Döntött az Alkotmánybíróság a 17. alkotmánymódosítás elfogadásával kapcsolatosan benyújtott panaszokról, és mindhárom panaszt elutasította, vagyis kimondta, hogy nem vizsgálhatják azokat érdemben.
Ezzel a gyakorlatban is jóváhagyták a Tisza-kormány eddigi legjelentősebb alkotmánymódosítását, amely Sulyok Tamás leváltását, a 12 éves mandátumkorlátot és az alkotmánybírók korhatárát is tartalmazta – írja a 24.hu.
A beadott kifogások közül a legfontosabb az volt, hogy a Fidesz képviselői szerint Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítása közjogilag érvénytelen. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nincs hatáskörük vizsgálni az alkotmánymódosítás tartalmát, csak az elfogadás módját. Az Alkotmánybíróság így csak azt vizsgálhatta, hogy a módosítást szabályosan fogadták-e el, majd hirdették ki. Ezt viszont a beadvány nem tartalmazta, így nem volt hatáskörük a vizsgálatra.
Fotó: DepositPhotos.com
Szintén megtámadták az Ab-n a képviselők a 12 éves mandátumkorlátot, amelyet az alkotmánymódosítás vezetett be, valamint azt, hogy korhatárt szabtak az alkotmánybíróknak. Annak az alkotmánybírónak, aki a módosítás hatályba lépése előtt töltötte be a hetvenedik életévét, a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg a megbízatása. Annak, aki csak a hatályba lépése után lesz 70, a születésnapján szűnik meg a mandátuma. Mindkét kifogást elutasították.
A többségi álláspont a beadott panaszokkal kapcsolatban az volt, hogy az Ab nem lehet társalkotmányozó az Országgyűlés mellett, így az alkotmánymódosítások tartalmát nem vizsgálhatja. A különvélemények között olyan érvek szerepeltek, amelyek szerint a mostani alkotmánymódosítás egyszeri lépésnek tekinthető, így nem is volt valódi alkotmánymódosítás.
A döntésekhez különvéleményt adott be Handó Tünde és Polt Péter, az Ab. volt elnöke is – egyikók sem értett egyet a döntésekkel.
Ugyanezen az ülésen az Alktománybíróság Czine Ágnest az Ab. elnökhelyettesének választotta.
Már nyitáskor vezetett a londoni börze a főbb európai börzék versenyében. 
