TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Ahol sok pénz van, ott rendszerint hamar megjelennek a bűncselekmények. Igaz ez a megtakarítások és befektetések üzletágára is. Vigyáznunk kell, hogy ne legyünk magunk is áldozatok, ne veszítsük el a keserves munkával összekuporgatott vagy például örökölt vagyonunkat. Ehhez azonban bizonyos alapismeretekre szükségünk van.

A megtakarításokat biztosítják, ugye?

A befektetőkre és megtakarítókra leselkedő veszélyek egyike az úgynevezett partnerkockázat, ahol partner az az intézmény, amelynél a pénzedet elhelyezed. Bármely bank, brókercég (befektetési szolgáltató), egyéb pénzügyi intézmény, vállalat csődbe mehet. Kérdés, hogy mi lesz olyankor a nála elhelyezett ügyfélpénzekkel. Az államnak alapvető érdeke, hogy a kisbefektetők önhibájukon kívül ne veszítsék el vagyonukat, mert ha ez gyakori lenne, akkor a jövőben nem takarítanának meg.

Magyarországon két fontos intézmény védi a megtakarítók érdekeit, az OBA és a Beva. Mindkettő egyfajta kötelező biztosítás, amit az egyes intézményeknek meg kell kötniük. Így a szabályosan működő pénzügyi intézményeknél egyes kockázatok ellen az ügyfelek védve vannak. De nem mindenfajta kockázat ellen.

1. Az OBA

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a bankokban elhelyezett betéteket biztosítja. Védi a banki ügyfelek, betétesek megtakarításait, és ezzel az egész magyar pénzügyi rendszer stabilitását is. Ha a bank vagy más pénzintézet fizetésképtelenné válik, és az ügyfelek nem jutnak hozzá a bankbetétjeikhez, akkor ez a szervezet 20 munkanapon belül kártalanítást fizet nekik.

Ez a betétbiztosítás személyenként és hitelintézetenként összesen maximum százezer euró lehet, vagyis jelenleg mintegy 35 millió forint. Ha valaki több bankban helyezi el a pénzét, akkor ez az összeg, mivel bankonként érvényes, többszörösére nőhet. Az átlagember számára ez általában elegendő védelem. Ha mégsem, a fennmaradó részt érdemes lehet például állampapírban elhelyezni, amely világszerte a legbiztonságosabb befektetési formának számít.

2. A Beva

A Befektető-védelmi Alap (Beva) az úgynevezett befektetési szolgáltatóknál elhelyezett értékpapírok, készpénz egyenleg biztosítására szolgál. Ezek lehetnek brókercégek, de bankok befektetési üzletágai vagy befektetési alapok kezelői is. A biztosítás itt is akkor lép érvénybe, ha az ügyfelek nem tudják értékeiket elérni, értékesíteni, az azért járó ellenértéket felvenni. De fontos, hogy nem jelent védelmet arra az esetre, ha valakinek befektetése a tőkepiacon veszít értékéből. Vagyis ha egy részvény, kötvény, egyéb értékpapír árfolyama esik, egy befektetési jegy értéke csökken, az az ügyfél saját kockázata marad.

Azt is fontos tudni, hogy a Beva csak azon cégek esetében ad védelmet, amelyek hivatalosan, a megfelelő engedélyek birtokában végeznek befektetési tevékenységet, és a megfelelő szerződéseket a Beva megkötötte velük. Az engedély nélkül vagy szabálytalanul működő cégeknél az esetek többségében a biztosítás nem él.

A kártalanítást pedig kérni kell. A határ itt is százezer euró, tehát körülbelül 35 millió forint, de az egymillió forint feletti tőkerészre csak az összeg 90 százalékát fizetik ki. A többi egyfajta önrész, a befektető kockázata marad. Így ez sem helyettesíti teljesen a körültekintő cégválasztást.

