Bázishatás és zuhanó kereslet: tényleg meredeken csökken az infláció

Most már muszáj, hogy az infláció, azon belül pedig az élelmiszerek áremelkedése, meredek csökkenésnek induljon – legalábbis az előző havi inflációs adatokat nagyjából így kommentálta több elemző. Leginkább a bázishatás miatt: tavaly októberben például a Privátbankár Árkosár majdnem 36 százalékos (!) éves élelmiszerár-emelkedést rögzített, a mostani drágulások tehát erre a szintre rakódnak rá. Emellett több tavalyi adóemelés hatása is kikerül a bázisból, így a népegészségügyi termékadóé vagy a jövedéki adóé is, a forintgyengülés hatásával egyetemben. A folyamat az árstopok kivezetése miatt kissé megtorpanhatott, de – ahogy aktuális felmérésünkből alább kiderül –, ezen a fronton is több terméknél látszódik már a normalizálódás a durva piaci beavatkozás után.

A bázishatás mellett pedig ott van az árcsökkentési kényszer is: durván zuhan a kiskereskedelmi forgalom, a napokban kiadott KSH-jelentés ezen a fronton minden várakozást meghaladó visszaesést mutatott. A csökkenő reáljövedelem miatt átrendeződnek a fogyasztási szokások – más szavakkal, az embereknek elfogy a pénze, nem tudnak annyit vásárolni, az üzletek ezért, amíg csak tudják, mérséklik az áraikat a versenyben, illetve olcsóbb termékeket válogatnak a szortimentbe –, legyen szó több sajátmárkás termékről vagy külföldi, olcsóbban előállított élelmiszerekről.

Október 5-én látogattuk végig 3 hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára. Ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco hipermarketeket vettük be a felmérésbe. Mivel egyszerűbb módszertanunknak köszönhetően gyakorlatilag egy hónappal a KSH előtt járunk az élelmiszerárakat érintő folyamatok bemutatását illetően, már a múlt hónapban jeleztük, hogy a várt meredekebb árcsökkenés valóban megérkezett a hipermarketekbe. Az aktuális hónapban pedig azt jelenthetjük: a folyamat folytatódik, tovább fékez az élelmiszerinfláció.

Októberben közel 2,5 éve nem látott szintre fékeződött az élelmiszerár-emelkedés tempója.

A 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára ugyanis átlagosan 3,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ennél alacsonyabb éves áremelkedést utoljára 2021 májusában mért a Privátbankár.

Az előző hónaphoz képest is csökkentek az árak, átlagosan 0,5 százalékkal kevesebbet kellett hagynunk most a hipermarketek kasszáinál, mint egy hónappal ezelőtt.

Az átlagos kosárérték 33 722 forint volt – ez 1117 forinttal több, mint volt egy évvel ezelőtt, és 185 forinttal kevesebb, mint egy hónapja.

Ami elmúlt, soha nem jön vissza már

Ha a fenti grafikont megnézzük, jól látszik, miért nem lehet felhőtlenül örülni egy közel 2,5 éves mélypontnak, ha inflációról van szó. Mert míg az első, az Árkosár árindexét bemutató grafikonunk alapján a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy visszatértünk a boldog békeidőkhöz, az átlagos kosárértéket bemutató grafikonon jól látszik: jó eséllyel sosem fogunk már annyiért bevásárolni, mint két évvel ezelőtt. Mindössze 23 986 forintba került ugyanis 2021 októberében a Privátbankár Árkosár – szinte pontosan 10 ezer forinttal járunk efölött a szint fölött. Ne feledjük tehát:

messze nem arról van szó, hogy olcsóbbá válik az életünk, mindössze arról, hogy már nem emelkednek olyan őrületes tempóban az árak.

