Kína a tengeren is beledobja a kesztyűt az amerikaiak arcába

A kínai haderő az utóbbi hónapokban leginkább talán a hatodik generációs harci repülőgépek irányába tett előrelépéseivel került az érdeklődés középpontjába, de a tengeren legalább ennyire elképesztő a fejlődés üteme. Az elmúlt hetekben több olyan információ napvilágot látott, amelyek egyesével is, de összességében mindenképp már-már sokkolhatták a nyugati elemzőket, és fejfájást okozhatnak mindenkinek, aki a kínai terjeszkedés megállításának lehetőségeit latolgatja.

Szolgálatba állítva

Kezdjük onnan, hogy a kínai haditengerészet november elején szolgálatba állította az első teljesen saját fejlesztésű repülőgéphordozóját, a Fujiant (magyaros átírásban Fucsian). Ez a harmadik kínai repülőgéphordozó, de a két korábbival, a Liaoninggal és a Shandonggal ellentétben ez már nem a végzetesen elavult szovjet alapokra épül, hanem egy valóban modern hordozó.

A legszembetűnőbb különbség az, hogy az elődök látványos, síugrósánchoz hasonlatos orrkiképzése helyett a Fujiannak már nincs szüksége ilyesmire a repülőgépek indításához. Ehelyett a legmodernebb megoldást, az amerikai haditengerészetnél is csak a legújabb hordozón, a Gerald R. Fordon használatos, elektromágneses katapultokat építették be a fedélzetébe. Ennek számos előnye van a korábbi gőzkatapultokkal szemben, például az egyenletesebb gyorsítás, a repülőgépek gyorsabb egymás utáni indításának képessége, a katapult teljesítményének az adott géptípushoz való igazítása, illetve az egyszerűbb karbantartás. A másik oldalon a magasabb ár, illetve az egyelőre limitált bevetési tapasztalatokból adódó gyermekbetegségek állnak, de Donald Trumpon kívül (aki utasításba adta az amerikai haditengerészetnek, hogy térjenek vissza a gőzkatapultos megoldáshoz) nagyjából mindenki meg van győződve arról, hogy ez a jövő útja.

空母福建でのカタパルト発進と着艦訓練を行うJ-15T、J-35、KJ-600の映像 pic.twitter.com/tqRONVyWjn

— OedoSoldier (@OedoSoldier) September 22, 2025

És nem elég, hogy ott van az a katapult, a kínai haditengerészet olyan felvételeket is közzétett, amelyekből kiderül, hogy nemcsak a korábbi hordozókon használatos J-15T vadászgépek, hanem a J-35 ötödik generációs vadászgép szintén vadonatúj hordozóra készített változata, valamint KJ-600 légtérellenőrző géppel is gyakorlatoznak a Fujian fedélzetén. Utóbbi két gép esetén ez az első alkalom, hogy bizonyítékokat láthattunk arra, valóban képesek felszállni egy kínai hordozó fedélzetéről – ráadásul a felvételek tanúsága szerint a három típus egyszerre, egy gyakorlat során próbálgatta az új hordozót.

Természetesen a Fujian még messze van attól, hogy egy az egyben komoly kihívója legyen egy nukleáris meghajtású, méretben is nagyobb amerikai hordozónak, de Kína mégiscsak egyszerre küldött tengerre egy saját fejlesztésű hordozót, illetve két új, hordozóra optimalizált modern repülőgépet, jelentősen kibővítve haditengerészetének képességeit néhány hét leforgása alatt.

Reaktorok készülőben?

Nukleáris meghajtást említettünk az előbb? Nos, nagyon úgy néz ki, hogy a kínai haditengerészet már fejlesztés alatt álló, Type-004 kódjelű hordozója bizony nukleáris meghajtású lesz. Idén novemberben, a Sárga-tenger partján található Daljan hajóépítő üzemről – és benne a Type-004 állítólagos, épülő hajótestéről készült képeken olyan részleteket fedeztek fel a szakértők, amelyek erre utalnak. A képeken ugyanis egy nukleáris reaktor beépítésére szolgáló védelmi struktúrákat lehet látni, nagyon hasonlókat ahhoz, mint amelyeket az amerikai hordozókon is használnak a reaktorok és a külvilág minél tökéletesebb elválasztására.