Megkülönböztetni a reális ajánlatot a képtelenségtől

Ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni a pénzügyi csalásoktól, szükség van egy alapvető tudásra. Például, ha tudjuk, hogy egy gazdaságban a jellemző kamatszint kettő–három százalék, akkor bizonyára fel fog tűnni, ha valaki ennek a tízszeresét ígéri, 20–30 százalékot. Vagy ha tudjuk, hogy a tőzsdei részvénytársaságok is képesek csődbe menni, vagy legalábbis súlyosan veszteségesek lehetnek, vagy elmaradhat az osztalékfizetés, akkor kétségeink kell támadjanak, ha valaki ezeket biztos, biztonságos befektetésnek állítja be. Mindig legyünk óvatosak azokkal az ajánlatokkal szemben, amelyek túl kedvezőnek tűnnek. Csodák csak a mesében vannak, óvakodjunk attól, aki túl sokat ígér – ezek már évtizedek vagy évszázadok óta ismert mondások a befektetési üzletágban.

Nem árt, ha tudjuk, hogy a hozam (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, a befektetés bármilyen más hozadéka) és a kockázat szorosan összefügg egymással. A magasabb hozamhoz magasabb kockázat tartozik, így valószínűtlen, hogy messze az állampapírok vagy a kockázatmentes bankbetétek hozama feletti biztonságos befektetést tudjunk találni. Magas hozam, alacsony kockázat és könnyű készpénzre válthatóság egyszerre nem létezik. (Lásd a mágikus háromszöget, amelyről részletesebben a befektetésekről szóló 12. fejezetben írtunk.)

Miről ismerni meg a csalókat?

1. Irreális ajánlatok

A csalók tehát rendszerint túl sokat ígérnek. A csalások ki szűrésének egyik módja tehát az, ha megállapítjuk, hogy az ajánlat reális-e , vagy pedig a mesék birodalmába tartozik. Ha nem sikerül erről egyértelmű képet kapjunk, érdemes szakemberhez, tanácsadóhoz, ügyvédhez fordulni. Megkereshetjük a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatát is.

2. Engedélyezett szolgáltatók listája

A csalókat ezen kívül rendszerint ki lehet szűrni azzal, ha megállapítjuk, hogy legálisan tevékenykednek-e, vagy sem. Egyrészt megállapíthatjuk, hogy a hivatalosan engedélyezett pénzügyi szolgáltatók körébe tartoznak-e, vagyis fent vannak az engedélyezett pénzügyi cégek listáján. Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik, ennek kereső aloldalán lehet az engedéllyel rendelkező szervezeteket megtalálni.

Persze lehet, hogy valamelyik külföldi államban vannak nyilvántartásba véve. Ebben az esetben nem árt megkérdezni, hogy melyikben, és megkeresni az adott ország illetékes szervezetét. Ez legtöbbször a központi bank, vagy valamilyen speciális pénzügyi ellenőrző, felügyelő szervezet. (Korábban Magyarországon is külön szervezet volt rá.) Egy hosszú nemzetközi lista külföldi pénzügyi felügyeletekről a Wikipédia oldalán látható.

3. Jöhetnek a feketelisták

Előfordulhat, hogy valakinek nincsen Magyarországon engedélye, de attól még legálisan működik valamelyik másik országban. Vagy ezt a látszatot kelti. Ezért a pénzügyi ellenőrző szervezetek feketelistákat is vezetnek az engedély nélküli, gyanús vagy bizonyítottan csalárd pénzügyi vállalkozásokról. Az MNB saját feketelistáját a befektetői figyelmeztetések menüpont alatt találjuk a szervezet honlapján.

Ugyanitt van egy adatbázis külföldi figyelmeztetések címmel a külföldi hatóságok által gyanúsnak ítélt cégekről is. Hasonló van az IOSCO nevű nemzetközi felügyeleti szervezet weboldalán is.

Lehetek olyan cégek, amelyek még semmilyen adatbázisban nem szerepelnek, leginkább mert újak. Vagy nagyon ügyesek, és még nem kerültek a hatóságok látókörébe. Ezért egyéb gyanús jelekre is érdemes figyelni.

4. Hamisítják a nevet

Sok tisztességtelen cég felveszi valamelyik ismert pénzügyi csoport, bank, brókercég, alapkezelő, vagyonkezelő szervezet nevét. Vagy olyat választ, ami attól csak egy-két betűben különbözik. Ezzel is a megbízhatóság és a sikeresség látszatát akarják kelteni. Ez is a megtévesztő stratégia része. A Magyar Nemzeti Bank külföldi figyelmeztetések adatbázisában például csak a "Goldman" szóra másfél tucatnyi variációt találunk, amelyek a Goldman Sachs neves amerikai befektetési bankház jó hírnevét próbálják kiaknázni.

