Régen okozott ilyen kellemes meglepetést inflációs adat Magyarországon, mint a Központi Statisztikai Hivatal múlt keddi közlése. Nem is amiatt, hogy a májusi éves fogyasztóiár-index mindössze 1,8 százalék lett, hiszen alig két hónappal korábban, márciusban hajszálra ugyanekkora lett e ráta, februárban pedig még ennél is alacsonyabb, 1,4 százalékos volt.
Csakhogy február végén kitört az iráni háború, ami az olajszállítási útvonalba eső Hormuzi-szoros lezárásához vezetett, s az energiakínálat szűkülése globálisan, de mindenekelőtt Európában masszív inflációs nyomást fejtett ki. Emiatt is vártak az elemzők 2,3-2,4 százalékos májusi éves inflációt, s esett le az álluk az ennél jóval alacsonyabb adat láttán.
A májusi szám annak ellenére megsüvegelendő, hogy úgy tűnik, az infláció egész Európában áprilisban érte el a kontinentális mélypontját, májusban már jobb volt a helyzet. Míg ugyanis az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 40 európai országból áprilisban 32-nek az éves fogyasztóiár-indexe lett magasabb az egy hónappal korábbinál, addig májusban 17-nek – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Közülük a legjobban, 0,9 százalékponttal Svédországban lódult meg a pénzromlás, ami persze azért nem kelthet nagy riadalmat a skandináv országban, mert volt honnan emelkedni: áprilisban a svédeknél volt a legalacsonyabb az éves infláció, mi több, egyedüliként negatív (-0,1 százalék). A második legnagyobb havi inflációemelkedést Hollandia szenvedte el, 0,7 százalékpontosat, míg a harmadik legnagyobbat, 0,6 százalékosat holtversenyben Finnország és Lettország.
Öt ország akadt, amely májusban hajszálra ugyanakkora éves inflációról számolt be, mint áprilisban. Ezek: Moldova, Portugália, Spanyolország, valamint az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein.
Az is a kontinentális inflációs nyomás némi enyhülésére utal, hogy az áprilisi 7-tel szemben májusban már 18 európai ország tett közzé az egy hónappal korábbinál alacsonyabb éves fogyasztóiár-indexet. Köztük volt Magyarország. Ám nem a magyarországi 0,3 százalékpontos havi csökkenés volt a legnagyobb, hanem Észak-Macedóniáé, amelynek éves inflációs rátája egy hónap alatt 0,9 százalékponttal ment lejjebb. E képzeletbeli dobogó második fokára Luxemburg állhatott fel (-0,79 százalékponttal), a harmadikra meg Koszovó (-0,70 százalékponttal).
Az mindenesetre biztató, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül mindössze egyben, a már említett Svédországban volt alacsonyabb az éves infláció májusban, mint nálunk (s egész Európában is csak két országban emelkedtek kisebb mértékben az árak: a Svájc-Liechtenstein párosban).
Valamelyest más összképet festhetnek a harmonizált fogyasztóiár-indexek. Vagyis azok a mutatók, amelyeket az EU statisztikai hivatala, az Eurostat azzal a céllal számít ki hónapról hónapra, hogy mérhetővé és összehasonlítóvá tegye a tagállamok inflációját.
Ezek a harmonizált fogyasztóiár-indexek azt mutatják meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik őket harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatóvá egymással az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
A májusi adatokat szerda délelőtt teszi közzé az Eurostat, de szokás szerint a Privátbankár Európai Inflációs Körkép a nemzeti statisztikai hivatalok eddigi közzétételei alapján ez alapján is elkészítette a rangsort. Eszerint a múlt hónapban Magyarország 2,3 százalékos (tehát az általánosnál fél százalékponttal magasabb) harmonizált fogyasztóiár-indexe volt a hatodik legalacsonyabb az EU-ban. Ez áprilishoz képest előrelépés, lévén, hogy akkor még heten, májusban viszont már csak öten álltak jobban Magyarországnál ebben az összevetésben.
Ugyanakkor az inflációs kilátások romlására utalhat, hogy az Európai Központi Bank (EKB) múlt csütörtökön kamatot emelt (0,25 százalékponttal, 2,40 százalékra). Az EKB-n kívül más európai jegybank viszont nem szigorított. Igaz, az uniós központi bank döntése így is 25 országot érint – ennyiben hivatalos fizetőeszköz az euró, a 21 eurózónás tag közül még Andorrában, Monaco-ban, San Marino-ban és a Vatikánban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban nem nyúlt az alapkamathoz, de a piaci várakozások szinte száz százalékra veszik, hogy a Monetáris Tanács a jövő keddi ülésén már csökkenteni fogja, csak az a kérdés, hogy mennyivel. Hiába valószínűsíthető ugyanis az EKB-tól az idén még legalább egy emelés, az MNB-nek van mit ledolgoznia a sokáig magasan hagyott alapkamat-szintből, ami amúgy a túl erős forint miatt aggódóknak (az exportra termelő cégeknek és a belföldi turisztikai vállalkozásoknak) is jól jöhet.
Az infláció és a kamatok is szóba kerültek a Klasszis Klub Live legutóbbi adásában, ahol Virág Barnabással, az MNB 2020-2025 közötti alelnökével, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök tanácsadójával beszélgettünk.
A változatlan alapkamat és a csökkenő infláció eredményeként az úgynevezett visszatekintő reálkamat Magyarországon nőtt, és ez az áprilisinál eggyel jobb helyre tette Magyarországot ebben az összehasonlításban. Így májusban már csak három országban volt magasabb a visszatekintő reálkamat. Más kérdés, hogy a megtakarításaikat most bankbetétbe tévők, illetve befektetők számára inkább az előretekintő reálkamat az érdekesebb, vagyis az, hogy a következő időszak inflációjához hogyan viszonyulnak a majdan kapott kamatok, hozamok.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Így figyelmeztettek egy brit vitorlást. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
