<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem csak a kormány tud 40 százalékos átlagos élelmiszerár-emelkedésről: a Privátbankár Árkosár-felmérésében újabb, korábban elképzelhetetlennek tűnő szintre gyorsult az áremelkedés tempója. 42,7 százalékkal többe kerül most a családi nagybevásárlás, mint egy éve; a tojás, a kenyér és a sajt ára két és félszeresére emelkedett egy év alatt. 34 ezer forint alatt már nincs családi nagybevásárlás - közben az árstop miatt egyre több helyen üresek a polcok, van olyan város, ahol hetek óta nem tudnak cukrot venni a lakók.

Átléptük a rémálom-határt: 40 százalék fölött a drágulás

Elismerjük, nem a legvidámabb olvasmány mostanában a Privátbankár Árkosár-felmérése. Az elmúlt hónapokban sorra dől meg minden rekord, amit valaha (pontosabban 15 éve havi rendszerességgel végzett felméréssorozatunk történetében) láttunk az élelmiszeráraknál. Októberben még azon hüledeztünk, hogy már közelebb volt a 40 százalékhoz az éves áremelkedés mértéke, mint a 30-hoz - novemberben viszont szinte visszasírjuk ezt az adatot. Az élelmiszárak emelkedésének tempója ugyanis még tovább gyorsult:

egyetlen év alatt 42,7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a hazai hipermarketekben.

A legfrissebb felmérésünk során ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét látogattuk végig, november 3-án voltunk mindhárom üzletben. Ugyanazt a 30 élelmiszert vizsgáltuk meg, amelyeket több mint 15 éve minden hónapban szoktunk, és egy átlagos magyar család havi élelmiszer-nagybevásárlását képezzük le vele. A végeredmény már rövid távra nézve is elképesztő: egyetlen hónap alatt is több mint 1600 forintot, bő 5 százalékot drágult a nagybevásárlás a három hazai hipermarketnél, egy év alatt pedig a már említett 42,7 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy átlagosan

10 256 forinttal többet kell a kasszáknál hagynunk ugyanazért a kosárért, mint 2021 novemberében.

A helyzet sajnos ezúttal sem az, hogy valamelyik szereplőnél "elszakadt a cérna", és emeltek egy nagyot az árakon, felhúzva az átlagot: szinte ugyanaz látszik mindhárom, egymástól teljesen független lánc esetében. A legkisebb éves áremelés is 38 százalék közeli, a legnagyobb 45 százalékos - a legolcsóbb áruház 33 848 forintért adta a kosarat, a legdrágább 35 141-ért. Nincs tehát érdemi különbség, a legolcsóbb és legdrágább hely között csupán 1249 forint a különbség a teljes kosárra vetítve, ami ezen a szinten mindössze 3,8 százalékos spórolás lehetőségét hordozza magában - ennyit simán el lehet autózni pusztán azzal, ha távolabbi áruházba megy az ember bevásárolni az alacsonyabb végösszeg reményében.

A három hipermarket átlagára 2022 novemberében 34 293 forintra emelkedett -

mondanunk sem kell, hogy ez sosem látott csúcs a Privátbankár Árkosár-felmérés történetében.

Ha képesek lennénk arra a bravúrra, hogy mindent ott vásárolunk meg, ahol azt a legolcsóbban adják, akkor sem úsznánk meg 30 ezer forint alatt a nagybevásárlást: 30 412 forintba kerülne így a 30 termék az általunk meghatározott súlyozással, ehhez azonban a logisztika leszervezése és az extra utazgatás költsége még biztosan hozzácsapódna. Ezzel a módszerrel sem lehet tehát érdemben spórolni a nagybevásárláson.

Az utolsó kiskapu: be kell lépni a hűségprogramokba

Két dolog torzítja el érdemben az Árkosár-felmérés eredményeit mostanában: az akciók és az árstop intézménye. (Utóbbiról később bővebben is írunk.) Az akciós termékeket figyelembe vesszük a számítások elvégzésénél - ha nincs külön feltétele azok igénybevételének. Ha azonban többet kell megvásárolni egy termékből az akciós árhoz (mennyiségi kedvezmények), vagy be kell hozzá lépnünk valamilyen hűségprogramba, akkor nem számolunk ezzel az elérhető kedvezménnyel - pedig ez a két fajta akció az elmúlt hónapokban kiemelt szerepet kapott az áruházaknál.