Kép: Az MNB külföldi figyelmeztetésekről szóló adatbázisának részlete Kép: Az MNB külföldi figyelmeztetésekről szóló adatbázisának részlete

5. Agresszív üzletkötők magas jutalékkal

A szélhámosok gyakran csak abban érdekeltek, hogy minél több ügyfelet behálózzanak, ezért nagyon sok üzletkötőt alkalmaznak. Ők lyukat beszélnek mindenkinek a hasába, agresszívan nyomulnak, mindenáron nyerni akarnak egy ügyfelet, mivel erre ösztönzi őket a magas jutalék. A tisztességes cégek általában nem tudnak ilyen magas jutalékot fizetni, csak azok, akik úgyis az egész tőkét elveszik az ügyféltől. (Ezt nem árt akkor is szem előtt tartani, ha ügynöki állást kínálnak nekünk.)

6. Baj lehet, ha nem érted

A csaló befektetési ügynökök sokszor úgy adják magukat elő, hogy cáfolhatatlanul szakértőnek látsszanak. De közben mi lehetőleg ne is értsük, hogy miről van szó. Alapelvünk kellene legyen, hogy soha ne fektessünk olyasmibe, aminek nem értjük pontosan a működését.

7. Ne engedd magad időzavarba hozni

Régi, valószínűleg sok évszázados trükk, hogy megpróbálnak bennünket időzavarba hozni. Elhitetik velünk, hogyha nem lépünk gyorsan, akkor egy rendkívül jó lehetőségtől esünk el. Ezzel is próbálják megakadályozni, hogy pontosan megvizsgáljuk az ajánlatot, és felelős döntést tudjunk hozni. Másrészt pedig pszichológiai reakciót vált ki. (Ez a FOMO, “fear of missing out”, félelem attól, hogy kimaradunk valamiből.)

Valójában soha nem szabad elhamarkodott befektetési döntést hozni. Nem szabad engedni, hogy erre kényszerítsenek bennünket. Inkább maradjunk le némi hozamról, minthogy az összes pénzünket elveszítjük. (Még a felügyeleti hatóságok emberei is szívesen ajánlják a Wall Street farkasa című filmet, amely tanulságos példákkal szolgál. Rendezte Martin Scorsese, 2013-ban.)

8. Az offshore mindig gyanús

Sok céget miniállamokban, szigetországokban, európától távoli, egzotikus vidékeken, offshore módon jegyeznek be. Ennek nem az a célja, hogy a dolgozók világot lássanak, hanem egyrészt az, hogy a nyomozó hatóságok ne bukkanhassanak majd könnyen a nyomukra. Másrészt az ilyen országokban rendszerint nincsen megfelelően szabályozva a pénzügyi közvetítői tevékenység, így nem kell ellenőrzésről tartaniuk. Egy ott kiadott engedély sokszor semmit sem ér, az is lehet, hogy csak a cégalapítás tényét mutatja.

Infografika: Hogyan döntsünk egy befektetési ajánlatról? (Canva.com, fotók: Pixabay.com)

Infografika: Hogyan döntsünk egy befektetési ajánlatról? (Canva.com, fotók: Pixabay.com) Infografika: Hogyan döntsünk egy befektetési ajánlatról? (Canva.com, fotók: Pixabay.com)

9. Koktélok a tengerparton

Gyakran használják a mézesmadzag-módszert, és rengeteg olyan beszámolóval, személyes vallomással, történettel bombáznak bennünket, amely csodás meggazdagodásokról és mesés jövedelmekről szól. “Mindössze heti pár óra munkával itt nyaralok a tengerparton és szürcsölgetem a koktéljaimat” – így foglalható össze a mondanivaló. Természetesen ez csak beetetés, a valósághoz semmi köze.

