Szakmai helyett politikai kérdés lett az árrésstop (is)
Legutóbbi Árkosár-felmérésünkben azt írtuk: „elképzelhetetlennek tűnik, hogy a drágulást még inkább a kampány részévé engedné emelkedni a kormány a választásokig, így az árrésstop kivezetésére nem számítunk.” És nem is tévedtünk: azóta kiderült, hogy az intézkedés nemcsak, hogy nem szűnik meg november végén, hanem a kormány „meghosszabbítja Bicskéig”: hatályát nemcsak időben terjesztik ki, hanem tovább bővítik az érintett termékek körét is.
Az árrésstop mostanra teljesen elveszítette szakmai jellegét, kizárólag politikai termékként tekinthetünk rá. Ha nem így lenne, biztosan nem bármiféle szakmai egyeztetés nélkül, saját hatáskörben döntött volna róla a kormány. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hiába jelezte a sajtón keresztül: nincs már létjogosultsága az árrésstopnak, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is kijelentette, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszer-infláció – ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint már megvalósult. Ennek ellenére fel sem merült az árrésstop kivezetése, sőt: az eddig érintett 30 mellé 14 új termékkör is bekerül.
Bár cikkünk megjelenéséig még nem jelent meg a kiterjesztésről szóló rendelet a Magyar Közlönyben, már lehet tudni, hogy újabb 3 hónappal, február 28-ig tolta ki a kivezetés határidejét a kormány. Mivel ekkor még mindig bőven a választások előtt leszünk, nem kell merésznek lenni egy újabb jóslathoz: akkor sem fogják törölni az árrésstopot, hanem újra (harmadszor is) meg fogják hosszabbítani a hatályát. Sőt: a nemzetgazdasági miniszter egy interjúban már azt is felvetette, hogy akár örökre is megtartaná az intézkedést – folytatódna tehát a távolodás a piacgazdasági viszonyoktól.
Ez a jóslat csak abban az esetben nem teljesülne be, ha a mostaninál is súlyosabb piaci anomáliák alakulnának ki (árrésstopon kívüli termékek jelentősebb áremelkedése, külföldi eredetű, gyengébb minőségű termékek még jelentősebb térnyerése, a választék jelentős szűkülése, érzékelhető boltbezárási hullám, a kiskereskedelmi szektor beruházásainak teljes befagyása stb.), amelyek olyan negatív vásárlói hangulatot váltanának ki, amit az árréstop kivezetésekor elkerülhetetlen áremelkedési hullám hatásánál is kellemetlenebbnek ítélne meg a kormány. Erre 3 hónapos időtávon nem látunk komolyabb esélyt, még ha egyébként az intézkedés által okozott károkat hosszasan is sorolja az OKSZ.
Pedig az árrésstop bevezetése óta nem láttunk ekkora havi csökkenést
A legfrissebb Privátbankár Árkosár felmérés eredményei pedig a vásárlók által régen nem látott kedvező eredményt hoztak. A hazai hipermarketekben az előző havi kisebb megugrást követően ismét komolyabb havi árcsökkenést mértünk:
az előző hónaphoz képest 3,9 százalékkal olcsóbb lett az élelmiszer-nagybevásárlás.
Ezt onnan tudjuk, hogy – ahogy bő 18 éve minden egyes hónapban – ezúttal is végiglátogattuk 3 hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, és megvizsgáltuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét november 3-án, hétfőn látogattuk végig. Az eredményeket szokás szerint a KSH inflációsadat-közlése előtt egy nappal hozzuk nyilvánosságra.
A 3,9 százalékos havi árcsökkenés azt jelenti, hogy 1504 forinttal olcsóbban szerezhettük be ugyanazt a 30 élelmiszert novemberben, mint októberben. Ilyen mértékű havi árcsökkenésre több mint fél éve nem volt példa – utoljára áprilisban láttunk hasonlót, épp az árrésstop bevezetését követő hetekben.
Ekkora havi árcsökkenés mellett természetesen az éves adatok is régen nem látott szintre csökkentek. Negatív számokról persze nem beszélhetünk, nem lett olcsóbb a családi nagybevásárlás, mint tavaly novemberben volt.
De a 2025 novemberében a Privátbankár Árkosár-felmérésben mért 3,3 százalékos éves áremelkedési ütemhez hasonlót idén még nem láttunk – ennél lassabbat utoljára 2024 szeptemberében, tehát több mint egy évvel ezelőtt mértünk a hazai hipermarketekben.
Májusi áron a családi nagybevásárlás
|
A változás ezúttal sem egy kiugró értéknek köszönhető, az árak nagyon hasonlóan változtak a három egymástól függetlenül működő és árazó áruházláncnál. Mindhárom szereplőnél csökkent az előző hónaphoz képest a végösszeg (3,3 és 3,9 százalék közötti mértékben), az éves áremelkedés mértéke pedig szintén nem kiugróan széles sávban, 0,9 és 5,6 százalék között szóródott. A legnagyobb havi árcsökkenést ezúttal a Tesconál mértük, a legkisebb éves áremelést az Auchanban, a legalacsonyabb kosárértéket pedig az Intersparban.
Kosárértékben egyébként is minimális a különbség a versenytársak között, a legmagasabb és a legalacsonyabb végösszeg között is mindössze 1618 forint – ez még az 5 százalékot sem éri el.
Összességében az átlagos kosárérték alapján azt mondhatjuk:
a családi élelmiszer-nagybevásárlás novemberben 36 895 forintba került a hazai hipermarketekben.
