Enyhén gyengülő pályára került a forint azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a május 13-án, szerdán meghirdetett, eurólikviditást nyújtó FX-swap tenderén jelentősen, 50 bázisponttal csökkentette a maximális swappont értékét, vagyis a devizacsere-ügyleten a kereskedelmi bankok számára elérhető implicit hozam mértékét. (Az eurólikividitást nyújtó FX-swap egy olyan monetáris politikai eszköz, amellyel a jegybank eurót biztosít, vagyis ad kölcsön a hazai kereskedelmi bankoknak forintért cserébe, egy előre meghatározott futamidőre – a szerk.). Az euró árfolyama visszakerült a 360-as szint fölé és egyelőre úgy tűnik, hogy senkinek sem érdeke, hogy a jegyzés ismét a 360 alatti régiókba süllyedjen.
„Az exportőrök már több mint egy éve, a monetáris politikai fordulat óta jelzik, hogy számukra nem igazán kedvező az erősödő árfolyam. De a túl erős forint – ami persze relatív fogalom – azért is hátrányos lehet, mert így fokozódik az import szerepe, ami kedvezőtlenül hat a magyarországi cégek, gyárak versenyképességére” – mondta el Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői műsorában.
Az MNB szempontjából a pénzpiaci stabilitásra nézve jelenthet kockázatot, hogyha jelentős pozíciókat építenek ki a külföldi befektetők a forinteszközökben. Miközben persze az inflációt érdemben visszaszorítja az erős árfolyam, ami miatt megnőtt az esélye annak, hogy már a negyedik negyedév előtt csökkentse a jegybank a 6,25 százalékon álló alapkamatot.
„Ehhez persze a Hormuzi-szoros blokádjának elmozdítására és az iráni háború okozta olajválság megoldására is szükség lenne” – tette hozzá kollégánk, aki szerint a júniusi kamatcsökkentésnek ezért inkább kisebb, mint nagyobb a valószínűsége.
A teljes adás itt hallgatható meg, a forinttal kapcsolatos rész 8:30-tól kezdődik. A műsor első felében az új gazdaságpolitikai vezetés legnagyobb kihívásairól volt szó. A műsorvezető M. Szűcs Péter
A légvédelem szombat óta több mint 1600 drónt lőtt le. 
