A kisbefektetők most a háború miatt mindentől félnek, és minden kisebb kockázattól menekülnének, akár valós, akár vélt kockázatról van szó. Valószínűleg sok rémhír is terjed az interneten vagy az ismerősök között. Az egyik ismerős olvasó például ezt írta nekünk:
Hol érdemes venni szerinted befektetési aranyat/lapkát? Tiszta forrásból vásárolnék ;) Nem nagy zseton, de kimenteném az állampapírból meg a forintszámláról, ami maradt.
A legbiztonságosabb eszközöktől is megijedtek
Amiből az derül ki, hogy az illető nem bízik sem az állampapírokban, sem pedig a bankokban, és veszteségektől tart. Pedig ez a kettő eszköz az, amelyeknél a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a pénzünk megmarad. Mégpedig a kiterjedt állami garanciarendszer miatt, ami a piaci viszonyok által mozgatott, néha pedig rángatott aranynál teljesen hiányzik.
Arról, hogy a bankszámlákon miért is van biztonságban a pénzünk, és a forintos állapapírok visszafizetésében miért nem érdemes kételkedni, pár nappal ezelőtt már írtunk. Ez a cikk itt olvasható:
Az államnál őrzött állami garanciás állampapíroknál biztonságosabb pénzelhelyezési módot nehéz elképzelni, ezek a biztosított bankbetéteknél is szilárdabbnak számítanak.
Senkinek sem kell egy roham a bankok ellen
De ami talán a legfontosabb, az államnak egyszerűen nem éri meg sem a betétekhez, sem az állampapírokhoz hozzányúlni, biztonságosnak tudott eszközök veszteségét a megtakarítókra hárítania. Még extrém körülmények között sem. Ez ugyanis a gazdaságban, az állami berendezkedésben, a pénzügyi rendszerben, végső soron az egész országban fennálló bizalmat megrendítené. A lakosság alighanem azonnal megrohanná a pénzügyi intézményeket, és mindent kivenne, amit még lehet.
Vagyis összefoglalva: lehet, hogy lassanként elinflálják, lehet, hogy nem lesz a világ legnagyobb hasznot hozó üzlete, de az állampapírok vagy a bankbetétek mellett mégis eléggé nyugodtan alhatunk. Sokkal nyugodtabban, mint akár nemesfémek, részvények vagy ingatlanok esetében.
Hol őrzik az értékpapírokat?
Most tekintsük át az értékpapírok – állampapír, befektetési jegy, részvény, egyéb kötvények – őrzési rendszerét, garanciarendszerét, ami szintén sokaknak fejtörést okozhat. Ha belenézünk egy állampapír hivatalos dokumentumaiba (amit egyébként folyton alá is íratnak velünk, amikor állampapír-vásárlásra szerződünk), akkor valami ilyesféle passzust találunk:
A Magyar Állampapír Plusz sorozatok nyilvántartása a Forgalmazók részére a KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER Zrt.) által vezetett, illetve az ügyfelek részére a Forgalmazók által vezetett értékpapírszámlákon történik. A KELER a Forgalmazók tulajdonában levő értékpapírokat az „A” típusú központi értékpapírszámlán, azok ügyfeleinek értékpapírjait pedig a „B” típusú központi értékpapírszámlán összevontan tartja nyilván.
Ez azt jelenti hogy a magyar állampapírokat – valamint a tőzsdei részvényeket és a befektetési jegyeket is – az említett, állami intézmények tulajdonában levő, tízmilliárd forintos nagyságrendű saját tőkéjű Keler Zrt. Őrzi. Amely úgynevezett elszámolóház és értéktár, és az összes többi fejlett nyugati országban is hasonlók vezetik a nyilvántartásokat az értékpapírpiacon.
Az orosz influenza
A középkorúak és az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy az 1990-es évek végén, illetve 2000 körül az úgynevezett “orosz pénzügyi válság” után rengeteg magyar brókercég ment csődbe. (Más néven “rubelválság” vagy “orosz influenza”.) Ezek a cégek jelentős tartozásokat és károkat hagytak maguk után.
Ez azt jelenti, hogy eltűntek az ügyfelek értékei, és ezeknek csak egy részét tudta megtéríteni az erre szolgáló Beva (Befektető-védelmi Alap). Majd a 2015-ös évben a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária értékpapírcégek csődje borzolta a kedélyeket.
