Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak.

Komplex akcióterv az áremelőkkel szemben, a hatóságok is fokozottan fognak figyelni.

A liszt, az olaj, a tojás vagy a tej is 20 százalék felett drágult februárban, de az internetért is csaknem 15 százalékkal fizetünk többet. Elborzasztó olvasmány a KSH friss inflációs tájékoztatója.

Az ATV Start vendége volt Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója. A téma az élelmiszerek drágulása, a kiskereskedők és a kormányzat viszonya volt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyomon követi az élelmiszerek piacán zajló folyamatokat és szükség esetén beavatkozik.

Továbbra is gyorsuló tempóban drágulnak az élelmiszerek Magyarországon, a közelgő inflációs adatközlés minden bizonnyal erről tanúskodik majd – mondta a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk. Gáspár András lapigazgató felhívta a figyelmet: bár minden érintett megpróbál a maga szemszögéből választ adni a gyorsuló inflációra, a folyamat csak rendszerben értelmezhető – ha nem így gondolkodnak róla, akkor épp ellentétes hatást érhetnek el a szereplők. A kormány részéről inkább együttműködésre lenne szükség a kereskedelmi szektorral, a kiszámíthatóság biztosítására – és nem újabb árstopokra, ami egyszer már balul sült el.

Tavalyhoz képest 41 százalékkal kerül többe a hagyományos vacsora. A legdrágább idén is a ritka hal, a babbal dúsított céklaleves, a borscs és a kutia, egyfajta müzli.

Soha nem volt még ilyen drága a bevásárlás. Mitől emelkednek megint durván az élelmiszerárak, miközben a gazdaság recesszióban van? Tényleg a gonosz multik próbálnak nyerészkedni a magyar embereken, vagy máshol kell keresni a válaszokat?

Gyorsult az infláció Franciaországban, de az energiaárak például 2 százalékkal estek, az élelmiszerek ára pedig csak 0,6 százalékkal drágultak.

A szokásos szezonális tényezők mellett a magyar kiskereskedelmi folyamatokat jóideje olyan speciális tényezők is alakítják, amelyek végén a vásárlók nyúlhatnak mélyebben a zsebükbe - a Trend FM műsorának vendége volt kollégánk.

Újabb jelentős áremelkedést mért az élelmiszerek frontján a Privátbankár Árkosár-felmérése a hipermarketekben - az árak ingadozása akár a kiskereskedelmi forgalom meglepő alakulására is szolgálhat magyarázattal. Miközben a vásárlók a bevásárlókocsit pakolgatják és a nyugta alján egyre nagyobb számokat találnak, talán nem is gondolnak rá: egyre élesebb a háború a kormány és a kiskereskedelmi szektor egyes szereplői között.

Ezért nem olcsóbb a zöldség és a gyümölcs a piacon se? Érdekes történet arról, hogyan csapódnak le a kormány intézkedései a mindennapokban.

Nőtt a gabona ára világszerte, emiatt még drágább lesz a kenyér.

Bődületes a különbség - miért vásárolna itthon az, aki Romániában is megteheti?

Az elmúlt hónapokban mért lassuló infláció sikerét Nagy Márton gazdasági miniszter rendre a kormány tevékenységének tudja be, miközben a szakértők szerint más a helyzet.

Több hónapnyi lassú áremelkedés után végre havi szinten is csökkentek az élelmiszerárak a hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb eredményei szerint. A tavalyi bődületes csúcsokhoz képest pedig akkorát csökkentek az árak, amekkorát utoljára 2014-ben láttunk. Bónusz: képgaléria a zsugorodó termékekről és a vadiúj jelzőtáblákról.

Mélyen saját árrése alá megy a bolthálózat, mi a trükkjük?

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nem a kormány által előszeretettel ostorozott multik miatt szálltak el az élelmiszerárak Magyarországon: a hipermarketekben szeptemberre egy számjegyűre csökkent az éves áremelkedés mértéke, októberben pedig tovább esett az élelmiszerinfláció – még ha ehhez román csirkemell is kellett egyes pultokba. Az árstop után normalizálódik a helyzet, de a két évvel ezelőtti nagybevásárlás árától fájdalmasan messzire kerültünk – és örökre el is felejthetjük az akkori árcímkéket. Itt a friss Privátbankár Árkosár.

