<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
17p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

-

Milyen funkciói vannak a pénznek? Mekkora jövedelemből gazdálkodik az átlagos magyar háztartás? Hogyan néznek ki a kiadásai? Felkészítünk az életre a legfontosabb pénzügyi alapismeretekkel, nem csak középiskolásoknak. Pénzügyi Tudatosság Országos Verseny és Diákfórum 1. rész.

Mi az a pénz? Miért kell? Mi van, ha nincs?

Pénz lehet minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, vagy számlákon nyilvántartott egyenleg, amely a kereskedelmi forgalomban fizetési eszközként használatos. Aminek átadásával árukat, szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat, adókat, más közterheket törleszteni.

  • A pénz csereeszköz, vagyis egy dolog árának megfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon erre a dologra el lehet cserélni.
  • A stabil értékű pénz elszámolási egység, azaz ebben határozzák meg a dolgok árát.
  • A pénz értékőrző funkciót is képes betölteni, azaz megtakarításokat, tartalékokat lehet vele képezni.

Senki sem tud mindent egymaga előállítani, elvégezni, ezért az emberi társadalomban ősidők óta munkamegosztásra és cserére van szükség. Egyikünk például bútorokat, a másik gyümölcsöket termel ügyesebben, hatékonyabban, majd ezeket kicserélik egymás között. A pénz nélkül az áruk és szolgáltatások egymás közötti kicserélése, a munka és a különböző dolgok elszámolása, értékelése nagyon nehéz lenne. (Az is volt régen, cserekereskedelemnek vagy barternek is hívták.)

A pénz segítségével juthatunk hozzá tehát különböző, az élethez szükséges dolgokhoz. Ha nincs pénzünk, nem kapunk élelmet, ruhát, egyéb javakat. Éhezhetünk, fázhatunk vagy elveszíthetjük lakhelyünket, amelynek fenntartását, költségeit fizetnünk kell. Vagy mások, barátok, rokonok, az állam segítségére lesz szükségünk.

A magyar hivatalos pénz (vagy fizetőeszköz, valuta) a forint, nemzetközi jelölése HUF. De sok helyen lehet fizetni az Európai Unió közös pénzével, az euróval is, melynek jele EUR. Ha valaki Romániába, Lengyelországba megy, ott a forintot nem fogadják el, az eurót talán, de nem mindenhol. A szokásos fizetéshez át kell váltani a forintunkat helyi pénzre, amennyiben készpénzzel fizetünk. A pénznek több formája van, ezekből csak egy a készpénz. A vállalati életben például az ügyletek túlnyomó részét bankszámlák közötti pénzmozgatással, azaz átutalásokkal intézik.  

Mennyi a bér Magyarországon? A minimálbér? A felső kategória bére?

A Központi Statisztikai Hivatal szerint:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021. decemberében 492 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 327 700 forintot ért el, mindkettő 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 

Az átlag mögött azonban nagyon különböző helyzetek, csoportok találhatók. A magyar népesség alacsony jövedelmű tíz százalékának például évi 541 272 (havi 45 100), a felső tíz százaléknak pedig évi 4,117 millió forint volt a nettó jövedelme 2020-ban (havi 343 ezer), egy főre vetítve. (A KSH új módszertannal készült táblázata szerint.) Az átlag a teljes népességen belül 1,765 millió forint, havonta tehát mintegy 147 ezer forint volt. 

A pénz fő funkciói (Grafika: Canva.com, Pixabay.comA pénz fő funkciói (Grafika: Canva.com, Pixabay.com

A jövedelemben a fizetéseken, béreken kívül más bevételek is benne vannak, mint a vállalkozási jövedelmek, nyugdíj, vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások. (A családtámogatásokról a 9. fejezetben írunk bővebben.) Többnyire nem tartalmazzák azonban az úgynevezett fekete vagy eltitkolt jövedelmeket, amelyeket nem hivatalosan, adózatlanul keresnek sokan. Nincsenek benne a külföldről, rokonoktól érkező átutalások sem.