10. Ha eltűnnek

Az már a vég jele, ha a befektetőkkel kapcsolatot tartó személy vagy a cég egésze elérhetetlenné válik. Vagy elérhető ugyan, de csak hiteget, miközben csúsznak a kifizetések. Ekkor már szinte biztos, hogy a teljes befizetett pénzünket elveszítettük. A cégek persze arra törekszenek, hogy ezt minél később értsük meg és minél később próbáljunk a hatóságokhoz fordulni.

Hogyan védik a tisztességes szereplőknél levő megtakarításainkat?

Mégis mitől különlegesek azok az intézmények, úgynevezett pénzügyi közvetítők, amelyeknek engedélyük van? A biztonságot egyrészt az adja, hogy ezek a cégek belépnek az említett garanciaszervezetekbe, mint a Beva és az OBA. Ezen kívül megfelelő tőkével kell rendelkezzenek, amiből adott esetben kártérítést kell fizetniük, ha hibát követnek el. Megszabják, milyen elszámolásokat kell vezetniük, hogy az emberek vagyonáról mindig tiszta kép legyen, és a cég biztonságosan működjön.

Előírják azt is, hogy milyen szakembereket kell alkalmazniuk, akik az adott terület, befektetési tevékenység szabályait ismerik, veszélyeivel tisztában vannak. Az engedélyezett cégek szakembereinek nehéz, komoly befektetési vizsgákat kell tenniük, sőt ezeket időnként meg kell ismételni. Az MNB által kontrollált képzettséggel rendelkező kollégákat lehet csak ilyen célra alkalmazni, akik szerepelnek az MNB hivatalos adatbázisában is.

Minden pénzügyi közvetítő vállalkozás csak bizonyos tevékenységekre jogosult, így nem foglalkozhat olyasmivel, amihez nem ért, vagy nincsen hozzá elegendő tőkéje, egyéb eszközei. Akiknek nincsen engedélyük, sok esetben már eleve azzal a szándékkal jönnek a piacra, hogy a befektetők vagyonát elvegyék, lenyúlják. Amihez nem kellenek túl  bonyolult eszközök.

Másrészt a felügyeleti szervek (MNB) sűrűn ellenőrzik ezeket, betartatják a jogszabályokat, vizsgálják a szabályos működést. Az államnak érdeke, hogy az emberek megtakarításai ne vesszenek el. Ha nem így lenne, akkor senki sem merne megtakarítani, befektetni, ami a gazdaságot károsítaná.

(Fontos emlékezni rá, hogy magukban a befektetési termékekben is rejlenek kockázatok, amikre nincsen biztosítás. Például mindig minden részvény kockázatos, bárki is adja el nekünk. A kockázatok, amiről most beszélünk, a partnerekre, az értékeket őrző pénzügyi szolgáltatókra, közvetítőkre vonatkoznak.)

Tanuljunk a pénzügyi buborékok történetéből

A gazdaságtörténetben nagyon sok pénzügyi buborékról olvashatunk, évszázadokon keresztül voltak ilyenek, például a holland tulipánhagyma-mánia vagy a déltengeri társaság részvényei körüli spekuláció. Hasonló kisebb buborékok, befektetési divatok ma is vannak, a világgazdaság nagy részében tapasztalható alacsony kamatszint miatt talán több is a szokásosnál. Divatos a deviza-keresztárfolyamokra (FX) történő spekuláció, volt, amikor a biotechnológiai részvényeket vásárolták, máskor a lítiumot vagy a ritka földfémeket értékelték túl. Híres a 2000 körüli dotkom–buborék, amely nagyon széles tömegeket érintett.

A kriptodevizák (például bitcoin) árfolyama 2017 végén többszöröződött meg, idén pedig a koronavírus-oltóanyagot ígérő társaságok és a vírusválság alatt is prosperáló internetes cégek részvényeit vásárolják mohón. Ezek a buborékok önmagukban is hatalmas nyereségek és óriási veszteségek forrásai lehetnek. Jókor beszállva és jókor kiszállva a sok pénzt lehet ugyan keresni, de ez a többségnek nem sikerül. A kisbefektetők nagy része, egyes becslések szerint 70-90 százaléka hosszabb távon veszít.

Tőkeáttételt használva, származékos termékek alkalmazásával pedig a befektetett pénzünknél jóval nagyobb veszteség is érhet bennünket. (Lásd a 12. fejezetet is a különösen kockázatos befektetésekről.) De a csalók is előszeretettel koncentrálnak olyan területekre, amely éppen divatos, érdekli az embereket, például az említett buborékok.