A mennyiségi kedvezmény azok számára jelenthet némi könnyebséget, akik képesek az aktuális fogyasztási igényüknél többet vásárolni egy adott termékből (van tehát pénzük többet venni, mint amennyire éppen elengedhetetlenül szükségük van), és van is elég helyük a háztartásukban ezeket a felhasználásig, elfogyasztásig tárolni. A többieknek a hűségprogramok maradnak utolsó mentsvárként: valóban értelmezhető kedvezményeket érhetünk el a megfelelő applikációk letöltésével regisztrációt követően. Ezek lehetnek bizonyos termékekre vonatkozó kuponok, de ilyen módon egyes esetekben a teljes végösszegre vonatkozó kedvezményeket is el lehet érni. Ezért cserébe adatainkat bocsátjuk áruba - vásárlói szokásaink, élethelyzetünk, családi állapotunk innentől kezdve sok szempontból nyitott könyv lesz a kedvezményt nyújtó áruházak számára.

Jó, hogy olcsó a csirke, csak nem lehet kapni - avagy a város, ahol elfogyott a cukor

A másik, az eredményeket többszörösen is torzító jelenség az árstop, ami 9. hónapja van velünk "ideiglenesen". Első hallásra, zéró közgazdasági ismeretekkel egyszerűnek tűnik meghúzni egy árszintet, aminél nem lehet valamit drágábban adni. Sokszor megénekeltük már, miért teljesen téves egy ilyen intézkedéstől várni a megváltást élelmiszerinflációs fronton - nincs olyan, hogy egy termék valódi árát a hosszú értéklánc szereplői közül senki sem fizeti ki. Ha ez mégis így alakul, akkor az a termék megszűnik a kereskedelemben létezni.

Természetesen továbbra sem tudjuk, mekkora részét teszi ki a többi termék drágulásának az árstopon képződő veszteségek kompenzálása - az első hónapokban még csak azon bosszankodhattunk, hogy vajon mennyivel drágult volna kevesebbet az összes többi termék, ha nem lenne árstop, mostanra azonban beköszöntött az áruhiány is. Miközben a jogszabály készlettartási kötelezettséget ír elő az áruházaknak az árstoppal érintett termékekből, szigorú és rendszeres ellenőrzésekkel és súlyos bírságokkal fenyegetve őket arra az esetre, ha nem várja elég áru a vásárlókat a polcokon, a beszállítók egyre gyakrabban válaszolják azt a beszerzőknek az érintett termékekről:

nincs.

Stoppolt árra nem vágnak több csirkét (aminek ráadásul a nem-stopos combjaival is kellene kezdeni valamit), és nem tolonganak az étolaj-kristálycukor-tej-beszállítók sem az érintett termékeiket nyomott áron piacra dobni.

Interspar: az árstopos olcsó kristálycukor helye - a polcokon porcukor. Fotó: Privátbankár
Interspar: az árstopos olcsó kristálycukor helye - a polcokon porcukor. Fotó: Privátbankár

A kisboltosok a multikhoz irányítják a vevőket, hátha náluk bele lehet botlani némi árstopos cukorba. 

De a kereskedők akkor sem tudnak belőle beszerezni, ha megszakadnak vagy ha agyonbírságolják őket - nincs.

És ha nincs beszerezhető termék nagyker-vonalon, akkor nem lesz semmi a polcokon sem. Ezen már a mennyiségi korlátozás sem segít: hiába vehet csak egy kiló cukrot vagy csirkemellfilét a vevő, ha egy sincs. Mostani felmérésünkben február óta először nem tavaly októberi (vagy annál alacsonyabb) áron szerepel például a csirkemell-filé: az egyik áruházban csak az árcímke várta a vevőket, a polc üres volt, helyette legfeljebb drágább (bio, tanyasi, szeletelt, stb.) terméket lehetett elérni, azt sem nagy számban. A cukor sem azért drágult, mert felrúgták volna az árstopot az áruházak: nem volt már a legolcsóbb termékekből, csak a valamivel drágább kategóriából lehetett válogatni.

Tesco: itt legalább van még pár kiló a drágábbik cukorból. Fotó: Privátbankár
Tesco: itt legalább van még pár kiló a drágábbik cukorból. Fotó: Privátbankár

És ezzel még jobban is jártunk, mint egyes vidéki polgártársaink: olvasói jelzés alapján utánajártunk, és valóban előfordult olyan eset is, hogy egy vidéki nagyvárosban, ahol a Lidl, a Spar, a Tesco és persze a "kisboltok" is jelen vannak, hetek óta nem lehet cukorhoz jutni. A nyomok (azaz üres göngyölegek) alapján a reggeli órákban még egyes üzletekben, egyes napokon lehetett néhány szerencsésebb vevő, délelőttönként azonban már egyáltalán nem árultak kristálycukrot. Porcukor, nádcukor, kockacukor még akadt volna, de persze nem árstopos áron...

