Mi lesz veled, magyar állampapír?

A választások után a magyar állampapírhozamok jelentős esést mutattak. Egyetlen nap alatt mintegy harminc bázisponttal, azaz 0,3 százalékkal estek az állampapír piaci referenciahozamok. Valójában azonban már év eleje óta lefelé csorogtak, amit az Irán elleni amerikai-izraeli támadás időlegesen megakasztott, megfordított, de áprilisban újabb lendületet kapott.

Ezek a hozamok részben a változó kamatozású államkötvényeken (Bónusz), részben a diszkont kincstárjegyeken keresztül minden bizonnyal a kisbefektetőket is érintik majd. A jövőben kapható lakossági állampapírokat is minden bizonnyal alacsonyabb kamattal hozzák majd forgalomba, amikor az államadósság kezelői úgy döntenek.

Meddig eshetnek a hozamok?

Felmerül a kérdés, hogy milyen kamatok várhatók a következő hónapokban, években, meddig eshetnek még a hozamok? Mennyi kamatot vagy hozamot fognak fizetni a kisbefektetők pénzére?

A választások utáni első napon 29-32 bázispontos esés volt, szinte minden futamidőnél egyforma. A rövidtávú, tehát három hónapos kincstárjegyek hozama azonban rendszerint kevésbé ingadozik, ahogy az első ábrán piros vonallal is látható. (A kék függőleges vonal az április 10-i pénteki állapotot rögzíti.)

A hosszabb futamidejű és fix kamatozású állampapírok mindig is érzékenyebbek voltak a hozamváltozásokra. A három hónapos kincstárjegyek hozama hajlamos inkább a jegybanki alapkamathoz tapadni (különböző bankközi mechanizmusokon keresztül). A jegybanki alapkamat most 6,25 százalék, kérdés, mikor, mit lép majd a jegybank?

Lefelé segíthet az alacsony infláció

Magyarországon jelenleg eléggé nagy a szakadék a kamatok és az infláció között. A legutóbbi hazai inflációs adat mindössze 1,8 százalék volt éves szinten. Ezzel szemben állnak a most kevéssel hat százalék fölötti kincstárjegyhozamok (dkj) és a hét százalék körüli ötéves fix lakossági államkötvény hozamok (Fix MÁP és MÁP Plusz).

Bőven van még tér az esésre, még akkor is, ha úgy gondolkodunk, hogy a befektetők vélhetőleg rosszul viselnék a negatív reálkamatot, vagyis ha a kamatok az infláció alá esnének. (Így nem tudná a pénzük megőrizni az értékét.) De vajon ez komoly veszély-e? Valószínűleg nem, legalábbis egy jó darabig. Az elemzők egyébként az infláció emelkedésével is számolnak legalábbis átmenetileg, az év vége felé, elsősorban a kormányzati árszabályozó intézkedések kivezetése miatt.

Végre eltávolodtunk Romániától

A rövid távú kamatszint csökkenésének tehát van tere, de mi lesz a hosszabb futamidőkkel? Érdemes abból kiindulni, hogy mi történik a többi, velünk összevethető volt szocialista ország kötvénypiacán. A hosszútávú hozamok már jobban elszakadhatnak az alapkamattól és az inflációtól, és el is szoktak távolodni. Itt már sokat számít az ország gazdasági helyzete, annak kilátásai, stabilitása, a hitelminősítése, az eladósodottsága és még más faktorok is.

A környező országok közül Szlovákiában és Horvátországban (és lényegében Bulgáriában is) bevezették az eurót, így kevéssé mérvadók. Így leginkább, Romániára, Lengyelországra és Csehországra érdemes figyelni. A következő ábrán az látszik, hogy a választások előtt kevéssel és utána a tízéves magyar kötvényhozam hogyan távolodott el a romántól. Korábban ez a kettő eléggé együtt mozgott.

A cél a lengyel hozam lehet

Most a magyar hozam megérkezett a román és a lengyel hozam közé, a román hét százalék közelében van, a lengyel 5,5, a magyar pedig 6,1 százaléknál. A csehek előnye egyelőre behozhatatlannak tűnik, és vélhetően nem is kell félni attól, hogy őket egyhamar utolérjük. De arra középtávon biztosan van esély, hogy a magyar hozamok még egy további bő fél százalékos csökkenéssel a lengyel hozamok közelébe kerülnek.

Akár ez alá is, ahogy az euró bevezetése egyre inkább realitássá kezd válni. A rövid távú eurókamatok évi két százalék környékén vannak, így nagy könnyebbség lenne az eladósodott Magyarországnak, ha nekünk is csak ezt kellene kifizetnünk.

A kisbefektetők kedvencei

Ha egyébként egy hosszabb idejű, öt éves grafikont nézünk, azt látjuk, hogy az utóbbi mintegy két évben a magyar állampapírhozamok meglehetősen stabilak voltak, inkább sávoztak, viszonylag szűk sávban maradtak.

A hosszabb futamidejű, több éves magyar államkötvények hozamának mostani csökkenése előbb-utóbb lejjebb viheti a Fix Magyar Állampapír és a Magyar Állampapír Plusz hozamát is, amelyek az utóbbi időben állítólag a magyar kisbefektetők kedvencei voltak. De várhatóan így is lényegesen magasabbak fognak maradni, mint az infláció.

Egy több éves út kezdete

Egy igazán nagy mértékű állampapírpiaci hozameséshez (a csehek beéréséhez?) azonban valószínűleg sok mindennek kell történnie. Rendbe kell tenni az államháztartást, ami várhatóan nem pár hónapos, hanem inkább több éves munka. Enélkül várhatóan a piac nem veszi meg mindenáron a magyar állampapírokat. Ha a Magyar Nemzeti Bank túlságosan gyorsan csökkenti a kamatokat, akkor annak erős forint gyengülés lenne a vége.

