Átléptük a rémálom-határt: 40 százalék fölött a drágulás

Elismerjük, nem a legvidámabb olvasmány mostanában a Privátbankár Árkosár-felmérése. Az elmúlt hónapokban sorra dől meg minden rekord, amit valaha (pontosabban 15 éve havi rendszerességgel végzett felméréssorozatunk történetében) láttunk az élelmiszeráraknál. Októberben még azon hüledeztünk, hogy már közelebb volt a 40 százalékhoz az éves áremelkedés mértéke, mint a 30-hoz - novemberben viszont szinte visszasírjuk ezt az adatot. Az élelmiszárak emelkedésének tempója ugyanis még tovább gyorsult:

egyetlen év alatt 42,7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a hazai hipermarketekben.

A legfrissebb felmérésünk során ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységét látogattuk végig, november 3-án voltunk mindhárom üzletben. Ugyanazt a 30 élelmiszert vizsgáltuk meg, amelyeket több mint 15 éve minden hónapban szoktunk, és egy átlagos magyar család havi élelmiszer-nagybevásárlását képezzük le vele. A végeredmény már rövid távra nézve is elképesztő: egyetlen hónap alatt is több mint 1600 forintot, bő 5 százalékot drágult a nagybevásárlás a három hazai hipermarketnél, egy év alatt pedig a már említett 42,7 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy átlagosan

10 256 forinttal többet kell a kasszáknál hagynunk ugyanazért a kosárért, mint 2021 novemberében.

A helyzet sajnos ezúttal sem az, hogy valamelyik szereplőnél "elszakadt a cérna", és emeltek egy nagyot az árakon, felhúzva az átlagot: szinte ugyanaz látszik mindhárom, egymástól teljesen független lánc esetében. A legkisebb éves áremelés is 38 százalék közeli, a legnagyobb 45 százalékos - a legolcsóbb áruház 33 848 forintért adta a kosarat, a legdrágább 35 141-ért. Nincs tehát érdemi különbség, a legolcsóbb és legdrágább hely között csupán 1249 forint a különbség a teljes kosárra vetítve, ami ezen a szinten mindössze 3,8 százalékos spórolás lehetőségét hordozza magában - ennyit simán el lehet autózni pusztán azzal, ha távolabbi áruházba megy az ember bevásárolni az alacsonyabb végösszeg reményében.

A három hipermarket átlagára 2022 novemberében 34 293 forintra emelkedett -

mondanunk sem kell, hogy ez sosem látott csúcs a Privátbankár Árkosár-felmérés történetében.

Ha képesek lennénk arra a bravúrra, hogy mindent ott vásárolunk meg, ahol azt a legolcsóbban adják, akkor sem úsznánk meg 30 ezer forint alatt a nagybevásárlást: 30 412 forintba kerülne így a 30 termék az általunk meghatározott súlyozással, ehhez azonban a logisztika leszervezése és az extra utazgatás költsége még biztosan hozzácsapódna. Ezzel a módszerrel sem lehet tehát érdemben spórolni a nagybevásárláson.

Az utolsó kiskapu: be kell lépni a hűségprogramokba

Két dolog torzítja el érdemben az Árkosár-felmérés eredményeit mostanában: az akciók és az árstop intézménye. (Utóbbiról később bővebben is írunk.) Az akciós termékeket figyelembe vesszük a számítások elvégzésénél - ha nincs külön feltétele azok igénybevételének. Ha azonban többet kell megvásárolni egy termékből az akciós árhoz (mennyiségi kedvezmények), vagy be kell hozzá lépnünk valamilyen hűségprogramba, akkor nem számolunk ezzel az elérhető kedvezménnyel - pedig ez a két fajta akció az elmúlt hónapokban kiemelt szerepet kapott az áruházaknál.

A mennyiségi kedvezmény azok számára jelenthet némi könnyebséget, akik képesek az aktuális fogyasztási igényüknél többet vásárolni egy adott termékből (van tehát pénzük többet venni, mint amennyire éppen elengedhetetlenül szükségük van), és van is elég helyük a háztartásukban ezeket a felhasználásig, elfogyasztásig tárolni. A többieknek a hűségprogramok maradnak utolsó mentsvárként: valóban értelmezhető kedvezményeket érhetünk el a megfelelő applikációk letöltésével regisztrációt követően. Ezek lehetnek bizonyos termékekre vonatkozó kuponok, de ilyen módon egyes esetekben a teljes végösszegre vonatkozó kedvezményeket is el lehet érni. Ezért cserébe adatainkat bocsátjuk áruba - vásárlói szokásaink, élethelyzetünk, családi állapotunk innentől kezdve sok szempontból nyitott könyv lesz a kedvezményt nyújtó áruházak számára.