Hol élsz te? Mennyi most egy kiló kenyér, egy liter tej, egy kerékpár, egy autó, egy utazás vidékről Pestre…?

Egy kiló fehér kenyér átlagára 2021-ben a KSH szerint 401 forint volt, egy liter sovány tejé 249 forint. Persze boltok és gyártók szerint nagyon nagy különbségek is vannak, egyes különleges ízesítésű, ínyenc termékek a hétköznapi változat többszöröségbe is kerülhetnek. Másoknál olcsóbb márkákat is kínálnak, tejet például 180 forintért is láttunk nemrég. Egy iskolai ebéd átlagosan 405 forintba került.

Egy Budapest-Szolnok vasúti jegy (ami 100 kilométeres) 1860 forint volt teljes áron, csak oda. Így egy retúrjegy árából nagyjából kilenc iskolai ebéd vagy kilenc kiló kenyér jön ki.

Fontosabb termékek árai (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)Fontosabb termékek árai (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Egy új kerékpár ára körülbelül 30-40 ezer forintnál kezdődik, de több százezres luxus– és sportkerékpárok is léteznek. Egy új személyautó ára minimum 2,5-3,0 millió forint, vagyis 10-12 havi nettó átlagkeresetből lehet vásárolni.

Milyen egy tipikus fogyasztói kosár?

Fogyasztói kosárnak nevezik azon termékek és szolgáltatások összességét, amelyeket valaki egy adott hónapban megvásárol. Természetesen egyénenként változik, sőt változik a tartalma különböző életszakaszokban is (pl. fiatal gyermektelen pár, egyedülálló, négytagú család, nyugdíjas). Átlagokat szoktak számolni a lakosság egyes csoportjaira, korosztályaira. Vannak olyan kiadások, mint az élelmiszer, tisztálkodási szerek, a rezsi, vagy egyes egészségügyi kiadások, amelyek minden korosztályban szükségesek. 

A fiatalok átlagban többet költenek szórakozásra, rendezvénybelépőkre, ruházkodásra és más divatcikkekre, egyes műszaki árukra. Sokan gyakrabban cserélnek mobiltelefont vagy számítógépet, mint az idősebb korosztályok, és használnak internetes szolgáltatásokat, például online játékokat, zeneszolgáltatót. Mások sokat sportolnak vagy utaznak, vagy más hobbijuknak élnek.

Egyes életszakaszok fogyasztói kosarai közötti eltérések (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)Egyes életszakaszok fogyasztói kosarai közötti eltérések (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Később a fiatalok egy része lakásra, bútorra, családalapításra gyűjt, majd erre adja ki a megtakarítását. A házasok esküvőre, nászútra, otthonteremtésre készülnek. A korábban szórakozásra, divatra, hobbira költött összegek ekkor általában nagy mértékben csökkennek. A gyerek érkezésével gyerekruha, gyerekbútor, majd iskolai felszerelések, különórák, osztálykirándulások kerülnek bele a fogyasztói kosárba. Később a felsőoktatás költségei között tandíj, albérlet, ingázás vagy vidékről, vidékre utazás kerülhet fel a listára. A külföldi ösztöndíjakhoz is sok kiadás tartozhat.

Amikor a gyerekek kirepülnek, a szülők egy része másik otthont vásárolna, mások esetleg utazni szereznének, megint mások főleg nyugdíj-előtakarékosságra tesznek félre. Vannak, akik továbbra is támogatják a gyerekeiket, sőt az unokáikat. Idős korban általában előbb-utóbb megnő az olyan kiadások súlya, mint a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz. Sokan, akik korábban nem sportoltak, most egészségügyi okokból elkezdik.

Mennyibe kerül egy szingli és egy családi nagybevásárlás?