Ennél kevesebbért utoljára fél évvel ezelőtt, májusban tölthettük meg a bevásárlókocsit ugyanezzel a 30 termékkel.
Ennél akkor tudnánk olcsóbban bevásárolni, ha mindent ott vennénk meg, ahol épp a legolcsóbban adják (hiszen hatósági árat még nem vezettek be az élelmiszerekre, az egyes boltok árai között vannak eltérések...). Ekkor 34 001 forint lenne a kosár végösszege – kérdés, hogy az átlaghoz képest 2895 forintos spórolás megéri-e a tripla utazgatást és a ráfordított időt.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Négy olyan terméket is találtunk, amelyek ára az előző hónaphoz képest jelentősebben, 10 vagy akár 20 százalékot is csökkent. Ilyen volt az alma és a narancslé (-21,5 százalék), amelyek egyébként az elmúlt időszakban a drágulási toplista első harmadában voltak. Egy hónap alatt 13 százalékkal olcsóbb lett a tej és 19 százalékkal a tejföl. Jelentősebb, két számjegyű havi áremelkedést csak a chips (+13 százalék) esetében mértünk.
Az éves adatokat vizsgálva azt látjuk, hogy a szokásosnál valamivel kevesebb termék ára emelkedett jelentősebben, 10 százalékot meghaladó mértékben. A toplistát ezúttal a kávé vezeti, ami közel 60 százalékkal drágább, mint egy éve. A csokoládé ára 34 százalékot emelkedett, az almát pedig átlagosan 25,5 százalékkal drágábban vehettük meg most, mint tavaly novemberben. A lista másik végén, tehát a jelentősebb árcsökkenést mutató élelmiszerek körében kizárólag árrésstopos termékek szerepelnek – a párizsi mostani ára közel 36, a margariné 30,6, a krumpli és a tejföl ára 28,3-28,3 százalékkal alacsonyabb most, mint tavaly novemberben.
Az alábbi listában gyűjtöttük össze a jelentősebb éves átlagos árelmozdulásokat:
Az árrésstopos termékeket mindig külön is megvizsgáljuk. Már három termék van, ami drágább most, mint az árréstop bevezetése előtt (tehát 2025. március elejéhez képest): a gyümölcsjoghurt, a tojás és a csirkemellfilé is többe kerül azóta. A Privátbankár Árkosárban is megtalálható 12 termék közül 9 ára viszont alacsonyabb most, mint az árrésstop előtt – ezek közül a tejföl közel 50 százalékkal, a margarin 41 százalékkal, a párizsi pedig több mint 30 százalékkal olcsóbb most. Itt látható a teljes lista:
Havi legolcsóbbak
Ebben a rovatban mindig kiválasztunk 3 élelmiszert, és megvizsgáljuk, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát a Privátbankár Árkosár általános módszertanától elszakadva) hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket.
Magyarországon október 3-a óta csak kerek alakú sajt forgalmazható trappista néven, hasáb formájú nem. A szabályozással valamilyen úton-módon a hazai gyártókat szeretnék támogatni. A rendelet 30 nap türelmi időt biztosított a boltoknak, tehát gyakorlatilag az utolsó olyan napon mértük fel a trappista-kínálatot, amikor még lehetett szögletes trappistát vásárolni. A legolcsóbb trappista mindenesetre egy kerek sajt volt: az Intersparban kilónként 2490 forintért adták, és magyar gyártmányú volt. Az Auchanban viszont a legolcsóbb versenyző talán az ország utolsó szögletes trappistája volt: német gyártmányú, Ammerländer márkájú, és kilónként 2651 forint volt. A Tesco legolcsóbb trappistája pedig magyar tejből készült és kerek: a sajátmárkás tescós trappista 2753 forintba került kilónként ottjártunkkor.
A trappistán kívül két olyan termék árát vizsgáltuk meg, amelyek hamarosan felkerülnek az árrésstopos termékek listájára. Paradicsomból a legolcsóbbat az Auchanban találtuk: kilónként 799 forintba került és Magyarországon termett. A Tesco és az Interspar egyaránt 999 forintért adta a legolcsóbb paradicsom kilóját, előbbi magyar, utóbbi spanyol származású volt.
Nemsokára árrésstopos lesz a sertésmájas is, mi a tömlős, műanyag héjba töltött változatot vizsgáltuk meg. Két sajátmárkás termék volt a legolcsóbb: az Auchan Optimum és a sparos SBudget is 1138 forintba került kilónként. A versenyt talán az utóbbi nyeri meg, ha figyelembe vesszük, hogy annak 27 százalék a sertésmáj-tartalma, míg előbbinek 1 százalékponttal kevesebb, 26 százalék. A Tescóban sem volt sokkal drágább a legolcsóbb májas: 1198 forint volt kilója a Finomino márkájú, 26 százalékos májtartalmú kenhető májasnak.
Megjelent a Nyugdíjas Árkosár is
Laptársunk, az Mfor a felmérés adataiból rendszeresen saját kalkulációt is készít idős honfitársaink szempontjait figyelembe véve – ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok által jellemzően vásárolt élelmiszerek árai november elején jelentősen csökkentek, ami miatt az éves emelkedés mértéke is elenyészőre zsugorodott. Sőt, nem kizárt, hogy a következő hónapra éves szintű csökkenést fogunk mérni. Részletek: Nagy meglepetés érkezett a hipermarketekből a nyugdíjasoknak >>
Magyar Péterék vezetnek. 