Két éve nem látott mélypontra esett a Privátbankár Árkosár-felmérés éves árindexe, és egyúttal a hipermarketekben már szeptemberben megvalósult a kormányzati vágy: az egy számjegyű áremelkedés. A havi árcsökkenés viszont több hónap után megtorpant - a két évvel ezelőtti szinthez képest pedig pont egy tízezressel kell többet hagynia a kasszánál minden családnak. Több árstopos termék ára a júliusi szint alá bukott, a cukor ára viszont óriásit ugrott.

Az Aldi több tucatnyi háztartási alapanyag árát csökkentette Nagy-Britanniában, hogy árai versenyképesek maradjanak a többi vezető szupermarkettel szemben.

Talán tényleg kezd az infláció egyre látványosabban csökkenni? Van ok a bizakodásra, hiszen augusztusban ismét mérséklődött, éves összehasonlításban 12 százalékra, 22 hónapos mélypontra szelídült az élelmiszer-drágulás mértéke a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint, miközben júliushoz képest is további árcsökkenésről számolhatunk be. 18 hónap után augusztus elsejével kivezették az árstopot, de a kormányzati intézkedéseknek ezzel nem lett vége, a korlátozások tovább hatnak az élelmiszerárakra. 

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt héten bejelentette, július 31-ével eltörlik az egyes alapvető élelmiszerekre 2021 őszén bevezetett árstopot. Az embereket arról kérdeztük, mi a véleményük az intézkedés kivezetéséről, és emiatt változnak-e vásárlási szokásaik.

Parlamenti demokráciákban az a szokás, ha a képviselők valahol gondot látnak, akkor meghallgatásokon próbálják kideríteni az okát. Az Egyesült Királyságban az élelmiszerek drágulásának előidézőit firtatják. 

Ahogy az várható volt, beérik a bázishatás: most is akkorát drágult a családi nagybevásárlás, mint tavaly nyáron, de százalékos értékben kifejezve rég nem látott mértékűre csökkent az éves árindex a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint. Az árstopos krumpli meglepően nagyot drágult, a kötelező akciók hatását pedig megtippelni sem lehet, mivel egyébként is tele vannak akciós táblákkal az üzletek.

Májusban is folytatódott az infláció lassulása Németországban. A drágulás az elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben lassult.

Több olyan termékkategória is volt márciusban, amelynek csökkent az ára az előző hónaphoz képest, köztük a tejtermékek és a vaj, amelyek 3-3,7 százalékkal lettek olcsóbbak – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szerdán közzétett inflációs adatokra reagálva. „Már márciusban is találkozhattunk ennél nagyobb akciókkal, fontos azonban, hogy az inflációs adatokban a termékek alapárát látjuk, tehát akkor tapasztalhatunk majd a mostaninál jelentősebb mérséklődést, ha nem akciósak lesznek a termékek, hanem tartósan alacsonyabb lesz az áruk” – tették hozzá.

Erősen növekszik idén a GDP is, de a háztartások jelentős részét még mindig nyomják a magas energiaárak.

2022 márciusa óta tartó (egyébként 16 éve példátlan) trend tört meg a magyar hipermarketekben: egy hajszállal kevesebbet kell fizetni a családi nagybevásárlásért, mint az előző hónapban. Így is bőven van mitől sokkot kapni: közel 43 százalékkal többe kerül most beszerezni ugyanazt a 30 terméket, mint egy évvel ezelőtt. A kenyér ára megduplázódott egy év alatt.

Jó hír: legalább ötödével csökken a trappista sajt ára az áruházlánc üzleteiben. A vaj után a sajtnál is beindul az árháború?

Kedden az Aldi, szerdán a Lidl jelentett be jelentős árcsökkentést.

Csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest.

Éppen ezért vizsgálják az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort annak ellenőrzésére, hogy az élelmiszerárak kiugró emelkedésében közrejátszhatott-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás.

Parragh László nem tartja kizártnak, hogy már most kivezetik az árstopot, még ha csak fokozatosan is.

A büfékocsit üzemeltető vállalkozások jellemzően kisüzemekből, őstermelőktől szerzik be az alapanyagot, amelyek ára 100-120 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, erre reagálva a büfékocsisok a kínálatukban szereplő termékek árát átlagosan 30 százalékkal növelték - mondta a Food Truck Show Hungary Kft. alapítója pénteken az MTI-nek.

