A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „A mínusz/A-2”-ről egy fokozattal a magasan elsőrendű „A/A-1”-re javította Horvátország hosszú és rövid futamú külső és hazai szuverén kötelezettségeinek osztályzatát. A besorolás kilátása stabil – jelentette az MTI.
A cég a döntés indoklásában hangsúlyozta a horvát euróövezeti tagságból fakadó előnyöket. Kiemelte emellett, hogy a folyamatos reformok és beruházások, az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF) érkező finanszírozások Horvátország közelgő OECD-csatlakozásával együtt erősítik a horvát gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait.
A hitelminősítő a horvát kormány legfontosabb intézkedései közé sorolta az igazságszolgáltatási rendszer megerősítését, valamint az oktatási rendszer és a közegészségügyi ellátóhálózat javítását.
Fotó: Wikipédia/Jos
A horvát gazdaság növekedését mindemellett elősegíti a turizmus és a könnyebb hozzáférés a tőkebeáramlásokhoz – áll az S&P elemzésében. A hitelminősítő szerint mindez hozzájárul a horvát gazdaság folytatódó diverzifikálásához és az exportpiacok szélesítéséhez, még tovább erősítve az ország hosszú távú ellenállóképességét a külső sokkokkal szemben.
Az S&P elemzése szerint a Horvátországra megállapított új szuverén besorolás tükrözi az ország erőteljes államháztartási és külső fizetési pozícióját, valamint az euróövezeti tagságból származó előnyöket, köztük a pénzügypolitikai környezet szilárdságát.
A horvát osztályzat tartalmazza emellett a hitelminősítő azon megítélését, hogy a horvát bér- és inflációs folyamatok a következő két évben valószínűleg továbbra is jobbak lesznek, mint a nagyobb euróövezeti gazdaságokban.
Mindezek alapján az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a horvát gazdaság éves átlagos növekedési üteme a 2026-2029-es időszakban eléri a 2,7 százalékot, és ebben a környezetben a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány a tavalyi 2,9 százalékról 2029-ig 2,4 százalékra csökken.
A hitelminősítő közölte: várakozása szerint a mérsékelt deficit és a robusztus nominális gazdasági növekedés eredményeként a GDP-arányos bruttó horvát államháztartási hiány a 2023-ban mért 61 százalékról 2029-ig 56 százalékra mérséklődik.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig. 
