A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes számításai szerint a fogyasztói árak 6,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest májusban. Áprilisban még 7,2 százalék, márciusban 7,4 százalék, februárban és januárban 8,7 százalék volt az infláció Németországban. A Handelsblatt című német üzleti lap a Destatis jelentéséről kiemelte, hogy a drágulás az elemzői várakozásokat jóval meghaladó mértékben lassult. Az elemzői konszenzus alapján 0,4 százalékponttal magasabb, 6,5 százalékos inflációra lehetett számítani.

Az egy hónappal korábbihoz képest 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak Németországban az előzetes adat szerint. Az idén eddig rendre emelkedést mértek, áprilisban 0,4 százalékkal, márciusban és februárban 0,8 százalékkal, januárban 1 százalékkal nőttek az árak az előző hónaphoz viszonyítva.

Az élelmiszerek ára ugyan májusban is messze átlagon felüli mértékben, 14,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az inflációt felfelé hajtó másik fő tényező, az energia árának 2,6 százalékos növekedése viszont elmarad az átlagtól. Ebben szerepe van a bázishatásnak is, hiszen az energia ára egy évvel korábban, az Ukrajna elleni orosz támadás megindulása utáni időszakban meredeken emelkedett.

Az orosz elnök, Vlagyimir "Putyin Ukrajna elleni háborúja tavaly a sztratoszférába katapultálta az energia- és élelmiszerárakat", de időközben némileg megnyugodott a helyzet - értékelte az adatokat a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak Holger Schmieding, a Berenberg bank vezető elemzője.

Németországban az infláció tavaly éves átlagban 7,9 százalék volt, ami történelmi rekord, és több mint a duplája az egy évvel korábbi 3,1 százaléknak. A szövetségi kormány egy sor lépést tett az Ukrajna elleni orosz háború nyomán felgyorsult általános drágulás okozta terhek enyhítésére, egyebek mellett csökkentette a földgáz áfáját, és bevezette a földgáz, a távhő és az áram árának korlátozását jelentő úgynevezett árfék rendszert. A támogatási programok összeértéke eléri a 300 milliárd eurót.