A 2022-es év számos szempontból emlékezetes marad - bár ha nagyon akarunk, biztosan tudunk pozitív dolgokat is felsorolni, a gazdasági élet eseményei között sajnos túlnyomó többségben vannak a negatív fejlemények. Nyilván most is találunk olyat, akinek éppen 2022-ben jött be a számítása, sikerült egyenesbe jönnie vagy épp meggazdagodnia, de legtöbbünk számára rég nem látott nehézségeket hozott az év. Ezúttal is különösen azok szenvedhették meg a történéseket, akik alacsonyabb jövedelemből élnek, nem rendelkeznek érdemi megtakarításokkal - márpedig ilyenből van bőven Magyarországon.
Ennek hátterében elsősorban az elszálló infláció áll - a felboruló magyar gazdasági egyensúly negyedszázada nem látott árindexeket okozott.
Ha pedig az infláció összetételét vizsgáljuk, még borúsabb a helyzet az alacsonyabb jövedelműek, nyugdíjasok számára. A legutolsó, novemberre vonatkozó éves inflációs adat a maga 22,5 százalékával önmagában is sokkoló, ha azonban mellétesszük az élelmiszerekre vonatkozó hivatalos, 43,8 százalékos adatot, akkor látszik, milyen óriásit nőhettek a kiadások azok körében, akik jövedelmének nagyobb részét teszik ki az élelmiszerekre költött pénzek.
Ott volt a legnagyobb a drágulás, ahol a legjobban fáj
Az élelmiszerek drágulását a Privátbankár.hu közel 16 éve havi rendszerességgel futó Árkosár-felmérésének köszönhetően nem csak hogy követhettük, de - a KSH-énál egyszerűbb módszertannak köszönhetően - még előre is jeleztük. Hónapról hónapra három hazai hipermarketben feljegyeztük egy olyan 30 élelmiszerből álló minta-élelmiszerkosár árát, amely leképezi egy átlagos magyar család havi nagybevásárlását. A kosárba 23 étel, illetve élelmianyag, továbbá 7 alkoholos és alkoholmentes ital került be. Egyes termékeknél referenciatermékeket határoztunk meg, azaz ezek árait hasonlítjuk össze hónapról hónapra, illetve vannak olyan termékek, ahol az adott csoporton belül minőségre való tekintet nélkül a legolcsóbbat keressük. A felmérés célja egyrészt az, hogy megmutathassuk, hogy áll jelenleg az élelmiszer-árszínvonal, mennyit kell fizetni egy nagybevásárlás, másrészt pedig az, hogy ezek az adatok akár évekre visszamenőleg is összehasonlíthatóak legyenek. A kosár összetétele így 2007 óta változatlan.
A felméréssorozat közel 16 éves történetében példátlan jelenségeknek lehettünk szemtanúi 2022-ben. Sorra dőltek a drágulási rekordok,
az eddigi csúcsot decemberben értük el - 44 százalékkal került többe a nagybevásárlás, mint 2021 utolsó hónapjában.
Több termék ára is megduplázódott egyetlen év alatt, így az árstopon kívüli tejet, a tejfölt és a kenyeret is több mint kétszeres áron vásárolhattuk meg a hipermarketekben.
2022, az elhibázott árstop éve
Szinte egész évben jeleztük, hogy felmérésünk eredményei alapján az árstop (amelyet a kormány az élelmiszerárak letörése érdekében fő intézkedésként bevetett) teljes kudarc - kezdetben még csak hatástalannak, vagy legfeljebb marginális hatásúnak tűnt, de az idő előrehaladtával egyre komolyabb zavarokat idézett elő. Az év végére eljutottunk oda, hogy az árak megfékezésére hivatott árstopról bebizonyosodott, hogy több kárt okoz, mint hasznot - és ezt az ország vezető közgazdászai, az MNB szakértői pontos kalkulációk alapján mutatták ki.
Ennek ellenére a kormány nem hogy visszavonta, hanem kiterjesztette és meghosszabbította az intézkedés hatályát. Úgy tűnik, hogy a korábban választási ajándékként bedobott árstop esetében nem a valós gazdasági hatás a fontos, hanem a kormányzati kommunikáció fenntartása - akár azon az áron is, hogy a magyar élelmiszerár-emelkedés Európa csúcsára törjön.
Évek óta messze az átlag fölött drágulnak az élelmiszerek
Mindez tehát az Árkosár-felmérésre is rányomta bélyegét - különösen nehézzé teszi a helyzetet, hogy a 2022-es rekord a már 2020 óta tartó folyamatosan gyorsuló drágulásra rakódott rá. Az éves átlagos élelmiszerár-emelkedés 26,78 százalék lett 2022-ben, a 2021-es 7,43 százalékos és a 2020-as 6,85 százalékos átlagos áremelkedés után. Ahogy a mostani, úgy a korábbi évek élelmiszer-inflációja is jelentősen meghaladja az átlagos inflációt - márpedig a nyugdíjak és sok esetben a bérek emelkedését is az átlagos inflációs adathoz igazítják, így reálértelemben tovább romlott az alacsonyabb jövedelműek pozíciója.
Mi drágult a legjobban 2022-ben?
Elkészítettük a toplistát abból a szempontból, hogy az egyes hónapokban mért áremelkedések átlaga alapján mely termékek drágultak meg a legnagyobb mértékben a hipermarketekben. A lista első helyén a kenyér végzett: mivel az utolsó hónapokra már bőven megduplázódott ennek az alapélelmiszernek az ára, az éves átlagos áremelkedés megközelítette a 80 százalékot. 76,5 százalék volt a margarin átlagos áremelkedése 2022-ben, míg a sajté 74,4 százalékos. Ezen kívül a tejföl, a tojás, az árstopon kívüli tej, a tészta és a rizs ára emelkedett 40 százalékot meghaladó mértékben átlagosan 2022-ben - akik tehát ezeket a termékeket egész évben vásárolták, a legnagyobb drágulással szembesülhettek.
A lista másik végén az árstoppal érintett termékek voltak: a cukor ára átlagosan 3,7 százalékot emelkedett az évben, a csirkemellé 8,9 százalékot, az étolaj ára pedig 10,7 százalékot - akik tehát csak ezeket vásárolták, azok kisebb áremelkedéssel szembesülhettek. Ezt az áruházak által életbe léptetett mennyiségi korlátozások és az egyre gyakrabban fellépő készlethiány miatt nem volt olyan egyszerű érvényesíteni, ráadásul az itt megspórolt pénzt az emiatt jobban dráguló más termékekre kellett kifizetnünk a bevásárlások során. Érdekesség, hogy az árstopos termékek közé felmérésünk alapján egy termék tudott "befurakodni" ebben a tekinteben: ez pedig a tömény szeszesital, amiért csak 6,8 százalékkal kellett többet adni 2022-ben, mint 2021-ben.
Végül álljon itt egy grafikon arról, hogyan alakult a legolcsóbb, 1 kilogrammos kenyér átlagos ára az elmúlt közel 16 évben a hazai hipermarketekben. Jól látszik, hogy míg érdemben csak több mint egy évtized után, 2018 végén léptük át a 200 forintos kilónkénti árat, és a 300 forintos átlagárat pedig csak 2022 elején haladta meg az árszínvonal, egyetlen év alatt 600 forint fölé került az árcímkére írt összeg.
A Duna Aszfalt Zrt. a mai napon kezdeményezte a GED Africa projekt finanszírozásához kapcsolódó kötvények önkéntes visszaváltását. 
