A világ negyedik legnagyobb hajózási vállalata, a Cosco Shipping Lines az ügyfeleinek küldött levélben közölte, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti tevékenységét a Panama-csatorna csendes-óceáni kikötőjében, Balboában – írja a Newsweek.
Korábban Peking figyelmeztette Panamát, hogy „súlyos árat” fog fizetni azért, hogy a panamai Legfelsőbb Bíróság január végén megsemmisítette a hongkongi CK Hutchison konglomerátum tulajdonában lévő Panama Ports Company (PPC) által birtokolt kikötő működtetési koncessziókat, közel három évtizeden át folyó tevékenység után.
A múlt hónapban a panamai hatóságok „visszafoglalták” Balboát és az atlanti-óceániai Cristóbal kikötőjét, amit széles körben Donald Trump amerikai elnök győzelmének tekintettek, aki a korábbi, régóta fennálló megállapodást, a csatorna „kínai ellenőrzését” hevesen bírálta.
Fotó: Wikipédia/Platonides
Csak felfüggesztés
A kínai állami tulajdonban lévő Cosco Shipping Lines hajózási társaság nem tervezi elhagyni Panamát, miután a balboai kikötőben folytatott szolgáltatásainak felfüggesztése kérdéseket vetett fel az ország hajózási és logisztikai szektorában. A céghez kötődő források a panamai La Prensa lapnak azt mondták, hogy a döntés a kikötői hálózaton belüli úgynevezett működési kiigazításnak köszönhető, nem pedig az országból való távozásnak. A Cosco eddig nem hozta nyilvánosságra a felfüggesztés okait, és azt sem közölte, hogy ideiglenes vagy állandó intézkedésről van-e szó. Azt sem részletezte, hogy a jövőben újraindítja-e a terminál működését.
A kínai állam állhat a háttérben
A Cosco döntése, amely mindössze 15 nappal azután született, hogy a panamai kormány kirúgta a kínai PPC-t, valószínűleg nem volt véletlen – hangsúlyozta Henry Ziemer, a Center for Strategic and International Studies (CSIS), egy washingtoni agytröszt munkatársa.
„A közvetett bizonyítékok elsöprő mértékben arra utalnak, hogy a kínai állam szerepet játszott a Cosco balboai működésének felfüggesztéséről szóló döntésében” – mondta Ziemer a Newsweeknek.
„A múlt hónapban Kína állítólag arra kérte a hajózási társaságokat, hogy keressenek alternatív útvonalakat a Panama-csatornához, sőt, utasította az állami tulajdonú vállalatokat, hogy függesszék fel a panamai infrastrukturális beruházásokat” – mondta.
Kína korábban azzal vádolta Panamát, hogy engedett az amerikai nyomásnak, és kilátásba helyezte, hogy e döntésének politikai és gazdasági következményei lesznek. A PPC mintegy 2 milliárd dolláros kártérítést követel a panamai kormánytól, amely először 1997-ben adta meg a 25 éves koncessziókat, majd 2021-ben megújította azokat.
Kína bekérette az ideiglenes kikötői operátorokat
A panamai Legfelsőbb Bíróság döntését követően a panamai állam átvette az irányítást mindkét kikötő felett, majd 18 hónapos ideiglenes szerződéseket kötött a működés folytonosságának biztosítása érdekében, amíg előkészítenek egy új nemzetközi pályázatot.
Balboa kikötőjét az APM Terminals Panama, a dán Maersk csoport leányvállalata vette át, míg Cristóbal kikötőjét a Terminal Investment Limited (TiL) irányítása alá helyezték, amely az MSC hajózási társasághoz kapcsolódik.
A kínai közlekedési minisztérium kedden bekérette a két hajózási óriást – a Maersket és a Mediterranean Shipping Companyt (MSC) –, hogy „nemzetközi hajózási műveletekről” tárgyaljon. A minisztérium honlapján kedden közzétett egymondatos nyilatkozatban nem közöltek további részleteket. Kínában azonban a kormányzati idézések gyakran figyelmeztetésként szolgálnak, és ha figyelmen kívül hagyják őket, további intézkedésekhez vezethetnek – írja a South China Morning Post.
A Lloyd's szerint a találkozók a kikötők ideiglenes átvételére szóló szerződésekhez kapcsolódtak.
„Érdemes figyelni arra, hogy kínai vállalatok pályázhatnak-e majd a két új panamai kikötői koncesszióra, Corozalban a Csendes-óceán partján és Telfersben, az Atlanti-óceánon. Bár ezek a pályázatok lehetőséget adhatnak Kína számára, hogy visszanyerje befolyását a csatorna mentén, jelenlegi ellenséges magatartása Panamával hosszú távon árthat Kínának” – tette hozzá Ziemer.
Fotó: Wikipédia/Christian Ferrer
Nagy csapás?
A kínai állami vállalat tevékenységének felfüggesztése bizonyára csak jelzésértékű Panama számára. Azonban nem árt figyelembe venni a csatorna, és Kína szerepét az ország gazdaságában, amely jelentős.
A Research in Transportation Business & Management című folyóirat decemberi számában megjelent tanulmány szerint a Panama-csatorna bevételei 2025-ben Panama GDP-jének több mint 7 százalékát tették ki. A szerzők szerint a panamai kormány bevételeinek több mint 20 százalékát a csatornaműveletekből származó osztalékok tették ki az elmúlt pénzügyi évben.
2023-ban az ország fő exportpartnerei Kína (39,1 százalék), Japán (13,1 százalék), Dél-Korea (6,9 százalék), Spanyolország (6,1 százalék) és India (5,2 százalék) voltak, míg az import főként az Egyesült Államokból (18,9 százalék), Kínából (12,1 százalék), Mexikóból (4,3 százalék), Costa Ricából (3,4 százalék) és Kolumbiából (2,9 százalék) származott.
„Peking üzenete egyértelmű: politikai ára van annak, ha Panama a Washington érdekeit szolgáló szolgáltatók felé fordul” – mondta csütörtökön Eduardo Lugo tengerészeti szakértő az Estrella de Panamának.
Május 9-én, délelőtt 10 órára hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök. 
