A pénteki kormányszóvivői tájékoztató legfőbb témaköre az uniós pénzek hazahozatala volt, a szokásos kormányszóvivői hármas mellett ugyanis ezúttal Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megjelent a sajtó előtt. Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor percről percre közvetítésében számolt be a bejelentésekről.
Vitézy Dávid a tájékoztató elején emlékeztetett, hogy a kormány pontosan egy hete tárgyalt Brüsszelben, és sikerült megállapodnia összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós forrás hazahozataláról.
A legnagyobb tétel a 10 milliárd eurós helyreállítási alap (RRF), amelyet korábban a korrupcióellenes feltételek – az úgynevezett „szupermérföldkövek” – nem teljesítése miatt nem fizetett ki az Európai Unió. Az igazságügyi miniszter a jövő héten nyújtja be az ezek hazai jogrendszerbe történő átültetéséhez szükséges törvénycsomagot, amelyet augusztus 31-ig kell elfogadni.
Az uniós feltételek teljesítése érdekében a kormány szigorítaná a vagyonnyilatkozati rendszert:
- részletesebb vagyonnyilatkozatokat kellene tenni,
- az Integritás Hatóság ellenőrizhetné azok valóságtartalmát,
- a hamis nyilatkozatokért akár két év szabadságvesztés is kiszabható lenne.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, az intézkedések átültetésekor az uniós pénzekhez szükséges feltételek teljesítése állt a középpontban. A miniszter hozzátette, strómanokat nem a vagyonnyilatkozatokon keresztül lehet majd megtalálni, az általános korrupcióüldözésen keresztül inkább.
Szintén kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Bizottság kérésére kapta a jogköröket ebben az ügyben az Integritási Hatóság, a legjelentősebb közszereplők esetében automatikus ellenőrzés lesz, de a hatóság saját jogkörében is dönthet így, illetve bejelentés alapján is megindulhat majd eljárás.
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Mire költenék a 10 milliárd eurót?
Vitézy Dávid a tájékoztatón elsorolta a legnagyobb részletet jelentő 10 milliárd euró felhasználási terveit is:
- 2,6 milliárd euró olyan beruházásokra menne, amelyek már megvalósultak vagy folyamatban vannak (például a Békéscsaba-Lőkösháza vasútfejlesztés), és amelyeket eddig a magyar költségvetés finanszírozott,
- 1,1 milliárd euró korábban más forrásból tervezett projektekre jutna, például a budapesti CAF-villamosok elszámolására,
- 1,5 milliárd eurót fordítanának az elektromos hálózat fejlesztésére, a megújuló energiára és energiatárolási kapacitásokra,
- 2 milliárd eurós tőkeemelést kapna az MFB, amelyből a kormány tervei szerint a kkv-k finanszírozását, valamint bérlakás- és kollégiumépítési programokat támogatnának.
- 1,8 milliárd euró jutna a HÉV- és vasúti járműpark megújítására, új, alacsonypadlós, klimatizált és akadálymentes szerelvények beszerzésére.
Mi a helyzet a kohéziós pénzekkel?
A miniszter beszélt egy további, 4,2 milliárd eurós kohéziós forráscsomagról is, amelyet 2029-ig lehet felhasználni. Ezekből főként:
- környezetvédelmi,
- energetikai,
- vízügyi fejlesztések,
- valamint az aszály elleni védekezést segítő beruházások valósulhatnak meg.
Egy másik befagyasztott csomag is szóba került
A kormány szerint további 2,2 milliárd euró van befagyasztva az alapítványi fenntartású egyetemek miatt. Ennek feloldása érdekében visszaadnának bizonyos jogköröket az egyetemi szenátusoknak, és a cél az, hogy a magyar hallgatók ismét teljes körűen részt vehessenek az Erasmus-programban.
Mikor lesz Zelenszkij-Magyar Péter-találkozó?
A tájékoztatón szóba került az a sajtóértesülés is, hogy a közeljövőben Budapesten találkozhat Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A kormányszóvivők ezt nem erősítették meg, és azt is elmondták, hogy a találkozó konkrét időpontjának ügyében nincs előrelépés.
Az ukrajnai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban ugyanakkor elhangzott, hogy az ukrán fél jegyzékben rögzítette a vállalásait. A kormány tájékoztatása szerint:
- az oktatási jogokkal kapcsolatos vállalásokat 2026 végéig hajtanák végre,
- a nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos vállalásokat 2027 végéig teljesítenék.
Vendégmunkások-stop
Szondi Vanda a kormány üléséről beszámolva közölte, ahogy a kormány megígérte, szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. Elmondta, az „előző kormány ezen a területen is elég nagy összevisszaságot hagyott; jelenleg összesen 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni”.
Elmondta, első lépésként a kabinet mai hatállyal módosítja azt a kormányrendeletet, amely alapján a munkaerőkölcsönzők gyorsított, egyszerűsített eljárásban tömegesen hozhatnak be munkavállalókat három országból, a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból. Ebből a három országból nem jöhetnek munkavállalók, és akik jelenleg itt vannak, csak azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását.
Magántőkealapok, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok
Vitézy Dávid szerint a magántőkealapokkal kapcsolatban is kérései voltak az EU-nak, de a csatlakozás az Európai Ügyészségéhez önkéntes vállalása volt a Tisza-kormánynak.
A nem felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvák esetében augusztus 31-ig tesz javaslatot a kormány arra, hogy visszakerüljön állami kézbe a kiszervezett vagyon, ami magánkézből érkezett, az oda kerülne vissza. A felsőoktatási alapítványok esetében 2027 augusztusának végéig szerveznék át, eddig találnák meg az egyes egyetemek esetében a legideálisabb működési formát.
