Az IMF előrejelzése szerint a G20-gazdaságok évente átlagosan 2,9 százalékkal bővülhetnek 2030-ig, ami a globális pénzügyi válság óta nem tapasztalt gyenge középtávú kilátást jelent.
A G20 fejlett gazdaságai – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Dél-Korea – az IMF szerint mindössze évi 1,4 százalékos átlagos növekedést érhetnek el a mostani évtized végéig. Ezzel szemben a feltörekvő G20-gazdaságok – például Argentína, Brazília, Kína, India, Indonézia, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Törökország – erősebb, 3,9 százalékos növekedést érhetnek el.
A jelentés 2025-re 3,2 százalékos (az előző évi 3,3 százalék után), 2026-ra pedig 3,0 százalékos G20-növekedést valószínűsít. Prognózisában az IMF figyelmeztet a protekcionizmus, a politikai bizonytalanság, az elöregedő népesség és a költségvetési mozgástér szűkülése jelentette kockázatokra.
A jelentés szerint a kereskedelmi korlátok emelése – különösen az Egyesült Államokban – inflációs nyomást okozhat, és a magasabb vámok miatt nőhetnek a termelői árak. Az IMF szerint az amerikai maginfláció várhatóan csak 2027-ben tér vissza a jegybank 2 százalékos céljához, két évvel később, mint a tavalyi prognózisban szerepelt.
Az IMF felszólította a G20-országokat a kereskedelempolitikai bizonytalanság csökkentésére, a kereskedelmi akadályok közös lebontására, valamint átlátható és egyértelmű kereskedelmi ütemtervek kidolgozására. A szervezet óva intett a vásárlási kötelezettségeket vagy mennyiségi korlátozásokat tartalmazó megállapodásoktól.
A G20-vezetők a hétvégén Dél-Afrikában találkoznak, azonban a csúcstalálkozón nem vesz részt Donald Trump amerikai elnök, Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Argentína és Mexikó államfői sem. A tanácskozásra feszült kereskedelmi légkörben kerül sor, miután az elmúlt évben az Egyesült Államok jelentősen emelte az effektív vámterheket a belföldi feldolgozóipari termelés erősítésének céljával.
lesen visszautasította a cseh államfő bírálatait szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 
