök 27 százalékos általános forgalmi adóját.
Három áruházlánc közül kettő épp akciósan árulta a zöldséget ottjártunkkor. Legolcsóbban a Tescoban találtunk sárgarépát: a magyar zöldség kilójáért 235 forintot kértek. Az Auchanban ugyancsak hazai termesztésű sárgarépát láttunk 349 forintos áron, de az Interspar is ennyiért kínálta a 449 forintról leárazott olaszországi sárgarépát.
Már egy ideje tudni lehetett, hogy január végén vagy február elején elkerülhetetlenné válik a liszt árának emelése. A 8-10 százalékos drágulást a búza árának emelkedésével és a minimálbér növelésével indokolta a Gabonaszövetség. Ugyanakkor már az előző, januári felmérésünk során is egy jelentős, 58 százalékot közelítő áremelkedést mértünk ennél a terméknél.
Ha a legolcsóbb lisztet keresi, mindegy, hogy melyik hipermarketet választja, hiszen mindhárom vizsgált láncnál forintra pontosan ugyanannyiért találtunk belőle: 189 forintba került az Auchan Optimum, az Interspar S-Budget és a Tesco saját márkás lisztje is.
Ha már a farsangi szezonban járunk, a lisztből például fánk is készíthető, amit jó nem magában elfogyasztani, ezért harmadik vizsgált termékünk a baracklekvárra esett. Alig találtunk különbséget ennél a terméknél is a három bolt között, mindösszesen 30 forint az eltérés a kilós árban a legolcsóbb és a legdrágább között. Az Auchan Optimum, vagyis a lánc saját márkás terméke bizonyult a legolcsóbbnak a maga 1229 forintos kilós árával. A Tescóban és az Intersparban megegyező,1260 forintos kilónkénti áron találtunk baracklekvárt, előbbinél az Óceán prémium, utóbbinál a 650 grammos S-Budget terméket adták 819 forintért. Mindhárom termék esetében megegyezett a 60 százalék gyümölcstartalom is.