2022-ben az drágult a legjobban, ami mindenkinek leginkább fáj: az élelmiszerek ára elképesztő tempóban emelkedett. A családi nagybevásárlás során a kosárba kerülő termékek közül a kenyér drágult a legjobban a teljes év átlagában a Privátbankár Árkosár-felmérés adatai alapján - az elmúlt közel 16 év árait nagyon rossz érzés egy grafikonon megnézni. A nyugdíjasok és alacsony jövedelműek évek óta egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

A magyar infláció európai összevetésben is kiugróan magas. Ugyan a külső okok jelentős szerepet játszanak benne, de a kormány állításával szemben szó sincs szankciós inflációról. Ráadásul, míg nálunk további gyorsulás látszik, addig Nyugaton már elérkezett a fordulat és az egyébként is mérsékeltebb drágulási ütem kezd szelídülni.

Semmi jele annak, hogy enyhülne az élelmiszerárak emelkedése: decemberben újabb csúcsok dőltek meg a Privátbankár Árkosár-felmérésben. Sosem került még ennyibe a családi nagybevásárlás, és az elmúlt közel 16 évben nem mértünk a mostanihoz hasonló éves áremelkedést sem. Egyre közelebb vagyunk a Matolcsy György által beharangozott 50 százalékos élelmiszer-inflációhoz - és újabb szögek verődnek az árstop koporsójába.

Nem csak a kormány tud 40 százalékos átlagos élelmiszerár-emelkedésről: a Privátbankár Árkosár-felmérésében újabb, korábban elképzelhetetlennek tűnő szintre gyorsult az áremelkedés tempója. 42,7 százalékkal többe kerül most a családi nagybevásárlás, mint egy éve; a tojás, a kenyér és a sajt ára két és félszeresére emelkedett egy év alatt. 34 ezer forint alatt már nincs családi nagybevásárlás - közben az árstop miatt egyre több helyen üresek a polcok, van olyan város, ahol hetek óta nem tudnak cukrot venni a lakók.

Ami itthon ezer forint, az a szlovák határ túloldalán egy euró.

Az ENSZ élelmezési ügynökségének világpiaci élelmiszer-árindexe októberben enyhén csökkent, ami a hetedik egymást követő havi csökkenés, és mintegy 14,9 százalékkal maradt el a márciusban mért történelmi csúcsértéktől.

Semmi esélye annak, hogy rövid távon lassuljon az élelmiszerárak drasztikus áremelkedése - az emelkedő költségek, adóterhek, de még az árstop is ahhoz vezet, hogy összességében sokkal többet kell fizetnünk a nagybevásárlásért. Lapigazgatónk az ATV Start vendége volt.

Ismét minden eddigi csúcs megdőlt élelmiszer-fronton a Privátbankár.hu több mint 15 éve végzett felméréssorozatának októberi eredményei szerint. 32 ezer forint már nem elég a családi nagybevásárlásra, miután egyetlen év alatt majdnem 36 (!) százalékot ugrottak az élelmiszerárak. Négy termék is több mint kétszer annyiba kerül, mint egy éve - ezek közül a kenyér árának duplázódása lehet a legfájdalmasabb.

A világ 17 leginkább vízhiányos országa közül 12 a Közel-Keleten található. Az egyre növekvő népesség egyre több mezőgazdasági terület fejlesztését teszi szükségessé, és ez növeli a vízfogyasztást: 1992-ben Egyiptomban 58 millióan éltek – ma 107 millióan. Káncz Csaba jegyzete

Újra 31 ezer forint fölé emelkedett a családi nagybevásárlás értéke - ez az előző hónaphoz képest is nagy ugrást jelent, a tavaly szeptemberi áraknál pedig közel 32 százalékkal magasabb a végösszeg. 15 éve futó felméréssorozatunk történetében mindkét érték abszolút csúcsot jelent. Három termék ára több mint duplájára emelkedett egy év alatt - drágulásban abszolút rekorder lett a kenyér. Számítana valamit, ha októberben véget érne az árstop?

Augusztusban már az ötödik egymást követő hónapban mérséklődtek az élelmiszerárak a világon.

A magas magyar infláción belül is talán a legfájóbb tétel a kenyér, egy év alatt 70 százalékkal ment fel az ára még a hivatalos statisztika szerint is. A védekezés egyik módja, ha kenyérsütő gépet veszünk – számításunk szerint már fél év alatt megtérülhet az ára. Ráadásul saját receptünk szerint és ismeretlen adalékanyagoktól mentesen készíthetjük el a kenyeret.

Ha két szakmai érdekképviseleten múlna, akkor mindenképpen.

Száz százalékos rezsiköltség-emelkedés várja a nyaralásból hazatérő olaszokat, és tovább emelkedik az élelmiszerek, a tömegközlekedés és a tankönyvek ára is - jelentette a La Repubblica című napilap vasárnap.