Az megvan, hogy Matolcsy György bemondta az 50 százalékos élelmiszerár-emelkedést?

A Privátbankár.hu bő 15 éve havi rendszerességgel végzett Árkosár-felmérése során az előző hónapban léptük át a "rémálom-határt": ahogy azt akkor egy miniszter is megjósolta, novemberben 40 százalék fölé nőtt az élelmiszerárak éves emelkedési üteme. Azóta - szintén a legfelsőbb körökből - elhangzott egy újabb aggasztó szám is. Matolcsy Györgyöt az Országgyűlés gazdasági bizottságában hallgatták meg, a jegybankelnök (talán nem is annyira váratlanul) rendkívül baljós képet vázolt fel a magyar gazdaság helyzetéről. Válságközeli helyzetről, elhibázott gazdaságpolitikáról, tovább gyorsuló inflációról szóltak a jegybankelnök sokat idézett mondatai - egy információ azonban talán kisebb nyilvánosságot kapott. Ez az élelmiszerárakról szólt: Matolcsy György ugyanis megemlítette, hogy "a 21,1 százalékos októberi inflációban 40 százalék az élelmiszerinfláció (...) viszont 

az infláció még további emelkedésében már 50 százalék."

Ha az inflációs folyamatokra legnagyobb rálátással rendelkező szervezet, azaz a Magyar Nemzeti Bank vezetője 50 százalékos élelmiszerár-emelkedést prognosztizál, akkor tényleg nagyon nagy bajban vannak a magyar háztartások - ennek az információnak a birtokában indultunk neki december 5-én, hogy elvégezzük szokásos havi élelmiszerár-felmérésünket. Ahogy közel 16 éve, ezúttal is három hazai hipermarket egy-egy egységét jártuk végig - az Auchan, az Interspar és a Tesco áruházaiban vizsgáltuk meg, hogyan alakult 30 élelmiszerből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke.

Egyúttal azt is felmértük, mennyire érhetőek el azok a termékek, amelyeket a kormány egyfajta inflációellenes csodafegyverként bevetett intézkedésével, az egyre inkább kiterjesztett árstoppal támogatott/sújtott az elmúlt hónapokban. Felmérésünket szokás szerint a KSH aktuális inflációs adatközlése előtt 1 nappal tesszük közzé.

Negyvenen túl, ötvenen innen

Ami a jegybankelnöki prognózist illeti: saját felmérésünk szerint egyelőre még nem köszöntött be az 50 százalékos éves infláció, ha a családi nagybevásárlást összességében nézzük (miközben egyes termékek szintjén persze ennél sokkal-sokkal nagyobb drágulást is tetten érhetünk). Idén decemberben nagyobb éves drágulást mértünk, mint eddig valaha:

44 százalékkal kerül többe a családi nagybevásárlás, mint egyetlen évvel ezelőtt.

A drágulás tehát bődületes, de egyelőre nem éri el az 50 százalékos szintet. Az inflációs folyamatok fékeződésének egyelőre tehát semmi jele, sosem látott áremelkedést látunk: forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy 

egy átlagos család 10 769 forinttal fizet többet pontosan ugyanazért a nagybevásárlásért, mint egy évvel ezelőtt.

Az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal emelkedett a Privátbankár Árkosár ellenértéke - egyetlen hónap alatt majdnem 1000 forintos a drágulás. A 30 féle élelmiszerért átlagosan 35 251 forintot kellett a kasszánál hagynunk 2022 decemberében.

A vizsgált áruházakban a számla végösszege 33 637 és 36 761 forint között szóródott; a legkisebb éves áremelés is közelíti a 40 százalékot a teljes kosarat illetően, a legnagyobb pedig már meghaladja az 50 százalékot is - ebből adódik a már említett 44 százalékos átlagos éves emelkedés. A legolcsóbb és a legdrágább áruház között ezúttal 9,3 százalékos volt a különbség, ami 3123 forintot jelent.

Akkor sem járunk olyan nagyon jól, ha mindent ott veszünk meg, ahol a legolcsóbban adják - ha ezt a logisztikai bravúrt végrehajtjuk, még akkor is 32 058 forintunkba kerülne a nagybevásárlás.

Az árstop csúfos bukása, százhuszonnyolcadik fejezet

Legutóbbi Árkosár-felmérésünkben már bemutattuk, miért nem ér semmit az élelmiszer-árstop intézménye - nincs olyan, hogy egy termék valódi árát a hosszú értéklánc szereplői közül senki sem fizeti ki. Ha ez mégis így alakul, akkor az a termék megszűnik a kereskedelemben létezni. Most ennek újabb ékes bizonyítékára bukkantunk rá.

