Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A péntek este Londonban bejelentett döntés indoklásában az S&P kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez. A hitelminősítő szerint a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén.
A szuverén besorolás negatív kilátása ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi – fogalmaz a hitelminősítő elemzése. Az S&P szerint a kis és nyitott, az Európai Unióval jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó magyar gazdaság fizetésimérleg-pozíciója, növekedése és költségvetési teljesítménye szempontjából potenciálisan nagy előnyökkel járhat a konvergencia és az EU-partnerekkel folytatott koordináció szakpolitikai keretrendszerének javulása. A hitelminősítő megállapítja ugyanakkor, hogy jóllehet, az EU-hoz fűződő viszonyrendszer javul, a magyar közfinanszírozási rendszer kilátásai romlanak.
A cég közölte: várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 6,75 százalékát, mindenekelőtt az országgyűlési választások előtti költekezés miatt.
Ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és így hosszabb ideig magas szinten rögzül a nyersolaj és földgáz világpiaci árfolyama – áll az S&P elemzésében. A hitelminősítő ugyanakkor 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben, mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka, az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása, valamint a vagyonadó bevezetése és a jövedelemadózásban megjelenő szélesebb körű progresszív elemek miatt.
Az S&P mindemellett kiemeli azokat a kormányzati terveket, amelyek a piactorzító ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetését célozzák, ez ugyanis a hitelminősítő szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat. Ezek a tervek kiszámíthatóbb, a beruházások szempontjából vonzó környezetet teremthetnek, előkészítve a 2030-as euróövezeti csatlakozási cél eléréséhez szükséges szerkezeti kondíciók kialakítását – áll az S&P elemzésében.
A cég az idén 1,6 százalékos, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. Ennek elsődleges hajtóereje az S&P szerint továbbra is a magánszektor fogyasztása marad, amelyet a javuló közbizalom és a bérek emelkedése támaszt alá. Az S&P azzal számol, hogy a 2027-2029-es időszakban a magyar hazai össztermék éves átlagban 2,3 százalékkal bővülhet, bár a cég szerint a globális kereslet ingadozásaiból és az energiaárakból eredő kockázatok továbbra is érvényesülnek. Ebben a környezetben a hitelminősítő azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2027-ben csökkenésnek indul, bár még abban az évben is eléri a 5,25 százalékot.
Az S&P kiemeli azt is, hogy az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.
Ez azt jelzi, hogy erősödik a magyar szuverén adósság iránti befektetői kereslet és csökkennek a kockázati felárak, mindez pedig lehetővé teszi a hitelköltségek csökkenését – hangsúlyozza a hitelminősítő.
Az S&P várakozása szerint a GDP-hez mért nettó magyar államadósságráta 2027-ben 74 százalékon tetőzik, majd csökkenésnek indul.
A cég hangsúlyozta: a magas államadósságráta ellenére nem érzékel közvetlen finanszírozási kockázatokat az állami szektorban.
(MTI)
