Norvégia azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek mindmáig fenntartották a 19. század végén bevezetett vagyonadót. Jelenleg az 1,9 millió koronát (mintegy 172 ezer eurót) meghaladó nettó vagyon után 1 százalékos adót kell fizetni, amely 21,5 millió korona felett 1,1 százalékra emelkedik.
„Bár jelentős újraelosztási hatásuk van, a nettó vagyonadók visszatarthatják a befektetéseket, különösen a kis- vagy családi vállalkozások esetében, mivel a tőkeadó negatív adózás utáni hozamokhoz vezethet a befektetések esetében” – mutat rá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a norvég gazdaságról szóló kétéves jelentésében.
Javaslatuk szerint a vagyonadót fokozatosan csökkenteni kellene, miközben erősebb adóztatás alá kerülnének az ingatlanok és az örökségek. Utóbbi különösen érzékeny kérdés Norvégiában, ahol az örökösödési adót 2014-ben eltörölték, a saját tulajdonú lakóingatlanok pedig viszonylag alacsony adóterhet viselnek.
Fotó: DepositPhotos.com
Az OECD ajánlása olyan időszakban érkezett, amikor a norvég parlamentben kisebbségben kormányzó Munkáspárt legkésőbb 2027-ig átfogó adóreformot készül bemutatni.
A norvég politika két tábora közül a baloldal az adóigazságosság eszközét látja benne, míg a jobboldali ellenzék szerint elriasztja a vállalkozókat és fékezi az innovációt. Jelentésében az OECD egy másik, hosszabb távú kockázatra is felhívta a figyelmet. Bár Norvégia továbbra is a világ egyik leggazdagabb és legegyenlőbb társadalma, egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állami olaj- és gázbevételekből felépített szuverén vagyonalapra.
A közel 22 ezer milliárd koronás (csaknem 2 ezer milliárd eurós) alapból származó források ma már az állami kiadások 27 százalékát fedezik, szemben a 2001-es 3 százalékkal. Tőzsdei megrázkódtatások esetén az alap tartós értékvesztése komoly költségvetési nehézségeket okozhatna – figyelmeztetett a szervezet, amely középtávú, strukturális kiadási terv kidolgozását sürgeti.
(MTI)
