Az MNB behúzta a kéziféket

Miközben az országot elöntötte az Otthon Start generálta vásárlási láz, a piac mélyén vészjósló folyamatok zajlanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint a lakásárak elszakadtak a gazdasági valóságtól, a túlértékeltség szintje közelíti a 20 százalékot. A jegybank nem csak figyelmeztet, hanem cselekszik is: 2026-tól extra biztonsági tartalékot vár el a bankoktól. De mit jelent ez a vásárlóknak? Érdemes most beszállni egy túlfűtött piacra csak az olcsó hitel miatt?

A Bankmonitor közleménye szerint magyar lakáspiacon jelenleg két teljesen ellentétes hatás érvényesül. Az egyik oldalon ott a vevői eufória; az Otthon Start Program szeptemberi indulása óta Budapesten és vidéken is kapkodnak a lakásokért, a fővárosban 30 százalék körüli éves áremelkedést látunk. A másik oldalon viszont ott áll a jegybank 2025 novemberi lakáspiaci elemzése, amely olyan kifejezéseket használ, mint „kockázatok emelkedése”, „fundamentumoktól elszakadó árak” és „rendszerkockázati tőkepuffer”.

Hogyan lehet egyszerre igaz, hogy „soha nem volt ilyen jó alkalom vásárolni”, és hogy „veszélyesen túlértékelt a piac”?

Az MNB novemberi lakáspiaci jelentésének legaggasztóbb adata a túlértékeltség mértéke. A jegybank szakértői azt vizsgálják, hogy a lakásárak összhangban vannak-e a gazdaság teljesítőképességével – azaz leginkább a fizetésekkel, a bérleti díjakkal és az építési költségekkel.

Az eredmény kijózanító: a lakásárak országos átlagban 18,8 százalékkal haladják meg azt a szintet, amit a fundamentumok indokolnának. Ez a mutató egy év alatt drasztikusan romlott: tavaly ilyenkor még 5,7 százalékponttal alacsonyabb volt a különbség. Vagyis a mostani áremelkedést nem az hajtja, hogy hirtelen ennyivel gazdagabbak lettünk, vagy ennyivel többet fizetnek az albérlők. A drágulást szinte kizárólag a támogatott hitel-vezérelt kereslet fűti. Amikor a piacra ömlik az „olcsó hitel” (Otthon Start), de a kínálat nem tud lépést tartani, az árak elszállnak – és pontosan az történik, ami a tankönyvekben meg van írva.

A „Vészfék”: Mitől tart a jegybank?

A helyzet komolyságát jelzi, hogy az MNB nem elégedett meg a szóbeli figyelmeztetéssel.

2026. január 1-jétől bevezetik az 1 százalékos rendszerkockázati tőkebuffert az ingatlanhitelekre.

Ez azt jelenti, hogy a bankoknak extra tőkét kell félretenniük arra az esetre, ha a lakáshitelezésből származó kockázat megnőne. Ez a lépés egyfajta biztonsági háló, amely növeli a bankok ellenálló képességét anyagi sokkokkal, például drasztikus árzuhanásokkal vagy fizetési késedelmekkel szemben.

Vagyis az intézkedés egy olyan elővigyázatossági eszköz, amely megakadályozza, hogy az adott ágazatban kialakuló problémák az egész pénzügyi rendszert és a gazdaságot megrázzák. Az MNB ezzel a lépéssel jelzi, hogy érzékeli az ingatlanpiaci felfűtöttséget, és szeretné megelőzni a túlzott kockázatokból fakadó esetleges pénzügyi válságokat. Ez egy erős és határozott lépés egy központi bank részéről a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

Ingatlanbefektetés: Kijön a matek?

A túlértékeltség látványos tünete a befektetési hozamok csökkenése. A logika egyszerű: a lakás ára egy év alatt közel 30 százalékot emelkedett Budapesten, de a bérleti díjak nem tudták követni ezt az őrült tempót. Emiatt a lakáskiadásból elérhető hozam érdemben mérséklődött.

Jelenleg Budapesten a matek a következőképpen néz ki:

• Lakáskiadás: A nettó bérleti hozamok 4,0 – 4,4 százalék közé szorultak (és a trend csökkenő).
• Kockázatmentes befektetés: Egy állampapír (pl. FixMÁP) eközben évi 7,0 százalék körüli hozamot kínál.

