Régen okozott ilyen kellemes meglepetést inflációs adat Magyarországon, mint a Központi Statisztikai Hivatal múlt keddi közlése. Nem is amiatt, hogy a májusi éves fogyasztóiár-index mindössze 1,8 százalék lett, hiszen alig két hónappal korábban, márciusban hajszálra ugyanekkora lett e ráta, februárban pedig még ennél is alacsonyabb, 1,4 százalékos volt.
Csakhogy február végén kitört az iráni háború, ami az olajszállítási útvonalba eső Hormuzi-szoros lezárásához vezetett, s az energiakínálat szűkülése globálisan, de mindenekelőtt Európában masszív inflációs nyomást fejtett ki. Emiatt is vártak az elemzők 2,3-2,4 százalékos májusi éves inflációt, s esett le az álluk az ennél jóval alacsonyabb adat láttán.
A májusi szám annak ellenére megsüvegelendő, hogy úgy tűnik, az infláció egész Európában áprilisban érte el a kontinentális mélypontját, májusban már jobb volt a helyzet. Míg ugyanis az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 40 európai országból áprilisban 32-nek az éves fogyasztóiár-indexe lett magasabb az egy hónappal korábbinál, addig májusban 17-nek – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Közülük a legjobban, 0,9 százalékponttal Svédországban lódult meg a pénzromlás, ami persze azért nem kelthet nagy riadalmat a skandináv országban, mert volt honnan emelkedni: áprilisban a svédeknél volt a legalacsonyabb az éves infláció, mi több, egyedüliként negatív (-0,1 százalék). A második legnagyobb havi inflációemelkedést Hollandia szenvedte el, 0,7 százalékpontosat, míg a harmadik legnagyobbat, 0,6 százalékosat holtversenyben Finnország és Lettország.
Öt ország akadt, amely májusban hajszálra ugyanakkora éves inflációról számolt be, mint áprilisban. Ezek: Moldova, Portugália, Spanyolország, valamint az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc és Liechtenstein.
Az is a kontinentális inflációs nyomás némi enyhülésére utal, hogy az áprilisi 7-tel szemben májusban már 18 európai ország tett közzé az egy hónappal korábbinál alacsonyabb éves fogyasztóiár-indexet. Köztük volt Magyarország. Ám nem a magyarországi 0,3 százalékpontos havi csökkenés volt a legnagyobb, hanem Észak-Macedóniáé, amelynek éves inflációs rátája egy hónap alatt 0,9 százalékponttal ment lejjebb. E képzeletbeli dobogó második fokára Luxemburg állhatott fel (-0,79 százalékponttal), a harmadikra meg Koszovó (-0,70 százalékponttal).
Az mindenesetre biztató, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül mindössze egyben, a már említett Svédországban volt alacsonyabb az éves infláció májusban, mint nálunk (s egész Európában is csak két országban emelkedtek kisebb mértékben az árak: a Svájc-Liechtenstein párosban).
Valamelyest más összképet festhetnek a harmonizált fogyasztóiár-indexek. Vagyis azok a mutatók, amelyeket az EU statisztikai hivatala, az Eurostat azzal a céllal számít ki hónapról hónapra, hogy mérhetővé és összehasonlítóvá tegye a tagállamok inflációját.
Ezek a harmonizált fogyasztóiár-indexek azt mutatják meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik őket harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatóvá egymással az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
A májusi adatokat szerda délelőtt teszi közzé az Eurostat, de szokás szerint a Privátbankár Európai Inflációs Körkép a nemzeti statisztikai hivatalok eddigi közzétételei alapján ez alapján is elkészítette a rangsort. Eszerint a múlt hónapban Magyarország 2,3 százalékos (tehát az általánosnál fél százalékponttal magasabb) harmonizált fogyasztóiár-indexe volt a hatodik legalacsonyabb az EU-ban. Ez áprilishoz képest előrelépés, lévén, hogy akkor még heten, májusban viszont már csak öten álltak jobban Magyarországnál ebben az összevetésben.
Frissítés: Lengyelország adata a becsültnél gyengébb lett, így már csak négy ország harmonizált fogyasztóiár-indexe volt alacsonyabb májusban Magyarországénál.
Ugyanakkor az inflációs kilátások romlására utalhat, hogy az Európai Központi Bank (EKB) múlt csütörtökön kamatot emelt (0,25 százalékponttal, 2,40 százalékra). Az EKB-n kívül más európai jegybank viszont nem szigorított. Igaz, az uniós központi bank döntése így is 25 országot érint – ennyiben hivatalos fizetőeszköz az euró, a 21 eurózónás tag közül még Andorrában, Monaco-ban, San Marino-ban és a Vatikánban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusban nem nyúlt az alapkamathoz, de a piaci várakozások szinte száz százalékra veszik, hogy a Monetáris Tanács a jövő keddi ülésén már csökkenteni fogja, csak az a kérdés, hogy mennyivel. Hiába valószínűsíthető ugyanis az EKB-tól az idén még legalább egy emelés, az MNB-nek van mit ledolgoznia a sokáig magasan hagyott alapkamat-szintből, ami amúgy a túl erős forint miatt aggódóknak (az exportra termelő cégeknek és a belföldi turisztikai vállalkozásoknak) is jól jöhet.
Az infláció és a kamatok is szóba kerültek a Klasszis Klub Live legutóbbi adásában, ahol Virág Barnabással, az MNB 2020-2025 közötti alelnökével, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök tanácsadójával beszélgettünk.
A változatlan alapkamat és a csökkenő infláció eredményeként az úgynevezett visszatekintő reálkamat Magyarországon nőtt, és ez az áprilisinál eggyel jobb helyre tette Magyarországot ebben az összehasonlításban. Így májusban már csak három országban volt magasabb a visszatekintő reálkamat. Más kérdés, hogy a megtakarításaikat most bankbetétbe tévők, illetve befektetők számára inkább az előretekintő reálkamat az érdekesebb, vagyis az, hogy a következő időszak inflációjához hogyan viszonyulnak a majdan kapott kamatok, hozamok.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