Sok elemző és hitelminősítők is figyelmeztettek már arra, hogy az új kormánynak a korábbinál szigorúbb fiskális (azaz államháztartási) politikát kell folytatnia. Hiszen a költségvetés konszolidációja nélkül még a „legrosszabb forgatókönyv, vagyis a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába kerülés is fenyegetheti az országot”. Lásd bővebben:

A sajtóban nyilatkozó közgazdászok, elemzők, befektetési szakemberek eléggé egyöntetűen úgy vélik, hogy van még Magyarországon tere a hozamcsökkenésnek a következő hónapokban is. De ők is figyelmeztetnek – miképpen a forintról is írtuk –, hogy a közel-keleti háború elhúzódása vagy súlyosbodása mindent felülírhat, lejtőre küldheti a magyar eszközök árfolyamát is. Lásd még:

Mit tegyen most a kisbefektető?

A kisbefektetőknek mit érdemes erre lépnie? Hozamcsökkenés idején a legjobb befektetés a tankönyvek szerint is a hosszú futamidejű, fix kamatozású állampapír. Így ugyanis akkor is magasabb kamatot vagy hozamot fogjuk kapni, amikor a rövidtávú kamatok a piacon már alacsonyabbak. Így tehát aki teheti, jó, ha most még bespájzol például ötéves fix kamatozású értékpapírokból, mielőtt leesik azok hozama is.

Ha azonban a gazdaság rendbetétele elhúzódik, vagy az energiaárak elszállnak, az infláció pedig a vártnál jobban megugrana, akkor a változó kamatozású kötvényeknek is lehet létjogosultsága középtávon.

Akinek van hosszú fix kamatozású értékpapírja, próbálja meg nem eladni, akinek nincs, az vegyen belőle.

Emellett több, mint négy éve nem látott szinteken van az euró. Ebben is lehetnek változások, kisebb-nagyobb kilengések mindkét irányba. Vélhetőleg olcsón érdemes majd bevásárolni, drágán pedig eladni (vagy ebből menni nyaralni). Bár voltak, akik már a 385 forintos eurót is nagyon olcsónak érezték, vagy a 395-öset sem tartották drágának.

Állampapírt vegyenek

Magyarországon az euróbevezetésnek van támogatottsága, van rá politikai akarat, és be is lehet vezetni – írta Zsiday Viktor közgazdász, vagyonkezelési szakember. Ha nem is azonnal, de 5-7 éves időtávon belül. A piacok azonban megelőlegezik a bizalmat,

egy 2031-es bevezetés esetén már valószínűleg 2028/29-re az eurós kamatszintek közelébe esne a magyar állampapírhozam,

ami éves sok száz milliárd forintos megtakarítást jelentene a magyar államnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki most vesz még magas, hat százalék körüli kamatszinttel hosszabb, 10-20 éves magyar forintos állampapírt, az nagyot nyerhet. Ez okozza a nagy tőkebeáramlást a magyar piacra, ami a forint és állampapírok felértékelődését eredményezi.

Nem reális a 370 alatti euró?

Az euforikus forintreakcióval párhuzamosan a magyar állampapírok általános erősödésére is számít a Concorde Értékpapír Zrt. A hozamgörbe hosszú végén a tíz éves forint állampapír hozama a következő hetekben 50–80 bázisponttal csökkenhet, míg a devizakötvény-hozamok 30–50 bázisponttal mérséklődhetnek Bukta Gábor elemzési üzletágvezető szerint.

A folytatódó pozitív reakció elsősorban a várt EU-barát szabályozói környezeten és azon a várakozáson alapul, hogy Magyarország jelenleg befagyasztott uniós forrásait hamarosan feloldják.

Ez rövid távon fennmaradhat, de a nagy piaci szereplők közelmúltbeli viselkedése alapján részleges profitrealizálásra, a tények nyomán bekövetkező eladásokra is számítanak a brókercégnél. A piaci figyelem is fokozatosan Magyarország gyenge gazdasági alapjai felé tolódhat, így néhány hónapon túl már nem látják reálisnak a 370 alatti euróárakat.

Ilyen időtávon a forint további erősödését a jegybanki kamatcsökkentések esetleges újraindulása is fékezheti.

Erős forint=alacsony kamat?

Jó esély van, hogy az RRF-pénzek (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az egyik fajta EU-s forrás, amire Magyarország régóta vár – a szerk.) az év végéig megérkeznek, és jövő évtől megindulnak a kohéziós alapokból is a kifizetések. Ezek pedig valószínűleg a piacon, vagy pedig az MNB-nél történő átváltással (a devizatartalékok növelésével) erősíthetik majd a forintot – véli az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője, Miró József.

A maastrichti kritériumok 2030-ra kijelölt teljesítése, a konvergencia-story hosszú távon is erősítheti a forintot, a jogállam visszaállításával a beruházási kedv is újra növekedhet, amit termelékenység-javulás kísérhet.

Vagyis hosszabb távon is lehet forinterősödésre számítani, hacsak nem változik meg a monetáris politika, amely jelenlegi tudásunk szerint inkább szigorúnak mondható.

Ez pedig tág teret ad a kamatcsökkentéseknek, ha a jegybank úgy dönt – tehetjük hozzá. Több közgazdász már azt is boncolgatta a héten, hogy a forint reálértékben túl erős, a gyengítésére is szükség lehet (leginkább kamatcsökkentéssel).