Az adatok szerint Budapesten megfordult a széljárás: a piacon már nagyobb arányban vannak jelen a befektetői eladók (37 százalék), mint a befektetői vevők (33 százalék). Ők azok, akik realizálják a profitot a túlfűtött piacon, és átülnek a biztosabb, magasabb hozamú, és nulla munkát igénylő eszközökbe.

Beszálljak vagy maradjak ki?

Itt érkeztünk el a legfontosabb kérdéshez. Ha a piac túlértékelt, a hozamok alacsonyak, és a jegybank is vésztervet készít, akkor őrültség most vásárolni?
A válasz attól függ, hogy mi a célod. A piac jelenleg két, teljesen különálló valóságra szakadt.

1. A piaci vevők és befektetők

Ha nincs jogosultságod az Otthon Startra, és piaci hitelből (6-7% kamat) vagy készpénzből vásárolnál befektetési céllal, a helyzet kockázatos.

• Egy 19 százalék-kal túlértékelt eszközt veszel meg.
• A hozamod alacsonyabb, mint ha azt mérsékelt kockázatú állampapírba tennéd.
• Ha az árak korrigálnak (visszatérnek a realitáshoz), tőkeveszteséget szenvedhetsz el.

2. Az Otthon Startos első lakásvásárlók

Az első lakásvásárlók számára a matek teljesen mást mutathat. Az Otthon Start 3 százalékos fix kamata egy olyan masszív pénzügyi torzító tényező, ami képes felülírni a piaci túlértékeltséget.

Tegyük fel, hogy veszel egy 60 milliós lakást, ami a fundamentumok alapján „csak” 50 milliót érne. A piaci 6,5 százalékos hitel helyett 3%-os hitelt kapsz. Egy 50 milliós hitelnél, 25 év alatt a kamatkülönbség több mint 30 millió forint megtakarítást jelent, ami bőven fedezi azt a kockázatot, hogy a lakás ára esetleg túlértékelt.

+1 Kockázat: A bankrendszer elérte a falat

Nemcsak az árak elszállása jelent kockázatot, hanem az ügyintézési idők elhúzódása is. Ahogy arról „200 milliárd Ft-on túl – láthatatlan fájdalmak az Otthon Start száguldása mögött” című cikkünkben részletesen írtunk, a bankrendszer adminisztratív kapacitása a „Forma-1-es tempóban” pörgő kereslet miatt túlhevült.

A számok itt is beszédesek: szeptemberben 20 ezer Otthon Start igénylés zúdult a bankokra, de október végéig ebből mindössze 5500 szerződés született meg. A fogaskerekek csikorognak, a hétvégi túlórák ellenére a rendszer bedugult. Ez a vevőknek (különösen az Otthon Startosoknak) egy újabb gyakorlati kockázatot jelent: ha a banki átfutás miatt kicsúsznak a fizetési határidőből, az akár a foglalójukba is kerülhet. A pénzügyi előnyért cserébe most vasidegekre és nagyon bőre szabott határidőkre van szükség az adásvételi szerződésekben.

Konklúzió

Az MNB vészjelzése nem azt jelenti, hogy tilos vásárolni. Azt jelenti, hogy vége a „bármit megveszek, úgyis drágul” korszaknak.

A befektetőknek most érdemes lehet a partvonalra (vagy az állampapírpiacra) húzódni. Az első lakásvásárlóknak viszont az Otthon Start egy soha vissza nem térő lehetőség, egyfajta „pénzügyi pajzs”. De még ezzel a pajzzsal is érdemes válogatósnak lenni: ne vegyünk meg rossz adottságú ingatlant csak azért, mert olcsó a hitel. A 3 százalékos kamat ajándék, de a túlértékelt vételár valós teher – a cél az, hogy az előbbi győzze le az utóbbit.

Azt pedig már talán említeni sem kell, hogy a túlzott eladósodottság veszélye miatt mindenkinek alaposan át kell gondolnia, hogy mennyire feszítheti ki a családi büdzsét. Ha piaci lakáshitel, ha támogatott hitel, minden esetben hosszú távra kell tervezni a kiadásokat.