A KSH szerint 2020-ban egy egyedülálló, gyermek nélküli, egyedül a háztartásban élő személy 2,01 millió forintot költött egész évben. Ahol kettő felnőtt élt kettő gyerekkel, ott viszont 1,10 millió forintot költöttek fejenként (összesen tehát 4,4 milliót). Egyrészt ugyanis ahol többen élnek együtt, ott a lakásfenntartás költségei rendszerint megoszlanak, azaz egy főre kevesebb rezsi jut. Másrészt azonban kevesebb elkölthető jövedelem marad egy főre, vagyis a gyermekeseknek jobban kell spórolniuk.

Élelmiszerekre ebből a négy tagú családban fejenként mintegy 260 ezer forint ment el, a teljes költés több mint negyede. Ez hetente majdnem pontosan 5000 forint, négy főre tehát húszezer. Így ha hetente egyszer vásárolnak be, és csak élelmet vesznek, akkor is ennyi pénzt költenek alkalmanként. (Valójában más cikkekre, például tisztálkodási szerekre vagy mosószerre is rendszeresen szükség van, és még ott a rezsi.) Egy egyszemélyes háztartásnál ugyanez a heti élelmiszer-költés 2020-ban 10 160 forint volt.

Mennyi egy tipikus kis városi lakás és egy családi ház rezsije?

Egy kicsi, egy szobás budapesti lakásban ma áramra nagyjából 3-6 ezer, vízre 2-3 ezer, gázra 5-10 ezer forintot kell költeni. Egyes tételek vidéken sem olcsóbbak, vagy országosan egyformák. A közös költség a fővárosban 10-15 ezer forint. (A közös költség elsősorban az épületek fenntartását, felújítását, takarítását, a közös helyiségek kivilágítását, az adminisztrációt fedezi.)

Rezsi és más állandó kiadások - ami szinte mindenkinek kell (grafika: Canva.com, Pixabay.com)Rezsi és más állandó kiadások - ami szinte mindenkinek kell (grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Családi házaknál közös költség nincs, de a fenntartást a tulajdonosnak kell megoldania. Ezen rövid távon sokat lehet spórolni, hiszen egy stabil állapotú házban sok évig is lehet nagyobb felújítás, javítás nélkül lakni. Hosszabb távon azonban ajánlatos erre félretenni, mert ha nem halasztható tovább például a tető vagy a fűtési rendszer javítása, az egyszerre több százezer vagy több millió forintos tétel is lehet.

Mi az az infláció? Mekkora volt 2020-ban?

Az utóbbi időben egyre nagyobb problémát okoz világszerte az infláció megugrása, így Magyarországon is. A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük. Másképpen, ha az árak színvonala átlagosan emelkedik, infláció van a gazdaságban. Ha csökken, akkor defláció. (Ez utóbbi ritkább.) A fogyasztói inflációt úgy mérik, hogy meghatározzák az átlagos fogyasztó tipikus fogyasztói kosarát. Vagyis az egy hónapban jellemzően vásárolt termékek és szolgáltatások értékét és árát. Majd kiszámolják, hogy mennyibe került ez az előző hónapban, és mennyibe legutóbb. Vagyis mennyivel változott átlagosan az árszint. A számításban nagyobb a súlya azoknak a dolgoknak, amelyekből többet veszünk, és kisebb azoknak, amelyekből kevesebbet.

 

Grafikon: Az infláció Magyarországon

Az árszínvonal 2021 decemberében éves alapon – tehát 2020 decemberéhez képest – 7,4 százalékkal emelkedett - egy évvel korábban még csak 2,7 százalék volt ugyanez. Úgy is mondhatjuk, hogy ugyanazon tipikus termék– és szolgáltatáscsomagért, amelyért 2020 végén 100 ezer forintot kellett adni, 2020 évégén már 107 400-at kellett kifizetni. A pénz vásárlóértéke tehát csökkent. Gyakran használják még az éves átlagos infláció fogalmát, ez 2020-ban 3,3, 2021-ben 5,1 százalék volt.

