A várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon maradt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata. A kamatfolyosó két széle sem változott: az egynapos jegybanki betét 5,25 százalékon áll, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,25 százalékon. A Monetáris Tanács sorozatban a harmadik alkalommal döntött a kamattartás mellett, azt követően, hogy februárban 25 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát.
A Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett. Jelenleg ellentétes irányú folyamatok irányítják az inflációs pályát – kezdte a kamatdöntést követő sajtótájékoztatót Varga Mihály jegybankelnök, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor tudósított.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A magas energia- és nyersanyagárak, illetve a globálisan emelkedő hosszú hozamok óvatosságra adnak okot. A másik oldalon viszont az erősebb forint, a védett üzemanyagárak és az árréskorlátozások kivezetésének elhalasztása mérséklik az inflációt
– tette hozzá Varga Mihály.
Laptársunk a több elemző szerint is túl erős forintárfolyammal kapcsolatban érdeklődött. „A jegybank természetesen nem elefántcsonttoronyban ül, mi is érzékeljük a piaci folyamatokat” – reagált Varga Mihály. Hozzátette, hogy a márciusban az MNB által várt forintárfolyamhoz képest most 7 százalékkal erősebb forintot láthatunk (akkor az euró jegyzése a 400-as szint felé közeledett – a szerk.).
„A mostani ülésen is két forgatókönyvet tárgyaltunk meg” – tette hozzá a jegybankelnök. Varga Mihály egy későbbi kérdésre elmondta, hogy valóban, a másik szcenárió a kamatcsökkentésről szólt.
„Bár a 11 tagú Monetáris Tanács többsége a kamattartásra voksolt, volt ezzel ellentétes szavazat is.”
A teljes cikkből kiderül, hogy mit gondol Varga Mihály a Magyar Péter miniszterelnök által idén 2 százalékra, vagy a fölé várt gazdaságnövekedési ütemről. De arról is olvashatnak, hogy mikorra érhető el tartósan a jegybank inflációs célja, illetve, hogy indíthat-e az MNB növekedésösztönző programokat a közeljövőben.
Két ukrán drón csapódott be és elsüllyesztett egy, az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom tulajdonában álló civil teherhajót a Fekete-tengeren. 