Átírták a szabályokat a brókercsődök után
Bár Keler már a kilencvenes években is volt, az értékpapírpiacot érintő jogszabályok, azok ellenőrzése, felügyelete másképp nézett ki. Először a kétezres évek elején, majd 2015-ben alaposan megreformálták az értékpapírpiac szabályozását és ellenőrzését.
Az internetnek és az egyéb számítógépes megoldásoknak hála ma már hamar kiderülne, ha valamely brókercég rátenné a kezét az ügyfelek érték papírjaira. Sőt, az egyes ügyfelek maguk is meggyőződhetnek erről.
Ugyanis az értékpapírjaikat leellenőrizhetik a Magyar Nemzeti Bank elektromos rendszerén keresztül (első kép). Ezt a rendszert itt találjuk meg, a rendszerbe történő belépési kódokat (számlaszám és jelszó) pedig az adott brókercégnél kapjuk meg. (Lásd a második képet.)
Erősödhet az ügyfeleknek a pénzügyi szektorba vetett bizalma azáltal, hogy a lekérdezési lehetőséggel élve minden ügyfél ellenőrizheti, egyezik-e a (brókercégtől, banktól kapott) számlaértesítőben foglalt adattartalom a (jegybanknak megküldött) adatszolgáltatással – írta az MNB a rendszerről.
Fapados, csúnya és lassú
Az MNB rendszere azonban sajnos nemcsak fapados, nehezen érthető és csúnya, mint a legtöbb hazai állami internetes felület, hanem lassú is. Ma, március 9-én még csak a január végi értékpapír-egyenleget lehet ellenőrizni. Az előző hónap végit csak minden hónap 10-én teszik hozzáférhetővé. (Ez alighanem csökkenti a rendszer hatékonyságát a bizalomkeltés terén, különösen gyorsan változó piaci környezetben.)
Több tízmillió forintos biztosítás
Ha mégis eltűnne valakinek az értékpapírja valamilyen rejtélyes módon, akkor a már említett Beva jóval nagyobb összegű kártalanítást biztosítana, mint bő húsz évvel ezelőtt. Az értékhatár itt is százezer euróra, azaz jelenleg majdnem 39 millió forintra emelkedett, mint a bankbetéteknél (OBA). (De az egymillió forint feletti részre van egy tíz százalékos önrész, amit ilyenkor mindenképpen elveszítünk.)
Amíg tehát a bankbetéteket az OBA biztosítja, addig az értékpapír-befektetéseket a Beva. Nem hát még tudni, hogy a Beva nem fizet abban az esetben, ha a piaci árfolyamok esése miatt ért bennünket kár. Csak akkor, ha az értékpapírok nem találhatók meg a számlánkon, valamiért eltűntek. Az OTP áresését ne akarjuk számon kérni rajta.
Az igazi veszteségforrások
A kisbefektetőket lehet, hogy sokkal nagyobb veszélyek fenyegetik jelenleg más oldalról, mintsem az értékpapírjaik eltűnése. Ilyen veszteségforrás lehet, ha részvényt, nemesfémet vagy valamilyen más kockázatos befektetést vesznek túl drágán. Vagy nem megbízható forrásból. Vagy például történelmi csúcsáron vesznek valamilyen devizát.
Friss devizaárfolyamok:
De az is nagy bukást okozhat, ha valamelyik részvényt vagy más értékpapírt nagyon alacsony áron taszítják kell maguktól. A pánikszerű piaci esések után gyakran következik emelkedés, ez történt például a 2020 márciusi, a koronavírus első hullámakor kitör tőkepiaci zuhanás után is. Bár semmi sem garantálja, hogy most is ez fog történni.
Az infláció réme
A Magyar Nemzeti Bank jól látható erőfeszítéseket tesz a forint árfolyamának stabilizálása érdekében kamatemelések segítségével. Az OTP menedzserei vásárolják saját cégük részvényeit. A pánik általában nem jó tanácsadó, igaz, voltak olyan esetek a történelemben, amikor a hullámvölgyek után évekig tartott a kilábalás.
A februárra közzétett 8,3 százalékos infláció fényében komoly veszélynek látszik az is, hogy a bankokban 1-2 százalékos kamattal, vagy folyószámlán nulla kamatozással, vagy a fehérneműs fiókban elhelyezett pénzek egyszerűen elinflálódnak. Ez ellen ma már a 4,95 százalékos hozamú MÁP Plusz sem látszik elégséges védelemnek. Valószínűleg csak a PMÁP inflációkövető papírok reálértékének megamaradásában lehetünk - úgy-ahogy - biztosak.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