A magyar kormány hat élelmiszer árát 2022 februártól befagyasztotta a 2021 október 15-i szinten. Ezek

  1. a kristálycukor,
  2. a búzafinomliszt,
  3. a napraforgó-étolaj,
  4. a sertéscomb,
  5. a csirkemell
  6. és a 2,8%-os tehéntej.

Ez azonban várhatóan nem okoz majd érdemleges változást az infláció értékében.

Mennyiből lehet megélni, mekkora a létminimum?

Létminimumot Magyarországon már nem számolnak. Az “átlagos” színvonalú megélhetési szinthez a lakosság által fejenként és havonta szükségesnek tartott jövedelemösszeg 2020-ban a KSH felmérése szerint  148 700 forint volt. A “nagyon szűkös” megélhetéshez 81 400, a “nagyon jó” megélhetéshez 294 600 forint kellett volna. A 268 400 forintos nettó átlagkereset ez utóbbit csak látszólag közelíti meg, hiszen egy családnál ezt el kell oszani a családtagokkal, és fejenként jóval alacsonyabb összeg jön ki, a fentebb elmített 134 200. Ez az átlagos színvonalú megélhetéshez van közel.

A bruttó minimálbér 2022. januárjától (a korábbi 167 400 forintról) kereken 200 ezer forintra nőtt, ami alapján a nettó, adókedvezmények levonása nélkül minimálbér 133 ezer forintra jön ki. 

 

Ábra: Mennyiből lehet megélni Magyarországon? (2019-es és 2020-as adatok)

Mennyi járulékot, adót kell fizetnünk?

A bér után a munkáltató és a munkavállaló is különböző adókat és társadalombiztosítási járulékokat, azaz úgynevezett közterheket kell fizessen. Ezek alapesetben a bérköltség 41 százalékát teszik ki, vagyis ekkora az “adóék”. Az adóék azt jelenti, hogy a teljes munkaerőköltség - vagyis a bruttó bér plusz a munkáltatói terhek - mekkora százalékát vonja el az állam.

A bér közterheit az alábbi grafikon mutatja (2022 elején)

 

 

Alapesetben száz forintnyi bér kifizetése 113 forintjába kerül a munkáltatónak, amiből 66,5 forint marad az alkalmazottnál. (Az adóék számítása: 66,5/113-1=0,411, azaz 41,1 százalék.)

Ezen belül csak az egyik tétel a személyi jövedelemadó (szja), amelynek mértéke nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony, a bruttó bér 15 százaléka. Különböző jogcímeken, például gyerekek utáni adókedvezményként vagy egyes hosszú távú megtakarítások után adókedvezmény jár. Emiatt a 15 százalékos szja jelentősen, akár nullára is csökkenhet, sőt a zegyéb járulékokból is lehet írni a kedvezményeket.

Mennyit keresnek az emberek külföldön? (Nyugat-Európa, USA, feltörekvő országok.) 

Magyarországon az utóbbi évtizedben megfigyelhető volt, hogy több százezer személy külföldön vállalt munkát. Mi ennek az oka? Az Eurostat statisztikáiból ítélve az EU átlagos bére a magyar érték közel háromszorosa az egyedülálló, gyermektelen személyeknél. 

De az árszínvonal is magasabb Nyugat-Európában, hozzávetőleges becslések szerint kétszeresek az árak Magyarországhoz képest. A bérszakadék tehát még így is nagyon magas, ami sokakat késztet külföldi munkavállalásra. Egy jó külföldi fizetéshez azonban általában jó nyelvtudás és magas szintű szakmai tudás kell.

Kinek mi a fontos? Pénz, egészség, család, barátok? Tanulás? Haza?

Boldoggá tesz-e pénz? – ez egyáltalán nem biztos. Sokan úgy is boldogok, hogy szegények vagy átlagos jövedelműek, de más, számukra fontos dolgok tartalmassá teszik az életüket. Ez lehet a család, a barátok, tudásunk növelése, valamilyen művészi, alkotó tevékenység, önkéntes társadalmi szerepvállalás, karitatív tevékenység, hobbi.