Jó, hogy olcsó a csirke, csak nem lehet kapni - avagy a város, ahol elfogyott a cukor

A másik, az eredményeket többszörösen is torzító jelenség az árstop, ami 9. hónapja van velünk "ideiglenesen". Első hallásra, zéró közgazdasági ismeretekkel egyszerűnek tűnik meghúzni egy árszintet, aminél nem lehet valamit drágábban adni. Sokszor megénekeltük már, miért teljesen téves egy ilyen intézkedéstől várni a megváltást élelmiszerinflációs fronton - nincs olyan, hogy egy termék valódi árát a hosszú értéklánc szereplői közül senki sem fizeti ki. Ha ez mégis így alakul, akkor az a termék megszűnik a kereskedelemben létezni.

Természetesen továbbra sem tudjuk, mekkora részét teszi ki a többi termék drágulásának az árstopon képződő veszteségek kompenzálása - az első hónapokban még csak azon bosszankodhattunk, hogy vajon mennyivel drágult volna kevesebbet az összes többi termék, ha nem lenne árstop, mostanra azonban beköszöntött az áruhiány is. Miközben a jogszabály készlettartási kötelezettséget ír elő az áruházaknak az árstoppal érintett termékekből, szigorú és rendszeres ellenőrzésekkel és súlyos bírságokkal fenyegetve őket arra az esetre, ha nem várja elég áru a vásárlókat a polcokon, a beszállítók egyre gyakrabban válaszolják azt a beszerzőknek az érintett termékekről:

nincs.

Stoppolt árra nem vágnak több csirkét (aminek ráadásul a nem-stopos combjaival is kellene kezdeni valamit), és nem tolonganak az étolaj-kristálycukor-tej-beszállítók sem az érintett termékeiket nyomott áron piacra dobni.

A kisboltosok a multikhoz irányítják a vevőket, hátha náluk bele lehet botlani némi árstopos cukorba. 

De a kereskedők akkor sem tudnak belőle beszerezni, ha megszakadnak vagy ha agyonbírságolják őket - nincs.

És ha nincs beszerezhető termék nagyker-vonalon, akkor nem lesz semmi a polcokon sem. Ezen már a mennyiségi korlátozás sem segít: hiába vehet csak egy kiló cukrot vagy csirkemellfilét a vevő, ha egy sincs. Mostani felmérésünkben február óta először nem tavaly októberi (vagy annál alacsonyabb) áron szerepel például a csirkemell-filé: az egyik áruházban csak az árcímke várta a vevőket, a polc üres volt, helyette legfeljebb drágább (bio, tanyasi, szeletelt, stb.) terméket lehetett elérni, azt sem nagy számban. A cukor sem azért drágult, mert felrúgták volna az árstopot az áruházak: nem volt már a legolcsóbb termékekből, csak a valamivel drágább kategóriából lehetett válogatni.

És ezzel még jobban is jártunk, mint egyes vidéki polgártársaink: olvasói jelzés alapján utánajártunk, és valóban előfordult olyan eset is, hogy egy vidéki nagyvárosban, ahol a Lidl, a Spar, a Tesco és persze a "kisboltok" is jelen vannak, hetek óta nem lehet cukorhoz jutni. A nyomok (azaz üres göngyölegek) alapján a reggeli órákban még egyes üzletekben, egyes napokon lehetett néhány szerencsésebb vevő, délelőttönként azonban már egyáltalán nem árultak kristálycukrot. Porcukor, nádcukor, kockacukor még akadt volna, de persze nem árstopos áron...

Az árstop miatt tehát egyrészt azért torzul az élelmiszerár-körkép, mert az árstopos termékeken nem mérhetőek a valódi folyamatok, míg más termékek drágábbak lesznek miatta; másrészt nem könyvelhetünk be nyilvántartásunkba egy, a polcon jelzett árat akkor, ha nincs olyan termék, amit minta-családunk ennyiért tényleg bele tudna tenni kosarába.

Nem működik? Terjesszük ki!

