A tanulmány szerint Nagy-Britanniának vezető szerepet kellene vállalnia egy versenyképesebb és geopolitikailag erősebb Európa kialakításában. Az intézet elsősorban az uniós versenyképesség, a védelmi képességek és a határellenőrzés átalakítását tartja szükségesnek. A javaslat alapján a brit kormány következő tízéves stratégiájának egyik központi célja lehetne az újbóli EU-tagság, de csak egy jelentősen megreformált unióhoz történő csatlakozás.
Az elemzőműhely gazdasági érvekkel is indokolja a fordulatot. A brit költségvetési hivatal, az Office for Budget Responsibility jelenlegi becslése szerint a Brexit utáni brit–uniós kereskedelmi rendszer hosszú távon mintegy 4 százalékkal csökkenti Nagy-Britannia termelékenységét ahhoz képest, mintha az ország az EU tagja maradt volna. Az OBR szerint az export és az import volumene egyaránt körülbelül 15 százalékkal lehet alacsonyabb hosszú távon.
A kérdés közben ismét egyre hangsúlyosabb a brit belpolitikában. Andy Burnham miniszterelnök rövid távon nem tett ígéretet az EU-tagság visszaállítására, ugyanakkor szeptemberben nem zárta ki, hogy a kérdés később akár a Munkáspárt választási programjába is bekerüljön. Sadiq Khan londoni polgármester ennél tovább ment: korábban azt szorgalmazta, hogy a Labour a következő választáson már az újbóli EU-csatlakozás ígéretével induljon.
Wes Streeting védelmi miniszter szintén a Brexit egyik határozott bírálójává vált: korábban „katasztrofális hibának” nevezte az EU-ból történő kilépést, és arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának egy napon ismét csatlakoznia kellene az unióhoz. A Tony Blair Institute mostani javaslata így egy olyan időszakban jelent meg, amikor a Brexit jövőjéről és a brit–uniós kapcsolatok további szorosabbra fűzéséről ismét egyre intenzívebb vita zajlik a kormányzó Munkáspárton belül.
Olcsóbb áramot és kisebb terheket kaphatnak a fogyasztók az EU új terve alapján. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