See online leaked images of aircraft carrier construction, nuclear protective covers, large volume, two nuclear reactor covers. pic.twitter.com/AhIJ5beMUH

— Tokcoslsp (@tokcoslsp) November 11, 2025

Egy évvel ezelőtt pedig arra utaló bizonyítékok kerültek elő, hogy a kínai mérnökök építettek egy olyan nukleárisreaktor-prototípust, amely alkalmas lehet nagy felszíni hajókon való használatra.

Szakértők szerint csak az az igazi kérdés, hogy a Daljanban látható hajótest valóban a Type-004 épülőt hajóteste-e, vagy esetleg csak egy tesztelési célokat szolgáló, még nem végleges darab.

Egy nukleáris meghajtású repülőgéphordozóval Kína egy nagyon exkluzív klub tagjává válna, amelynek az Egyesült Államokon kívül csak Franciaország a tagja, egyetlen hajóval, a Charles de Gaulle hordozóval (de az ezt leváltani szándékozó, tervezés alatt álló hajó is nukleáris meghajtású lesz). Jellemző tény, hogy az egykor a világtengereket uraló brit Királyi Haditengerészet két hordozója sem nukleáris meghajtású.

De ez messze nem csak a presztízsről szól. A nukleáris meghajtás gyakorlatilag végtelen hatótávolságot jelent egy hajó számára – persze a valóságban azért éles bevetés során egy repülőgéphordozó esetében a repülőgépek üzemanyaga, a lőszer-, de az élelmiszer- és egyéb készletek feltöltésre szorulnak. Hasonlóan fontos az is, hogy egy nukleáris meghajtású hordozó szinte végtelen energiával rendelkezik olyan eszközök, mint például radarrendszerek, illetve a következő években esetleg szolgálatba álló fegyverrendszerek, mondjuk lézerek vagy mikrohullámú fegyverek ellátásához.

Mindenesetre egy nukleáris repülőgéphordozó építése azt az ambícióját is mutatja a kínai haditengerészetnek, hogy nemcsak a Kína közvetlen érdekszférájába tartozó vizeken, mint mondjuk a Dél-kínai-tenger vagy a Tajvani-szoros, hanem az egész Csendes-óceánon, de tulajdonképpen az egész világon is erőt tudjon felvonultatni.

Ilyen Amerikának sincsen

Ha pedig a kínai haderő ilyen, közelebbi célpontjait nézzük, arra is bemutattak valami újdonságot a haditengerészetnél. A Type-076 osztályú partraszálló dokkhajók első, Sichuan (Szecsuán) névre keresztelt példánya november közepén indult az első próbaútjára. A partraszálló dokkhajó, esetleg partraszálló rohamhajó (az angol kategórianév az ASS, azaz az Amphibious Assault Ship) feladata, hogy partraszálló hadműveleteket támogasson, egyfelől tengerészgyalogosok kétéltű járművek segítségével történő partraszállításával, másfelől légi és logisztikai támogatás nyújtásával az ellenséges terepen harcoló katonáknak. Az ASS-ek általában egy-egy partraszálló kötelék vezérhajójaként működnek.

China launched the maiden sea trail for its world's first electromagnetic catapult-equipped Type 076 amphibious assault ship, the Sichuan.

This new-generation amphibious assault ship of the PLA Navy has a full-load displacement of over 40,000 tons, capable of carrying… pic.twitter.com/lbkEPAe9ug

— Shen Shiwei 沈诗伟 (@shen_shiwei) November 14, 2025

Kína korábban is szolgálatba állított ilyen hajókat, azonban a Type-076 mind méretében, mind koncepciójában szintlépést képvisel. A legalább 2023 óra épülő hajó a korábbi, Type-075 típussal szemben 20-30 méterrel hosszabb, szélesebb és 40 ezer tonnás vízkiszorításával is nagyjából 4 ezer tonnát ver elődjére. Sőt, a Sichuan a hasonló funkciójú amerikai hajóosztályra, az America-osztályra is ráver fedélzetének szélességében.

Az igazi újdonság azonban az, hogy erre a hajóra is terveztek egy elektromágneses katapultot, így a Sichuan – elődjével, illetve amerikai kategóriatársával szemben – nemcsak helikoptereket vagy helyből felszállni képes merevszárnyú repülőgépeket tud majd indítani és fogadni, hanem más, például „rendes” repülőgéphordozókra tervezett típusokat is.