Az árstop tehát bukásnak látszik - fokozatos kivezetés helyett tehát logikus inkább kiterjeszteni! Orbán Viktor október 28-án jelentette be a kormány válaszát az anomáliákra: újabb termékek árát fagyasztják be. 12 nap telt el azóta, mégsem tudjuk, pontosan mire gondolt a miniszterelnök - ez szokatlanul nagy idő, ennél lényegesen nagyobb horderejű intézkedéseket is keresztül szokott verni a kétharmados kormány a végtelen veszélyhelyzetek korában. Hogy milyen élelmiszerekre terjesztik ki az árstopot, milyen árszinteken, az továbbra is talány. A ködöt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter igyekezett oszlatni a napokban: azt mondta, azokra az élelmiszerekre kerülhet az ársapka, amelyek az elmúlt egy évben az átlagos, 40 százalékos (!) élelmiszerinfláció felett drágultak, és itthon is előállíthatóak.

Egyrészt kiderült, hogy a kormány is a Privátbankár Árkosárhoz hasonló 40 százalék körüli élelmiszeráremelkedésről tud. Másrészt olyan nagyon nem szűkült azért a kör:

az általunk vizsgált közel 30 termék csaknem felénél, 14 terméknél 40 százalékot meghaladó éves áremelkedést mértünk. (Laptársunk, az Mfor.hu pedig még a KSH szeptemberi adatai alapján mutatta ki, hogy nem kevesebb, mint 25 (!) termék drágult egy év alatt legalább 40 százalékkal.) 

Ezek közül Magyarországon banánt, narancslevet, rizst nem igazán fognak nagy tételben termelni-előállítani, így van azért néhány termék, amit kizárhatunk a lehetséges jelöltek közül. Bent marad azonban az egy év alatt 2,5-szeresére (!) dráguló tojás, kenyér, sajt mellett a tejföl, a tészta, a margarin, a krumpli is a kalapban. (A Túró Rudi talán csak nem lesz árstopos termék...) Ha viszont ilyen széles körben terjesztik ki az árstopot, az még komolyabb anomáliákat okozhatna a boltokban. Mindenesetre megszülethetett a döntés, amit a szerdai Kormányinfón be is jelenthetnek.

Mi drágult a legjobban? Mi a legkevésbé?

Novemberi felmérésünkben - ahogy már említettük - igen komoly áremelkedésekre is van példa. A toplista első három helyén a tojás 159 százalékos, a kenyér 147 százalékos és a sajt 144 százalékos drágulással áll. Ezek a termékek tehát 2,5-szer annyiba kerülnek most, mint egy éve. Az árstopon kívüli tej 90 százalékkal lett drágább, a tejföl 71 százalékkal, a rizs 69 százalékkal kerül többe idén novemberben. Az árstopos termékek közül a csirkemellnél 22 százalékos átlagos áremelkedést mutattunk ki - nem tudtunk ugyanis mindenhol a legolcsóbbra árazott termékből szerezni. Az árstopon kívül a legkevésbé az alma (+14 százalék), a szeszesital (14-18 százalék) és az ásványvíz (22 százalék) drágultak.

Havi legolcsóbbak: az árstop-esélyesek

Ebben a rovatban mindig kiválasztunk három terméket, és megvizsgáljuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát a Privátbankár Árkosár általános módszertanától elszakadva - hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket. Ezúttal három olyan terméket vizsgáltunk meg, amelyek az eddigi információk alapján akár be is kerülhetnek az árstopos termékek közé.

Tojásból a legolcsóbb, akciós terméket az Auchanban találtuk: ez 76,6 forintba került, 18 darabos kiszerelésben (Szijártó, M-es méret). 95,9 forint volt a Tesco legolcsóbb tojása (sajátmárkás, mélyalmos, M-es méret). Az Intersparban a sajátmárkás M-es tojás 119,9 forintba került ottjártunkkor.

A legolcsóbb kenyér a Tesco polcain volt: ez is 599 forintba került (kilós félbarna). Az Interspar legolcsóbb kilós kenyere 669 forint volt, az Auchanban nem volt kenyér kilónként 699 forint alatt.

A sajtok közül (az ömlesztetteket nem számítva) a legolcsóbbat az Intersparban találtuk, 2890 forint volt a Riska gyártmány kilója. Az Auchanban kilónként 3269 forintért Hajdu Kőrösi sajtkorongot találtunk. A Tescóban a Lecker márkájú gouda és edami is 4190 forintba került ottjártunkkor.