Egy ilyen változás különösen fájdalmas azoknak, akiknek az élelmiszerek vásárlása teszi ki fogyasztói kosaruk nagyobb részét - ők jellemzően az alacsonyabb jövedelműek és a nyugdíjasok. Laptársunk, az Mfor.hu legfrissebb felméréséből kiderül: hiába javul összességében a helyzet, a nyugdíjak továbbra sem bírják el az elmúlt két év árrobbanását. A cikket itt olvashatja el >>

A KSH egyébként kedden teszi közzé az infláció szeptemberi alakulásáról szóló adatait (felmérésünket hagyományosan egy nappal korábban jelentetjük meg). Minden várakozás szerint csökkenő élelmiszerinflációról ad majd hírt a hivatal, de könnyen előfordulhat, hogy a mi felmérésünkhöz képest valamivel magasabb számokkal szolgálnak majd. Ennek hátterében az összetettebb KSH-módszertan mellett egy érdekes tény is áll: a felmérésünkben szereplő, a kormány által sokat ostorozott multik, hipermarketláncok hajlamosak ugyanis az átlagos élelmiszerinfláció szintje alatt emelni a saját áraikat, ha hagyják őket piaci körülmények között működni. Hatékonyabban működnek, eredményesebben tárgyalnak a beszállítókkal – az alábbi grafikont nemrég Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezetője mutatta be a Közgazdász-vándorgyűlésen:

(Az előadás egyébként itt érhető el, a Spar vezetője 57:27-nél kezd – érdemes végighallgatnia annak, aki szeretné megérteni az EU-rekorder magyarországi élelmiszerinfláció hátterében megbúvó folyamatokat.)

Mekkora a különbség a boltok között?

Havi szinten a Tesco és az Interspar is 1,5-2 százalék közötti mértékben csökkentette az árait, ezzel szemben az Auchanban 2,1 százalékos havi áremelést mértünk ezúttal. Éves szinten az Auchan 2,9, az Interspar 3, a Tesco 4,4 százalékot emelt az árain – ebből állt össze a 3,4 százalékos éves átlagos áremelkedés.

Ezúttal az Auchan adta a legolcsóbban az Árkosarat, 32 478 forintot kellett a kasszánál hagynunk. A Tesco és az Interspar sem volt sokkal drágább (34 198, illetve 34 480 forint),

a legolcsóbb és a legdrágább áruház közötti különbség így nem érte el a 2 ezer forintot sem (mindössze 6,14 százalékos a differencia).

Megpróbálhatunk persze mindent ott megvenni, ahol a legolcsóbban adják – ebben valamelyest segítségünkre lehet az egyes áruházak saját weboldala mellett az Árfigyelő portál is. Kosarunk ellenértéke így hajszállal 30 ezer forint alá került volna, három hipermarket végigjárásához azonban komolyabb logisztika és utazgatás szükséges (aminek költsége miatt akár ez nem is éri meg - a szerk.).

Így alakult az élet az árstop után

Augusztus 1-jével vezette ki az árstopot a kormány – bár ezt az intézkedést az infláció elleni harc zászlóshajójaként kommunikálta a kormány, azóta a szakértők – élen a Magyar Nemzeti Bank stábjával – több alkalommal is kimutatták, hogy a csodafegyver visszafelé sült el, a hatósági beavatkozás összességében inkább az árak emelkedéséhez járult hozzá. A kivezetés fokozatosan történik, a piaci viszonyok még korántsem álltak vissza ezen termékek esetében, de a valódi beszerzési árhoz már jóval közelebb vannak az eladási árak, mint korábban.

8 termékcsoport esetében követjük ezért extra figyelemmel az árakat: július óta minden hónapban rögzítjük ezeken belül a legolcsóbban elérhető termékek árát. Októberre 4 termék esetében mértünk az árstopos időkhöz képest áremelkedést, 4-nél pedig árcsökkenést. Sokkal olcsóbb lett a krumpli az árstophoz képest, de kevesebbe kerül a tojás, a liszt és az étolaj is most, mint júliusban. 10 százalék alatti mértékben drágult a sertéscomb, valamivel 10 százalék fölött a 2,8-as UHT-tej és a csirkemell, a cukor viszont jelentősen drágult: 68 százalékkal kerül most többe, mint az árstop idején.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Októberben az előző évhez képest a legnagyobb mértékben épp a fent említett cukor drágult. A második helyre a csokoládé került (+49 százalék), a dobogóra felkerült a párizsi (+30 százalék) is. 20 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk a sör, az üdítő, az ásványvíz, a túródesszert, a chips, a gyümölcsjoghurt, az alma és a sertésmájas esetében is.

