Várható volt. Miután Izrael amerikai támogatással február 28-án megtámadta Iránt, amire válaszul utóbbi lezárta az olajszállításokra is szolgáló Hormuzi-szorost, az olajárak drasztikusan emelkedtek: a Brent típus jegyzése március végére hordónként 112 dollár fölé kúszott. Így ne csodálkozzunk azon, hogy mindez a múlt havi inflációs adatokban is visszaköszönt.
Mi több, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép 2022. szeptemberi elindulása óta nem volt még olyan sok ország, amely éves fogyasztóiár-indexe magasabb lett az egy hónappal korábbinál. Egészen pontosan: az adataikat cikkünk megjelenéséig közzétett 41 európai államból 35-ben lett nagyobb márciusban az éves infláció az egy hónappal korábbinál, egyben (Oroszországban) ugyanakkora, s csak ötben csökkent.
A legjobban, 1,20 százalékponttal Görögországban és Litvániában ugrott meg egy hónap alatt az éves fogyasztóiár-index, Luxemburgban 1,11, Lettországban 1,10, Cipruson 1,09 százalékponttal. Ezekhez képest a magyar ráta 0,4 százalékpontos egyhavi emelkedése – 1,8 százalékra – kedvezőnek minősíthető.
Az inflációcsökkentők mindössze öttagú táborában a Feröer-szigeteken 0,9, Törökországban 0,66, Szlovéniában 0,4, Fehéroroszországban és Szlovákiában 0,2-0,2 százalékponttal ment le az éves pénzromlás üteme februárról márciusra.
Értelemszerűen nem lesz, nem lehet szebb a kép, amit az Európai Bizottság statisztikai hivatala fest majd le csütörtök délelőtt. Az Eurostat az Európai Unió 27 tagállamának harmonizált fogyasztóiár-indexeit teszi közzé ekkor.
Ezzel az egységes módszertan alapján számított mutatóval mérik és hasonlítják össze az EU tagállamainak inflációját. Azt mutatja meg, hogy egy meghatározott időszak alatt (általában havi vagy éves összevetésben) mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik harmonizáltnak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így az adatok összehasonlíthatók egymással és az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.
A Privátbankár Európai Inflációs Körkép által fellelhető információk – vagyis a nemzeti statisztikai hivatalok közlései – alapján a 27 tagállamból ugyanúgy mindössze négy ország e mutatója lehetett alacsonyabb márciusban a februárinál, mint az általános inflációk összevetésénél. Csak a névsor változott, egy kivétellel: Szlovénia itt is szerepel, ráadásul hajszálra ugyanakkora, 0,4 százalékpontos csökkenéssel. Rajta kívül Máltán (-0,1 százalékpont), Svédországban (-0,2 százalékpont) és Szlovákiában (-0,8 százalékpont) lehetnek elégedettek.
Frissítés:
Grafikonunk már a csütörtökön megjelent végleges adatokat tartalmazza. Annyi a változás a becslésünkhöz képest, hogy csak három ország harmonizált fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb márciusban a februárinál: Svédországé, Szlovákiáé és Szlovéniáé.
Ezzel szemben Luxemburgban nagyon nem, hiszen a legkisebb Benelux-állam éves harmonizált fogyasztóiár-indexe ugrott meg a legjobban, 2,0 százalékponttal egy hónap alatt, Litvániában 1,2, Lettországban pedig 1,0 százalékponttal. Ami azt mutatja, hogy ha más is e mutató összeállításának alapja, a tendencia azért ugyanaz, mint az általános inflációnál.
Magyarország éves harmonizált fogyasztóiár-indexe a Központi Statisztikai Hivatal múlt szerdai közlése szerint 2,1 százalék lett. Ez 0,3 százalékponttal magasabb az általános rátánál és 0,5 százalékponttal az egy hónappal korábbinál. A 2,1 százalékos márciusi éves harmonizált fogyasztóiár-indexünknél csak 7 országé lehetett alacsonyabb a másik 26 uniós tagországból.
Végre elmondhatjuk, hogy szűkebb pátriánkban, a közép- és kelet-európai régióban az élmezőnyben vagyunk. Sőt márciusban nálunk volt a legalacsonyabb az éves infláció, míg a második legalacsonyabb az éves harmonizált fogyasztóiár-index – ez utóbbit tekintve csak Csehország előzött meg. Hogy aztán ez így lesz-e áprilisban is, amikor a tavaly március közepén bevezetett árrésstop miatt már egy teljes hónap bázisa lesz lejjebb, meglehetősen kérdéses.
Noha az inflációs nyomás kvázi összeurópai fokozódása miatt aggódhatnánk, úgy tűnik, a jegybankok még nyugodtak – talán abban bíznak, hogy az iráni konfliktus viszonylag hamar lezárul. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy mindössze egy európai ország, Izland központi bankja vetette be az infláció fő monetáris ellenszerét, 25 bázisponttal emelve az alapkamatát. Ezzel szemben kettőé még csökkent is: Bosznia-Hercegovináé 0,3, Oroszországé 0,5 százalékponttal.
Ami pedig a visszatekintő reálkamatokat illeti, nos, ezek összevetésében is jól áll Magyarország – bár ezzel eddig sem volt gond. Most éppen a negyedik legmagasabb a mi 4,45 százalékpontos mutatónk. Más kérdés, hogy a megtakarításaikat most bankbetétbe tevők, illetve befektetők számára az lesz az igazán izgalmas, hogy a kamatok, hozamok hogyan aránylanak az addig eltelt inflációhoz – vagyis mekkora lesz az előretekintő reálkamat.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A Fidesz szerint szimplán arról van szó, hogy a kormány „hat hónap semmittevéssel falnak vezette a magyar gazdagságot, és most itt a baj”. 