空母福建のカタパルト発進するJ-15Tと空母山東のスキージャンプ発進するJ-15の比較 pic.twitter.com/2SrUkIZdU8

— OedoSoldier (@OedoSoldier) September 22, 2025

A szakértők szerint azonban a Type-076 osztályt feltehetően nem annyira pilóta vezette harci gépek, hanem nagyszámú, adott esetben nagyobb méretű pilóta nélküli eszköz indítására és fogadására tervezik alkalmazni. Jókora repülőfedélzete pedig képessé teheti a hajót arra, hogy éles körülmények között is folyamatosan indítson és fogadjon gépeket, akár egyszerre is.

A Type-076 arzenáljának fontos eleme lehet a nagyméretű, GJ-11 kódnéven fejlesztett, de most már Rejtélyes Sárkány néven gyártott drón, amely felderítő- és földi célpontok elleni csapásmérő képességeken túl valószínűleg elektronikus hadviselési, valamint levegő-levegő harcokra is alkalmas lesz.

New video out from the People's Liberation Army Air Force (PLAAF) of China shows the new GJ-11 stealth drone (UCAV), and also the J-20 stealth fighter firing a live PL-15 air-to-air missile: pic.twitter.com/wraDqyMOht

— The STRATCOM Bureau (@OSPSF) November 11, 2025

A hajón ezen felül sok száz tengerészgyalogos, illetve kétéltű harci járművek is helyet kapnak majd, így komoly szerepet kaphat nemcsak partraszálló műveletekben, de önálló, kisebb léptékű katonai/mentési/katasztrófaelhárítási küldetéseket is végre tud majd hajtani.

Összességében a Sichuan szolgálatba állítása megintcsak jelentősen növelni fogja a kínai haderő harci és erőprojekciós képességeit. Azt egyelőre nem tudni, hogy a Sichuan próbaútjával párhuzamosan vagy később tervez-e újabb Type-076-os hajókat is építeni a kínai haditengerészet.

Világhatalmi tervek

Ezek a fejlemények egyrészt jól mutatják, a kínai haderő más fegyvernemei mellett milyen ütemben modernizálják és fejlesztik a kínai haditengerészetet is. Másrészt egyértelmű a koncepcióváltás is. Korábban a kínai haderő fő célja az volt, hogy egy esetleges külső támadás esetén hatékonyan meg tudja védeni az anyaországot az ellenségtől. A haditengerészet szerepe ebben a kínai partmenti vizek ellenőrzése, az ide behatoló ellenséges eszközök semlegesítése lett volna.

Mostanra azonban Kína mindenképpen minimum képes arra, hogy a tágabb régióban is védekező vagy támadó műveleteket hajtson végre. Ez természetesen figyelemre (és talán aggodalomra) is méltó a tajvani helyzet, vagy éppen a dél-kínai-tenger térségében történő eszkaláció esélyeit és lehetőségeit tekintve.

Egyben azonban azt is mutatja, hogy Kína egyre inkább megpróbálhatja az Egyesült Államok egyedüli globális szuperhatalmi státuszát is megrengetni. Ettől még most – a fenti fejlesztéseket beleszámolva is – nagyon messze van: az amerikai haditengerészet teljesen egyedülálló abban a tekintetben, hogy bárhol a világon, egyszerre akár több helyszínen vagy hadszíntéren is képes jelentős katonai műveleteket végrehajtani. A katonai eszközök mellett ebben kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok kiterjedt szövetségi rendszere, és katonai bázisainak sora a világ minden pontján.

Azonban az elmúlt évek világpolitikai, globális stratégiai folyamatait, és különösen a Trump-adminisztráció elmúlt hónapokban mutatott tevékenységét nézve (orosz-ukrán háború, repedések a nyugati szövetségi rendszeren és a szabály alapú világrenden, Franciaország térvesztése Afrikában, a közel-keleti helyzet eszkalációja, és még sorolhatnánk) egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy létrejön egyfajta hatalmi vákuum a világban. Ebbe pedig Kína nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább katonai eszközökkel is megpróbálhat benyomulni – és ehhez egy rohamosan fejlődő haditengerészet elengedhetetlen.