Nem csak pénzügyi csalások fenyegetnek

A határidős deviza piacokon való rendszeres játék vagy a kriptodevizától remélt rendszeres jövedelem mellett van sok olyan csalási forma is, amelyek nem tartozik feltétlenül a pénzügyi kategóriába, de nagy kárt tud okozni.

A munkától a pilótajátékig

Sokan különböző internetes munkákat, jövedelem-kiegészítést kínálnak, a tevékenység megkezdése érdekében azonban díjat kérnek. A tisztességes vállalkozások általában nem kérnek azért pénzt, hogy dolgozhassunk nekik, hiszen éppen ők azok, akik munkáért cserébe pénzt adnak.

Másutt jó befektetésnek látszó, ámde hamis vagy túlértékelt régiségeket, nemesfémet , gyűjteményi tárgyakat, egyéb értéktárgyakat kínálnak az interneten keresztül. Vagy téged próbálnak beszervezni, hogy másoknak adjál el hasonló “befektetéseket”. Megint mások tulajdonképpen pilótajátékokat vagy piramisjátékokat szerveznek, aminek az a lényege, hogy az új belépők pénzéből fizetik ki a korábbi tagokat. Munka, valódi szolgáltatás, befektetés általában nem is történik. A rendszer csak addig működik, amíg vannak új belépők, majd pedig összeomlik az egész, amikor nincsenek újabb jelentkezők, elapad a friss pénz.

Mi az az MLM?

Az MLM (multi-level marketing) határterület, ahol rendszerint folyik valamilyen kereskedelmi értékesítés, ügynöki munka, termékeladás. Ugyanakkor a résztvevők jövedelmének egy része a piramisjátékokhoz hasonlóan attól függ, hogy hány új tagot szerveznek be. Így vannak legális MLM-szervezetek, de a modell elsősorban a szervezet csúcsán levőket, az alapítókat, korai beszállókat jutalmazza. Nem biztos, hogy nekünk is megéri beszállni.

Egyéb átverések

Az interneten még rengeteg különféle csalás és átverés terjed, híresek például a nigériai levelek, de sok más ország polgárainak is kiadhatják magukat a csalók. Itt valaki arra hivatkozva kér segítséget, hogy egy egzotikus országban bajba került. Éppen a te bankszámlád használata mentheti meg egy sokkal nagyobb összeg elvesztésétől, amiből magas jutalékot kínál. Ha azonban pénzhez jut tőled, természetesen eltűnik. Híresek az unokázós csalások, amikor időseket azzal csapnak be, hogy fiatal rokonuk bajba került és azonnali anyagi segítségre van szüksége. Nem árt tehát, ha idős rokonainkat is felkészítjük arra, hogy csalók áldozatai lehetnek.

Általános recept, hogy mindig gondolkodjunk, mérjük fel a realitásokat, ellenőrizzünk le háromszor minden információt, mielőtt bármit is teszünk. A legtöbb átverésnek bőséges irodalma van már az interneten. Valószínű, hogy csak a megfelelő kulcsszavakra kell keresnünk valamelyik kereső oldalon, hogy rábukkanjunk.

Ügyeljünk az internet-biztonságra

De még ha nem dőlünk is be a különböző átveréseknek, akkor is érhetnek bennünket anyagi károk. Adathalászattal, számítógépes betörésekkel (hackeléssel), más trükkökkel évente sok milliárd dollártól szabadítják meg az embereket a világban. Ne legyünk mi is áldozatok.

Fontos például számítógépes szoftvereinket frissíteni, a megfelelő biztonsági programokat, például víruskeresőt és tűzfalat telepíteni.

Banki adatainkat, jelszavainkat soha ne adjuk meg ismeretleneknek, ne küldjük el e-mailben , ne írjuk be ismeretlen oldalak űrlapjaiba. Egyáltalán, figyeljünk oda arra, amint bankunk, brókercégünk, kártyaszolgáltatónk, fintech-applikációnk a biztonságról javasol, és tartsuk be, Ez minket véd, a mi érdekeinket szolgálja.