Liszt: 205-ért nincs, 285-ért van. Fotó: Privátbankár
Liszt: 205-ért nincs, 285-ért van. Fotó: Privátbankár

Az árstop miatt tehát egyrészt azért torzul az élelmiszerár-körkép, mert az árstopos termékeken nem mérhetőek a valódi folyamatok, míg más termékek drágábbak lesznek miatta; másrészt nem könyvelhetünk be nyilvántartásunkba egy, a polcon jelzett árat akkor, ha nincs olyan termék, amit minta-családunk ennyiért tényleg bele tudna tenni kosarába.

Az olcsó tej is kifogyott az Auchanban, Fotó: Privátbankár
Az olcsó tej is kifogyott az Auchanban, Fotó: Privátbankár

Nem működik? Terjesszük ki!

Az árstop tehát bukásnak látszik - fokozatos kivezetés helyett tehát logikus inkább kiterjeszteni! Orbán Viktor október 28-án jelentette be a kormány válaszát az anomáliákra: újabb termékek árát fagyasztják be. 12 nap telt el azóta, mégsem tudjuk, pontosan mire gondolt a miniszterelnök - ez szokatlanul nagy idő, ennél lényegesen nagyobb horderejű intézkedéseket is keresztül szokott verni a kétharmados kormány a végtelen veszélyhelyzetek korában. Hogy milyen élelmiszerekre terjesztik ki az árstopot, milyen árszinteken, az továbbra is talány. A ködöt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter igyekezett oszlatni a napokban: azt mondta, azokra az élelmiszerekre kerülhet az ársapka, amelyek az elmúlt egy évben az átlagos, 40 százalékos (!) élelmiszerinfláció felett drágultak, és itthon is előállíthatóak.

Egyrészt kiderült, hogy a kormány is a Privátbankár Árkosárhoz hasonló 40 százalék körüli élelmiszeráremelkedésről tud. Másrészt olyan nagyon nem szűkült azért a kör:

az általunk vizsgált közel 30 termék csaknem felénél, 14 terméknél 40 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk. (Laptársunk, az Mfor.hu pedig még a KSH szeptemberi adatai alapján mutatta ki, hogy nem kevesebb, mint 25 (!) termék drágult egy év alatt legalább 40 százalékkal.) 

Ezek közül Magyarországon banánt, narancslevet, rizst nem igazán fognak nagy tételben termelni-előállítani, így van azért néhány termék, amit kizárhatunk a lehetséges jelöltek közül. Bent marad azonban az egy év alatt 2,5-szeresére (!) dráguló tojás, kenyér, sajt mellett a tejföl, a tészta, a margarin, a krumpli is a kalapban. (A Túró Rudi talán csak nem lesz árstopos termék...) Ha viszont ilyen széles körben terjesztik ki az árstopot, az még komolyabb anomáliákat okozhatna a boltokban. Mindenesetre megszülethetett a döntés, amit a szerdai Kormányinfón be is jelenthetnek.

Mi drágult a legjobban? Mi a legkevésbé?

Novemberi felmérésünkben - ahogy már említettük - igen komoly áremelkedésekre is van példa. A toplista első három helyén a tojás 159 százalékos, a kenyér 147 százalékos és a sajt 144 százalékos drágulással áll. Ezek a termékek tehát 2,5-szer annyiba kerülnek most, mint egy éve. Az árstopon kívüli tej 90 százalékkal lett drágább, a tejföl 71 százalékkal, a rizs 69 százalékkal kerül többe idén novemberben. Az árstopos termékek közül a csirkemellnél 22 százalékos átlagos áremelkedést mutattunk ki - nem tudtunk ugyanis mindenhol a legolcsóbbra árazott termékből szerezni. Az árstopon kívül a legkevésbé az alma (+14 százalék), a szeszesital (14-18 százalék) és az ásványvíz (22 százalék) drágultak.

Havi legolcsóbbak: az árstop-esélyesek

Ebben a rovatban mindig kiválasztunk három terméket, és megvizsgáljuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát a Privátbankár Árkosár általános módszertanától elszakadva - hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket. Ezúttal három olyan terméket vizsgáltunk meg, amelyek az eddigi információk alapján akár be is kerülhetnek az árstopos termékek közé.

Tojásból a legolcsóbb, akciós terméket az Auchanban találtuk: ez 76,6 forintba került, 18 darabos kiszerelésben (Szijártó, M-es méret). 95,9 forint volt a Tesco legolcsóbb tojása (sajátmárkás, mélyalmos, M-es méret). Az Intersparban a sajátmárkás M-es tojás 119,9 forintba került ottjártunkkor.

A legolcsóbb kenyér a Tesco polcain volt: ez is 599 forintba került (kilós félbarna). Az Interspar legolcsóbb kilós kenyere 669 forint volt, az Auchanban nem volt kenyér kilónként 699 forint alatt.

