Már hónapok óta elégedetten konstatálhatjuk a Központi Statisztikai Hivatal havi inflációs közléseit. Kétségtelen, hogy míg 2023 elején, majd 2025 elején amiatt szívhattuk a fogunkat, hogy az Európai Unióban nálunk volt a legmagasabb a fogyasztóiár-index – s az egész kontinensen sem sokaknál alacsonyabb –, addig most a mezőny elejéhez tartozunk. Más kérdés, hogy ezt az is elősegítette, hogy a Magyar-kormány eddig még nem nyúlt hozzá az elődje által bevezetett árrésstophoz, noha azt ellenzékben hevesen kritizálta, s a szakma – élén az Országos Kereskedelmi Szövetséggel –, valamint az elemzők is kórusban követelik a piacidegen hatósági korlátozás kivezetését.
Ez tehát még nem történt meg és lövésünk sincs arról, mikor kerülhet erre sor. Így viszont az a helyzet állt elő, hogy a júniusi infláció az adataikat cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozott 41 ország közül csak négyben volt alacsonyabb a hazai 1,7 százalékosnál – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Sőt az a négy tulajdonképpen három, mivel a legkisebb múlt havi pénzromlással virító Svájc és Liechtenstein egymással gazdasági és monetáris unióban leledzik. E páros után Svédország és Csehország következik.
Ami egyúttal azt is jelenti, hogy egyrészt az EU 27 tagállama közül a magyar a harmadik legalacsonyabb infláció, másrészt a szűkebb pátriánkban, az egykori közép- és kelet-európai országok közötti összevetésben a másodikak vagyunk. A többiek közül ugyanis
- Lengyelország 2,5
- Szerbia 2,7
- Albánia 3,2
- Észak-Macedónia 3,4
- Szlovákia 3,5
- Montenegró és Szlovénia 3,6-3,6
- Horvátország 4,5
- Bulgária 5,4
- Románia 10,4
százalékos múlt havi rátáról számolt be.
A júniusi kontinentális számokban már tükröződött az amerikai-iráni tűzszünet (egyelőre átmenetinek tűnő) hatása, az ugyanis az energiaárak fékeződésén keresztül jócskán enyhítette a globális inflációs nyomást. Míg például májusra 40 országból 17 mutatott ki magasabb inflációt az előző havinál, addig júniusra 41-ből már csak 6. Közülük a legjobban, 2,6 százalékponttal a Feröer-szigeteken ugrott meg a fogyasztóiár-index az egyik hónapról a másikra, Oroszországban 0,7, Cipruson 0,51 százalékponttal.
Miközben számosságában ugyanannyi európai országban (ötben) stagnált az éves infláció júniusban májushoz képest – ezúttal Dániában, Finnországban, Montenegróban, Spanyolországban és Szlovéniában –, addig nem kevesebb, mint 30 államban havi szinten mérséklődött a pénzromlás. Ennél magasabb (lét)számot több mint két éve, 2024 februárja óta nem mért a Privátbankár Európai Inflációs Körkép.
A sok jó eredmény közül kiemelkedik Bulgária 1,5 százalékpontos havi mínusza, de a képzeletbeli dobogóra is csak -1,4 százalékponttal lehetett felférni, ezt most holtversenyben ketten is elérték: Észak-Macedónia és Észtország.
Az általánostól eltérő számokat tartalmaznak az Európai Bizottság statisztikai hivatala ma, azaz péntek délelőtt nyilvánosságra kerülő adatai, az Eurostat által számított harmonizált fogyasztóiár-indexek.
Ezek azt mutatják meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik őket harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatóvá egymással az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
Nos, ebben a rangsorban hátrébb helyezkedhetünk el majd, de nem sokkal. Huszonhétből hetediknek lenni nem szégyen. (A feltételes módot az indokolja, hogy cikkünk megjelenéséig nem minden ország statisztikai hivatala tette közzé a júniusi harmonizált fogyasztóiár-indexét, így az ő adatukat kénytelenek voltunk megbecsülni.)
A már említett háborús inflációs nyomáscsökkenési hatás itt is érződik. Mindössze két állam harmonizált fogyasztóiár-indexe lett magasabb júniusban a májusinál, Ciprusé 0,5, Litvániáé 0,4 százalékponttal, míg háromé – Dániáé, Portugáliáé és Spanyolországé – stagnált. A pozítív rangsort Észtország vezeti, -1,6 százalékponttal, az egyaránt 1-1 százalékpontos mínuszt kimutató Bulgáriát és Görögországot megelőzve.
A legutóbbi, napra pontosan egy hónappal ezelőtti Privátbankár Európai Inflációs Körkép óta féltucat európai jegybank nyúlt az infláció elleni küzdelem fő monetáris politikai eszközének számító alapkamatához. Míg azonban hárman emeltek – Moldova központi bankja 0,5, Csehországé és Észak-Macedóniáé 0,25-0,25 százalékponttal –, addig ugyancsak hárman csökkentettek: a fehérorosz jegybank 0,5, míg az orosz, továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,25-0,25 százalékponttal. S borítékolható, hogy az MNB monetáris tanácsának következő, jövő kedden, azaz július 21-én esedékes ülésén még lejjebb, immár 6 százalék alá megy a hazai ráta – legalábbis ez következik abból, hogy Varga Mihály MNB-elnök a júniusi lazításnál a nyári hónapokra mini-kamatcsökkentési ciklust helyezett kilátásba.
Bár az MNB alapkamata az inflációnál jobban csökkent júniusban, a még így is testes, 4,3 százalékpontos visszatekintő reálkamat az ötödik legmagasabb ebben az összevetésben Európában. Egy hónapja még a negyedik volt az orosz, az ukrán és a fehérorosz után, ám most a kiugró inflációja ellen évek óta sikertelenül küzdő Törökország beelőzött.
Más kérdés, hogy – amint azt hónapról hónapra nem győzzük hangúlyozni – a megtakarításaikat fialtatni szándékozók számára alighanem az előretekintő infláció a lényegesebb információ. Vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett, illetve befektetett pénzeik után majdan járó kamatok, hozamok hogyan aránylanak az azok kivételéig lezajló inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
