Jelentősen emelkedtek az elmúlt években a magyarországi átlagbérek. Idén júniusban például a kedvezmények nélküli nettó átlagfizetés megközelítette a 335 ezer forintot, ami éves szinten több mint 15 százalékos emelkedést jelent. A korábbi években - 2017 és 2021 között - éves szinten 9-13 százalékkal emelkedtek az átlagos nettó bérek.
A K&H biztos jövő felmérése évek óta méri, hogy mekkora időszakot tudnának áthidalni fizetés nélkül a 30-59 éves korosztály tagjai, ám ez az időszak a béremelkedésekkel párhuzamosan nem emelkedett számottevően. A reprezentatív kutatás idei második negyedéves eredményei szerint ugyanis a válaszadók átlagosan 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, az elmúlt éveket nézve viszont az látszik, hogy 2017-ben ez 8 hónap, 2018-ban 6 hónap volt, majd 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 7 hónapot tett ki.
Minden harmadik magyar csak egy hónapot bírna ki fizetés nélkül
A részletes eredményekből ráadásul az is látható, hogy a válaszadók 36 százaléka mindössze 1 hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha nem jutna fizetéshez. Ez az arány lényegében megegyezik az elmúlt öt év eredményével. Az idei kutatás szerint a megkérdezettek 23 százaléka 3 hónapot, 14-14 százalékuk pedig 6 hónapot, illetve 1 évet, 5 százalék pedig több mint 2 évig tudna megélni a fizetése nélkül.
Az, hogy a fizetések emelkedése nem igazán látható a fizetés nélkül finanszírozható időszak alakulásán részben azzal magyarázható, hogy az elmúlt években a többletet sokan beruházásokra, például lakásfelújításra, autóvásárlásra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére fordították. Ez részben alátámasztja, hogy a kiskereskedelmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalmának volumene 2017-től 2019-ig évente 9-10 százalékkal nőtt éves szinten, a koronavírus-járvány miatt 2020-ban mindössze 0,3 százalékos volt a többlet, 2021-ben pedig már majdnem 5 százalékos volt a bővülés.
A magyarok negyede egyáltalán nem tesz félre
A kutatás a megtakarítási szokásokra is választ adott.
Az idei második negyedévben a 30-59 évesek negyede nem tud vagy nem szokott félretenni. Ez jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, amikor 18,4 százalékos volt az arányuk.
Ugyanakkor 33 százalékos azoknak az aránya, akik rendszeresen spórolnak és a kérdéses összeget már a hónap elején elkülönítik, 12 százalékuk a hónap végén megmaradó pénzből gyarapítja a tartalékát, míg a megkérdezettek 15 százaléka akkor tesz félre, ha nagyobb összeget kap.
A K&H szakértői szerint az idén kialakult bizonytalan helyzetben, a jelentősen emelkedő infláció mellett kulcskérdés a megtakarítás. Akiknek van rá lehetősége, azoknak mindenképp érdemes különböző megtakarítási konstrukciókat keresniük, hogy a spórolt pénz ne veszítsen az értékéből.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
