„Májusban óriási meglepetést okozott az infláció: míg a várakozások minimális növekedést mutattak, 2,2 százalékra, addig a valóságban a pénzromlás mértéke csökkent, az előző havi 2,1 százalékos szintjéről 1,8 százalékra” – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlésére reagálva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.
A májusi infláció részleteiről, amit már a Privátbankár Árkosár-felmérése is előre jelzett, ebben a cikkben olvashat.
Az infláció éves alapú csökkenésének több oka is van, amelyek közül a már bő egy éve stabilan erősödő forintot érdemes az első helyre tenni. Az árfolyamhatás markánsan begyűrűzött az élelmiszerárakba, visszaszorítva a behozott termékek árát.
„Bár májusban a szezonalitás miatt inkább a drágulás a jellemző, most átlagosan 0,3 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek a boltok polcain (havi alapon – a szerk.)” – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Zöld utat kapott az MNB?
A vártnál jóval kedvezőbb adatok láttán az elemzők lefelé módosították az inflációs előrejelzéseiket.
„Egészen őszig kell várnunk, hogy 3 százalék körülire gyorsuljon az infláció, de még az év végén is csak 4 százalék körül tetőzhet a mutató (egy hónappal ezelőtt az elemzők még az 5 százalékos csúcsot sem zárták ki). Ennek hatására az idei évben átlagosan már csupán 2,6 százalékos inflációval kalkulálunk. Ugyanakkor 2027-ben 4 százalék feletti lehet az átlagos infláció, ám az év végére megközelíthető lehet az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos ráta”
– írta Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Aki szerint „immáron az lehet a reális kérdés, hogy 25 vagy 50 bázispontot vágjon a Monetáris Tanács júniusban.” Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a 25 bázispontos kamatcsökkentés a valószínűbb. Így a jelenleg 6,25 százalékon álló ráta 6 százalékra, az év végéig pedig akár 5,5 százalékra is kerülhet.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy mire számíthatunk az árstopok kivezetésétől és hogy melyik ágazatra kell különösen odafigyelni az áremelkedések szempontjából. De az elemzők az iráni háború hatásairól is kifejtették a véleményüket.
Az oroszok előrenyomulásának lassítása a cél. 
