„Újra lesz Trump-Orbán találkozó” – jelentette be a magyar kormány a Facebook-oldalán idén január 20-án, azon a napon, amikor másodszor is beiktatták az Egyesült Államok elnökének Orbán Viktor nagyhatalmú tengerentúli szövetségesét.
A kormány időpontot nem említett, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyit azért közölt, hogy „belátható időn belül biztosan” sor kerül majd a találkozóra.
A fehér házi vizitre végül több mint kilenc és fél hónapot kellett várni.
A magyar kormányfőt, akit népes – kormánytagokból, üzletemberekből, valamint kormánypárti influenszerekből és újságírókból álló – küldöttség kísért el Washingtonba, november 7-én fogadta az Egyesült Államok elnöke. (Az elért megállapodás részleteit itt, az elemzői kommentárt pedig itt érhetik el.)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
Akik megelőzték Orbán Viktort
A magyar miniszterelnök a sokadik állami vezetőként járt a Fehér Házban a második Trump-érában: beiktatása és november 6-a között Trump 25 állam- vagy kormányfőt látott vendégül hivatalában az elérhető beszámolók szerint.
Három vezető – Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Carney kanadai miniszterelnök – már két-két alkalommal is megfordult a Fehér Házban idén, aminek persze mindegyikőjük esetében nagyon konkrét oka volt.
Netanjahuval a gázai, Zelenszkijjel pedig az ukrajnai háború lezárása ügyében tárgyalt Trump több alkalommal is, a kanadai kormányfővel folytatott egyeztetésen pedig főleg a kereskedelmi konfliktus (vámháború) és a katonai kérdések kerültek terítékre.
Az első Zelenszkij-találkozóból egyébként óriási diplomáciai botrány lett, elsősorban Trump és alelnöke, JD Vance kioktató hangneme miatt. A második vizit viszont már jóval békésebbre sikerült – köszönhetően annak is, hogy az amerikai elnök addigra finomított az ukrajnai háborúval kapcsolatos, olykor meglehetősen nehezen követhető politikáján.
Ami a sorrendet illeti, Trump elsőként, február 4-én Netanjahut fogadta, akivel régóta jó kapcsolatokat ápol, az Egyesült Államok pedig évtizedek óta Izrael legfontosabb szövetségese. Másodikként, február 7-én a japán kormányfő következett, aki néhány nappal később II. Abdullahnak „adta a kilincset” – a jordán királlyal szintén Gázáról tárgyalt az amerikai elnök.
Abdullahot Narendra Mori indiai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, majd Zelenszkij követte.
Legutóbb, november hatodikán pedig öt közép-ázsiai ország (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbekisztán) vezetői vendégeskedtek Trumpnál.
A lengyel elnököt azonnal fogadta
Orbán Viktor előtt az amerikai elnök összesen kilenc európai állam- vagy kormányfőt fogadott: Macron, Starmer és Zelenszkij mellett Michael Martin ír miniszterelnököt, Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Jonas Gahr Store norvég miniszterelnököt, Friedrich Merz német kancellárt, Karol Nawrocki lengyel elnököt és Alexander Stubb finn elnököt.
Mellettük a NATO-főtitkár, Mark Rutte, valamint Dél-Korea, Salvador, Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek és Törökország vezetője járt még hivatalos látogatáson az amerikai elnöki hivatalban az elmúlt kilenc hónapban,
Érdekesség, hogy az augusztus elején beiktatott, szintén szövetséges lengyel elnököt szűk egy hónap után, szeptember elején látta vendégül Trump, a német kancellárnak – aki május 6-án vette át hivatalát – pedig szintén mindössze egy hónapot kellett várnia a vizitre.
Igaz, a magyar miniszterelnökön kívül térségünkből eddig mindössze két vezetőt hívott meg hivatalába a republikánus politikus: az ukrán és a lengyel elnököt.
Mit jelent mindez?
Az, hogy ki és mikor kap meghívást a Fehér Házba, természetesen több tényezőtől – az adott ország nemzetközi súlya, hagyományok, politikai hovatartozás, aktuális külpolitikai helyzet – függ. Az ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy minél hamarabb kerül erre sor, annál fontosabbnak tűnhet az adott ország vagy kormányfő a Fehér Ház mindenkori vezetése szemében.
Az a magyar kormány szempontjából diplomáciai siker, hogy az egyik világhatalom első embere végül valóban meghívta elvbarátját, Orbán Viktort a Fehér Házba. Erre azonban feltehetően jóval később került sor annál, mint azt a kormány és szimpatizánsai kimondva-kimondatlanul remélték.
Gulyás Gergely például aligha novemberre gondolt, amikor anno belátható időn belülről beszélt a találkozó időpontjával kapcsolatban.
Ez pedig arra utal, hogy Magyarország Washingtonból nézve továbbra is csak egy kis, távoli pont, a jelenlegi magyar kormány pedig barát ugyan, de nincs ott az igazán fontos Trump-szövetségesek között.
Csak a Richter van a lemaradók között a blue chipek mai kereskedésében. 
