A washingtoni egyezményről a magyar kormány azt kommunikálja, hogy az Egyesült Államok mentességet ad Magyarországnak az orosz energetikai szektort célzó szankciók alól.
Ugyanakkor a Trump-adminisztráció ennek alaposan megkéri az árát a jelek szerint – erre utalnak a budapesti amerikai nagykövetség a megállapodásról szóló közleményében található adatok.
Eszerint például „Magyarország vállalta, hogy amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol, tovább diverzifikálva ezzel energiaforrásait. A szerződések értéke várhatóan megközelítőleg 600 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 200 milliárd forint.
A nukleáris energiáról szóló szándéknyilatkozattal kapcsolatban azt írják: tárgyalásokat kezdenek a polgári nukleáris energiaiparban történő együttműködésről, beleértve a kis moduláris reaktorokat (SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolását. A két ország együttműködik annak érdekében, hogy „Budapest egy kialakulóban lévő közép-európai SMR-piac központjává váljon, új transzatlanti iparágat indítva útjára piacvezető amerikai nukleáris innovatív megoldások felhasználásával”. Magyarország legfeljebb 10 SMR építését kívánja támogatni, amelynek értéke elérheti a 20 milliárd dollárt (6650 milliárd forintot).
Egyúttal megállapodás született az amerikai Westinghouse vállalattal amerikai nukleáris üzemanyag szállításáról a magyarországi Paks I atomerőmű számára. A megállapodás értéke megközelítőleg 114 millió dollár (38 milliárd forint).
A nagykövetség közleménye a katonai beszerzésekkel kapcsolatban megjegyzi: a magyar kormány 700 millió dollár (233 milliárd forint) értékben kíván védelmi eszközöket vásárolni külföldi katonai értékesítés útján.
A fentiek alapján – az LNG- és a nukleárisüzemanyag-vásárlást, valamint a katonai beszerzést összeadva – a magyar kormány több mint 1,4 milliárd dollár, azaz mintegy 466 milliárd forint elköltésére vállalt kötelezettséget.
A közlemény nem tesz említést az amerikai szankciók alóli mentességről.
Tart még a türelem. 