A vizsgált 30 termék közül 20 esetében a 3,4 százalékos átlagnál magasabb áremelkedést mértünk az előző év azonos időszakához képest. A maradék 10 termék közül viszont 9 is olcsóbb lett, mint egy éve – ráadásul nem is kicsit: 5 termék esetében 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést mutattunk ki. Közel 12 százalékkal olcsóbb lett a margarin, nagyjából 15 százalékkal a sajt és a krumpli. A tojás ára 27 százalékot csökkent tavalyhoz képest, az 1,5 százalékos UHT tej pedig több mint 28 százalékkal olcsóbb lett – az árstop kivezetése után tehát kezd lassan helyre billenni az a nonszensz helyzet, hogy az alacsonyabb beltartalmú termék jóval drágább, mint a magasabb.

Havi legolcsóbbak: sütőtök, mascarpone, csirkecomb – de honnan?

Ezúttal is kiválasztottunk három terméket, amelyeket – az Árkosár általános módszertanától eltérve – márkára és minőségre való tekintet nélkül, pusztán az áruk alapján mértünk fel – magyarán megnéztük, hol lehet őket beszerezni a legeslegolcsóbban.

Elsőként a szezonját élő sütőtököt néztük meg a zöldségosztályokon: mindenhol Magyarországon termelt sütőtököt találtunk (még ha a fajta neve adott esetben „kanadai” is), a legolcsóbbat a Tescóban: kilónként 260 forintot kértek érte. Az Auchan és az Interspar egyaránt 299 forintért adta a magyar sütőtököt.

Az őszies időjárás beköszöntével újra eljött a nyáron kevésbé ajánlott, nyers tojást is tartalmazó ételek, desszertek ideje. Egy jó tiramisuba például tojássárgája és tojásfehérje is kell (tejszín azonban az igazi olasz verzióba egyáltalán nem) – mi viszont egy másik alapösszetevőt, a mascarponét vizsgáltuk meg ezúttal. Ebből a sajtféléből a legolcsóbbat a sajátmárkás termékek között találtuk: az Auchan és az Interspar is 2596 forintos kilónkénti áron adta a tiramisu legfontosabb alapanyagát sajátmárkás verzióban. A Tescóban a Hajdú mascarpone került a legkevesebbe, 3076 forintba.

A hazai baromfitenyésztők körében nagy felhördülést keltett, hogy külföldi termékek jelentek meg a hazai boltok hűtőiben – legutóbb a Lidlt ostorozták azért, mert olcsó lengyel csirkemellfilé és darált pulykahús is került az utóbbi időszakban a magyarországi üzleteik kínálatába. A Baromfi Termék Tanács szerint ez károkat okoz a beszállítóknak, a baromfipiac hazai szereplőinek.

A Lidl azonban egyebek mellett jelezte: az infláció letörésében és a magyar vásárlók támogatásában vívott harchoz az alacsony árak biztosításával tud hozzájárulni – így tulajdonképpen a vásárlók érdeke most, hogy olcsóbb beszerzési forrást találjanak, még akkor is, ha az külföldi eredetű. Leegyszerűsítve: a vásárlóknak arról kell dönteniük, hogy olcsó(bb) vagy magyar terméket akarnak vásárolni – ennek a problematikának a hátterében pedig nem a kiskereskedelmi láncokat kell keresni, hanem azt, hogy ki a felelős azért, hogy a mezőgazdaságba öntött sokmilliárdnyi támogatás ellenére még 2023-ban is ott tartunk, hogy a hazai termelők képtelenek felvenni a versenyt még a regionális konkurenseikkel is.

Mindenesetre, miután a jelenség újra reflektorfénybe került, felmérésünk során megvizsgáltuk a hűtőpultokban az egész csirkecombokat – nemcsak abból a szempontból, hogy mennyiért adják, hanem azt is, hogy honnan szerezték be őket. Ami az utóbbi kérdést illeti: Magyarországról – mindhárom áruházlánc hazai beszerzésű csirkecombot kínált ottjártunkkor. A legolcsóbban az Auchanban, 935 forintos kilónkénti áron találtunk húst, az Intersparban 1159-ért, a Tescóban pedig 1449 forintért adták a magyar csirkecomb kilóját. Külföldi baromfihúst most egy helyen találtunk: az Intersparba a csirkemell Romániából érkezett.