Decemberi felmérésünkben több terméknél is arra jutottunk, hogy egy év alatt több mint duplájára emelkedett az ár - a vizsgált 30 termék közül a legnagyobb áremelkedést az UHT tejnél mértük. A Privátbankár Árkosár ugyanis közel 16 éve a másfél százalékos zsírtartalmú UHT-tejet vizsgálja, így ennek adata kerül be a felmérésbe (amire így szintén torzító hatással van az árstop intézménye). Márpedig ez a tejfajta 121 százalékkal kerül most többe, mint egy évvel ezelőtt. Sebaj, vegyünk helyette árstopos 2,8 százalékosat - mondhatná az egyszeri vásárló, aki hallott a kormányzati inflációellenes csodafegyverről. Csakhogy az egyik vizsgált áruházban 2,8 százalékos tejből

egyetlen doboz sem volt a polcokon.

Ahogy erről már szintén írtunk, nem a gonosz boltosok dugják el előlünk az olcsó tejet: ezzel vaskos, akár 10 milliós büntetést is kockáztatnának. Az árstoppal érintett termékek hiánycikké váltak, beszerzésük rendkívül nehézkes vagy éppen lehetetlen - így ennek megfelelő mértékű az a segítség is, amit az árstop a családoknak jelent. Aki velünk együtt volt vásárolni, az vagy nem vett tejet, vagy 121 százalékkal drágábban jutott hozzá, mint tavaly.

Volt, ahol árstopos kristálycukrot nem lehetett kapni, helyette porcukor volt elérhető, porcukor-áron. (A napokban üzemanyagot vadászó autósok éppen ugyanezt az érzést élhetik át: vagy nem tankolnak, vagy ha szerencséjük van, prémiumot vesznek piaci áron, hála az "ottani" árstopnak.) Így amikor az árstop intézményét értékeljük, elgondolkodhatunk azon, hogy a kormánynak hiszünk, vagy a saját szemünknek - vagy esetleg a már idézett Matolcsy Györgynek, aki szerint

"az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket".

Mi drágult leginkább?

A legnagyobb áremelkedést tehát az (árstopon kívüli) UHT-tejnél mértük; ezen kívül a tejföl és a kenyér ára is több mint duplájára emelkedett egy év alatt (117 illetve 108 százalék). A rizs 94,5 százalékkal drágább, mint egy éve, a sajt és az alma közel 80 százalékkal. A tészta 75 százalékkal kerül többe, mint egy éve - pedig ez az élelmiszer jelenti az egyik menekülőutat azoknak, akik már nem tudják/akarják kifizetni munkaidőben a menzákat, éttermeket, és olyan alapanyagot keresnek, amit gyorsan össze lehet dobni akár a munkahelyen, akár előző este otthon. Az alábbi táblázatban az egyetlen év alatt legalább 40 százalékot dráguló élelmiszereket gyűjtöttük össze:

Havi legolcsóbbak: spórolós karácsonyi készülődés

Ebben az inflációs környezetben rákanyarodni a karácsonyi készülődésre eléggé hangulatromboló dolog. Miközben az élelmiszerek, alapanyagok árai az egekbe szöknek, jó eséllyel sokkal többen választják majd az otthoni sütés-főzést, mint az éttermi rendelést. Három terméket választottunk ki, amelyre ezidő tájt nagyobb lehet a kereslet.

A szaloncukor ezek közül az, amelyre az év más időszakában persze egyáltalán nincs is szükségünk - ebből a legolcsóbbat az Auchanban és a Tescóban találtuk - a kimért szaloncukor sokféle ízben elérhető, kilónként 1999 forintért. Hacsak nincs Clubcardunk: ha ugyanis belépünk a Tesco hűségprogramjába, akkor csak 1299 forintba kerül a lédig szaloncukor kilója. Az Intersparban a Choco garden volt a legolcsóbb szaloncukor, kilónként 4425 forintért.

A sütés-főzéshez jó eséllyel szükségünk lesz cukorra - ebből a legolcsóbb most a Tesco sajátmárkása volt, kilónként 239 forintért vehettünk legfeljebb 2 csomaggal belőle. Az Auchanban a Koronás kristálycukor volt a legolcsóbb, ugyanilyen korlátozással 254 forintos áron. Az Intersparban viszont nem volt kristálycukor ottjártunkkor, így korlátozás nélkül vehettünk Diamant porcukrot kilónként 598 forintos áron.

A téli vitaminpótlásról a nagy spórolás közepette is fontos gondoskodni, ezt sokan naranccsal próbálják megoldani - a legolcsóbbat ezúttal az Auchanban találtuk 389 forintos kilónkénti áron. Az Interspar 399-ért adta a narancsot, a Tesco pedig 699-ért.