A sajtok közül (az ömlesztetteket nem számítva) a legolcsóbbat az Intersparban találtuk, 2890 forint volt a Riska gyártmány kilója. Az Auchanban kilónként 3269 forintért Hajdu Kőrösi sajtkorongot találtunk. A Tescóban a Lecker márkájú gouda és edami is 4190 forintba került ottjártunkkor.

Vásárló Mire figyeljünk egy sportfogadási portálnál?
Márkázott tartalom | 2023. január 20. 12:24
A sportfogadás szinte egyidős a versenyszerű sportok megjelenésével. Sok mindenben fogadhatunk, akár egy szívességet is vállalhatunk vereség esetén, de a legtöbben pénzben játszanak. Ma már nem kell elsétálni a legközelebbi lottózóba, hanem könnyedén, egy internetes weboldal megnyitásával el is kezdhetjük a játékot.
Vásárló Milyen előnyei vannak a saját cég indításának?
Márkázott tartalom | 2023. január 19. 13:31
Milyen kérdésekre kell választ keresnünk?
Vásárló A GVH-nak is szúrja a szemét, ami a hazai élelmiszerüzletekben megy
Privátbankár.hu | 2023. január 18. 14:06
Éppen ezért vizsgálják az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort annak ellenőrzésére, hogy az élelmiszerárak kiugró emelkedésében közrejátszhatott-e versenyjogsértés vagy versenytorzulás.
Vásárló Mire jó a probiotikum?
Márkázott tartalom | 2023. január 16. 11:04
Sokat olvashatunk a probiotikumokról, és azok jótékony hatásairól. Azonban a legtöbben még mindig legfeljebb az antibiotikum kúra mellé alkalmazzák őket, vagy éppen akkor sem. 
Vásárló Az úti cél: Anglia
Márkázott tartalom | 2023. január 15. 12:43
Ahol a teát tejjel isszák, a villanykapcsolók fordítva működnek, és az autók a bal oldalon közlekednek, ez a különc és különleges Anglia, ahol a fürdőszobában két külön csapból folyik a hideg és a meleg víz.
Vásárló Közigazgatási és jogi állások Egerben
Márkázott tartalom | 2023. január 13. 11:57
Köztisztviselőnek nevezzük azt a személyt, aki a közigazgatásban dolgozik hivatalnokként, az állam vagy az önkormányzat kötelékében áll, és a közhatalmat gyakorolja. Egerben és környékén is vannak köztisztviselői munkák, lássuk milyenek!
Vásárló Ügyvédkereső – 5 tipp, hogy megtalálja a megfelelő szakembert!
Márkázott tartalom | 2023. január 12. 16:00
Jogi kérdésekben a megoldás megtalálása egy bonyolult folyamat, hiszen jogi ismereteink lehetnek hiányosak, elavultak, tévesek. Még ha úgy is gondoljuk, hogy képesek vagyunk eligazodni a Magyar jogban, sosem árt a lépéseinkhez jogi tanácsadást, véleményt kérni egy szakembertől, jogásztól, ügyvédtől. A megfelelő szakember megtalálásában sokat segít egy ügyvédkereső szolgáltatás.
Vásárló Nagyon rosszul indul az év - újabb durva élelmiszerár-emelkedéssel
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2023. január 12. 05:31
Ez az év is úgy kezdődik, ahogy az előző abbamaradt: masszív élelmiszerár-emelkedéssel. Januárban is több mint 41 százalékos drágulást mért a Privátbankár Árkosár-felmérése, ami ráadásul a tavalyi masszív áremelkedésre rakódik rá - már majdnem 36 ezer forint egy átlagos családi nagybevásárlás. Duplázott a kenyér és a krumpli – de megpróbáltunk olcsó homárt is találni.
Vásárló A tökéletes tetőfedés kialakítása
Márkázott tartalom | 2023. január 9. 13:28
A tetőkészítés előtt nemcsak a tetőfedő anyagot kell kiválasztani, hanem az építéshez szükséges egyéb anyagokat is.  A tökéletes szigetelés érdekében minden rést meg kell szüntetni, minden csatlakozást megfelelő anyagból kell elkészíteni. A tetőt ugyanis nemcsak néhány évre, hanem minden épület esetében több évtizedre tervezik.
Vásárló Milyen munkalehetőségek vannak Szekszárdon és környékén?
Márkázott tartalom | 2023. január 9. 10:23
Az álláskereső gyűjtőportálok nagy előnye, hogy lehetőség van a kereső mezőben nem csupán egy adott szakmára rákeresni, hanem egy-egy cégre is, így láthatjuk az adott vállalkozás összes hirdetését.  Nézzünk most egy kicsit körül Szekszárdon és környékén, hogy milyen állások várják a munkakeresőket.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG