Menekülni akar a magyar állampapírokból? De hogyan?

Hogyan lehet a magyar állampapírokból kiszállni, más befektetésekre váltani, ha a befektető úgy dönt? A jelenlegi helyzetben, amikor minden sarkon valamilyen bizonytalanság, kockázat vagy válság van, ez a kérdés sokak számára hirtelen nagyon fontossá vált.

Ha valaki megnézi a magyar állampapírok listáját, azt látja, hogy jelenleg eléggé hasonló kamatozással adják a különböző sorozatokat. A legfontosabb lakossági kötvények,

• a változó kamatozású, mintegy hatéves BMÁP (6,88 százalék éves szinten),
• az ötéves Fix MÁP (7,18 százalék hozam öt évre)
• vagy a szintén fix MÁP Plusz (6,97 százalék hozam öt évig megtartva)

aktuális kamata majdnem megegyezik, sokszor nehéz közöttük választani.

Ez a legalacsonyabb kockázatú befektetés

Amint már írtuk, érdemes ilyenkor portfóliót építeni, azaz két-három-, esetleg négyfélét is megvásárolni. Mert egyes szituációkban az egyik, másikban a másik lehet jobb, és így nagy kilengésekre nem kell számítanunk.

De mi lesz, ha a sok válság súlyosbodik, ha még nagyobb külső vagy belső egyensúlytalanságok lépnek fel? Ki tudom-e venni időben a pénzem, megőrzi-e értékét? A rövid válasz: igen. Legalábbis jóval alacsonyabb a kockázat, mint egy részvény, egy árupiaci termék (arany, ezüst), sok befektetési jegy esetében, de még a bankszámla is valamivel kockázatosabbnak számít. Az állampapírokat világszerte a legalacsonyabb kockázatú befektetéseknek tekintik, amelyek mércéül szolgálnak más befektetések értékeléséhez is.

Senkinek sem lenne érdeke

Egyrészt a magyar állampapírokat forintban biztosan fogják tudni törleszteni, akkor is, ha az állam tovább szegényedik vagy tovább adósodik el. Ha másképp nem, pénznyomtatásból, jegybanki kölcsönből. Más kérdés, hogy ez eléggé csúnya inflációt okozhatna, ami hosszú távon majd visszaüt.

Másrészt az államnak az az érdeke, hogy az állampapírokat mindenképpen visszafizesse, mert különben nem fognak neki újra kölcsönadni (sem az emberek, sem az intézményi vagy nagybefektetők). Az állampapír azért állampapír, mert az állam garantálja, amely a legerősebb gazdasági szereplő az országban.

Van-e tranzakciós illeték az állampapírra?

A kamatfizetéskor és lejáratkor minden állampapír visszafizeti a keletkezett kamatokat és a névértékét, levonások nélkül. A tranzakciós illetéket az Államkincstárban és a Postánál csak kevés esetben alkalmazzák, például készpénzfelvételnél, az állampapír-vásárlás és -eladás is illetékmentes. Sőt:

A Magyar Államkincstárnál az értékpapír-számláról indított utalások „ mentesülnek a tranzakciós illeték megfizetése alól, ha a más bank által vezetett, a kedvezményezett saját nevére szóló fizetési számla tulajdonosa természetes személy”. Illetékmentes a kincstári számlán végrehajtott állampapír-vásárlás is.

A bankoknál azonban az állampapír-vásárlás és -eladás alapvetően illetékköteles értékpapír-művelet. A kamat és a lejáratkori tőke banki értékpapírszámlára történő jóváírása önmagában nem illetékköteles, de ha elutaljuk, akkor már lehet, hogy igen.

Mennyire mozognak az árfolyamok?

Lejárat előtt a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokat előre meghatározott áron történő visszaváltással lehet értékesíteni a Kincstárnál vagy a forgalmazóknál (bankoknál). A nem kifejezetten a lakosságnak szóló, de szintén vehető dkj-ra (diszkont kincstárjegyekre) és a klasszikus, főleg intézményeknek kibocsátott többéves államkötvényekre pedig mozgó piaci árfolyamon jegyeznek árat.

A visszaváltási árfolyamok, illetve az alkalmazott levonások sok esetben nincsenek kőbe vésve, azt a forgalmazó szerepét betöltő magyar állam vagy a bank megváltoztathatja. Kivéve a nyomdai Magyar Állampapír Pluszt, ahol ennek mértéke rá van nyomtatva az értékpapírra. A gyakorlatban azonban eddig ritkán, több évente változtak. A legtöbb lakossági államkötvény árából egy, ritkábban fél százalékot vagy némi kamatot kell beáldozni akkor, ha idő előtt akarunk távozni.

A jelenlegi hazai lakossági állampapírok tehát úgy vannak megalkotva, hogy könnyű legyen belőlük kiszállni. Gyors tud lenni a távozás – interneten, karosszékből lehetséges a visszaváltás és a pénz elutalása is –, miközben nem túl húzósak a levonások, amelyeket e táblázatban foglaltunk össze.

Találunk-e jobbat?

A másik nagy kérdés az, hogy ha valaki eltaszítja magától az állampapírjait, akkor mibe is tudja ilyenkor fektetni a pénzét. A bankszámlák, banki kötvények jellemzően rosszabb feltételeket kínálnak és adózási hátrányban is vannak. A bankoknál, brókercégeknél a tranzakciós illetékek és egyéb átutalási, tranzakciós költségek mellett az egyes értékpapírok kockázataival is szembe kell nézni (külföldi állampapíroknál, részvényeknél, befektetési jegyeknél, ETF-eknél stb.) De ez már egy másik történet.

A Lehman-válság tanulsága

Az állampapíroknál az a kérdés is felmerülhet, hogy nem fogják-e átmenetileg felfüggeszteni a visszaváltásokat, illetve a vételeket. Nagyon ritkán ugyan, de erre is volt már példa. Például 2008-ban, a Lehman-válság idején, és csak rövid ideig, egy-két napig. Az a fent elmondottak miatt nagyon valószínűtlen, hogy hosszabb távra teljesen befagyasztanák a kifizetéseket.

Történt ugyan hasonló egyes országokban a történelem során, például Jugoszláviában és más kontinenseken, de általában a devizás kötvényeknél, bankszámláknál. (Vagy pedig előírták a deviza kötelező átváltását a helyi pénznemre, rossz árfolyamon.) Az államok általában devizában szoktak csődbe menni, nem pedig a saját helyi valutájukban.

A kijárat tehát nyitva van, ha valaki attól félne, hogy nem tudná kivenni a pénzét. De általános szabály a befektetések világában, hogy próbáljuk meg megosztani a kockázatot, megosztani a tőkénket. Ha valaki nagyon fél, és nem tud jól aludni, akkor ajánlatos a pénze egy részét esetleg már most elvinni máshová. Legyen az külföldi brókercég, befektetési arany vagy ezüstérme, kriptovaluta, esetleg külföldi bankszámla, ha tud olyat nyitni.