Főbb források, fontos linkek:

OBA

Beva

A 2019 őszi Diákfórum-sorozat előadásai

MNB Pénzügyi Navigátor füzetek

Az MNB a piaci szereplőkről

Az MNB figyelmeztetései engedély nélküli cégekről

IOSCO

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Kölcsönből autó megtakarítás nélkül? Most különösen észnél kell lenni
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 23. 13:31
A szokottnál is óvatosabban kell kezelnünk a pénzügyeinket, kiadásainkat a koronavírus-járvány miatt, és nem kivétel ez alól az autóvásárlás sem. Ha hitelből oldanánk meg, érdemes lehet vállalni az extra költségeket a biztonságért.
Személyes pénzügyek 2021 közepéig nem kellene törleszteni a hiteleket!
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 19. 11:37
De nem mindenkinek, csak a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkozottak, valamint a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést elszenvedő vállalkozások számára.
Személyes pénzügyek Karanténba mennek-e a külföldön dolgozó magyarok?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 7. 19:03
Senki sem tudja valójában, hogy aki Ausztriába vagy más országba jár dolgozni a határ 30 kilométeres sávján túl, az hazajöhet-e két hetes karantén nélkül, vagy sem. A jogszabály nem egyértelmű, a határátkelőkön pedig nincs egységes gyakorlat. Az ingatlanalapok eddig jól átvészelték a válságot.
Személyes pénzügyek Ilyen is ritkán van: a kockázatosnál akár olcsóbb is lehet a biztonságosabb lakáshitel
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 19:05
Az augusztus végén elérhető jelzáloghitelek között találni olyan minősített fogyasztóbarát kölcsönt, ami árban a változó kamatozású hitelekkel vetekszik, sőt, olcsóbb is lehet.
Személyes pénzügyek A továbbtanulás a legjobb befektetés?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 15:37
A diploma megszerzésének egyik előnye, hogy az általunk vágyott szakmában dolgozhatunk. A másik, hogy a diplomások jóval többet keresnek. Így nagyon érdemes megtalálni a megoldást a tanulmányok finanszírozására és befejezésére.
Személyes pénzügyek Most érdemes kiváltani a régi hiteleket
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 16:31
A koronavírus miatt az év végéig bevezetett hitelmoratórium sok mindenre ad lehetőséget. Amellett, hogy a krízis idején legalább a hiteltörlesztéssel nem kellett foglalkozni, a Bank360.hu szakértői szerint a mostani időszakot ki lehet használni arra is, hogy elgondolkodjunk a régi hitelek kiváltásán.
Személyes pénzügyek Mi lesz veletek, Ausztriában dolgozó magyarok?
Eidenpenz József | 2020. augusztus 30. 06:04
Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma kevés híján visszaállt a válság előtti szintre júliusban, egy jelentősebb, közel hatezer fős ugrás után. A többi ország polgárai jóval kisebb számban találtak munkát a nyár közepén, igaz, náluk a tavaszi visszaesés is kisebb volt. Frissítés: Az Ausztriában dolgozó magyarokat nem hivatalos információk szerint teljesen kivehetik a határzár alól.
Személyes pénzügyek A mai nem egy szokásos szombat: adunk egy több ezer forintos tippet az autósoknak
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 29. 08:48
Több fővárosi kerületi honlapon is figyelmeztetik az autósokat: hiába van szombat, a fizetős övezetekben ma nem parkolhatunk ingyen - ez természetesen azokra a vidéki nagyvárosokra is igaz, ahol van közterületi fizetős parkolás. Aki erről megfeledkezik, mikuláscsomagot talál majd a szélvédőjén.
Személyes pénzügyek Eddig 44 ezer anya élt az adókedvezménnyel
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 19. 06:32
A mentességgel 380 milliárd forintot spórolhattak a gyermekes szülők.
Személyes pénzügyek Ekkora önerő kell egy élhető lakás megvételéhez
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 18. 15:24
Összesen mintegy 5-6 millió forintos önerő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy élhető méretű lakást vásároljunk. Ám hitelfelvétel nélkül biztosan nem úszhatjuk meg a lakásszerzést – vélik a Duna House szakértői. 
hírlevél