Sokan, sokszor kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteniük kell pénzkereset (karrier), illetve a magánélet között. A nők, akik családalapítás esetén évekre is kieshetnek a munkából. Vagy az, akinek idős szülei vagy más rokona ápolása miatt marad kevesebb lehetősége dolgozni. Ezeket a döntéseket mindenkinek magának kell meghoznia, de nem árt minél előbb felkészülni rá.

Mit fizet az állam, mit fizetsz te? (Egészségügy, oktatás, rendőrség, utazás, nyugdíj stb.)

Az állam az adókból és járulékokból sok fontos szolgáltatást fizet. Megvédi polgárait – az állami rend fenntartásával – a katonaság, a rendőrség vagy a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a bíróságok segítségével. Az egészségügyi ellátás a dolgozók, járulékfizetők, valamint a nyugdíjasok, diákok számára nagyrészt ingyenes. (Kivételek: A gyógyszerek árának egy része, a fogorvosi ellátás nagy része, egyes nem feltétlenül szükséges orvosi beavatkozások.) Bizonyos szabályok szerint nyugdíj jár azoknak, akik megfelelő ideig dolgoztak. Az állami alapfokú és középfokú oktatás, valamint a felsőoktatás egy része ingyenes, pontosabban tandíjmentes.

Az állam infrastruktúrát, azaz utakat, hidakat, tömegközlekedési eszközöket, víz–, villany– és csatornahálózatot is építhet, pontosabban megbízhat ezzel cégeket. Egyes szolgáltatásokat vagy vállalatokat, például a közlekedésben, pénzzel támogathat, így téve azokat olcsóbbá a fogyasztók számára.

Az állam az adókból pénzbeli juttatásokkal vagy adókedvezményekkel ösztönöz bizonyos csoportokat, például a gyermeket vállaló szülőket, vagy egyes vállalkozókat. Ha csak korlátozott ideig is, segíti a bajba jutott embereket, például munkanélküli-ellátással, rokkant ellátással.

Nekünk kell azonban fizetnünk minden mást, az élelmiszerektől, a ruházattól a lakásig, közlekedési jegyekig, szórakozásig, az esetleges tandíjig vagy fogtömésig. Ezek egy része előre tervezhető, másik nem, ezért tartalékokat kell rá képeznünk.

Mit jelent a közteherviselés, újraelosztás, adó?

Az állam hasonlóan működik, mint egy „nagy család”. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek egy részét az adók biztosítják.

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. E szervek az adókon kívül más kötelező befizetéseket is elvárnak (például járulékok vagy illetékek); ezeket az adóktól az különbözteti meg, hogy az adófizetők a befizetésükért cserébe valamilyen közvetlen ellenszolgáltatásban részesülnek.

A közteherviselés elve - nagyon leegyszerűsítve - azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót, ugyanis az állam ebből fedezi a közkiadásokat. (például egészségügy, nyugdíjrendszer, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.). Az újraelosztás során - adók formájában - az állam a keletkező jövedelmekből elvon, és azt újra elosztja a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az állam tehát a polgáraitól, vállalatoktól elvont pénzből működik, vagyis végső soron mi magunk állunk minden állami kiadás mögött. Az állam, a kormány a szabad, demokratikus választásokon kapott felhatalmazás alapján adóztat minket és nyújt támogatást. Az újraelosztás meghatározott szempontok, így például a közfeladatok finanszírozási igénye, szociális rászorultság szerint történik. 

Mi a különbség az adók és a járulékok között? 

Az adóhivatal – végrehajtó szervként – beszedi a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeket, (adók, járulékok, hozzájárulások stb.) biztosítva ezzel az államháztartás bevételeinek jelentős részét. Az adó és a járulék közötti alapvető különbség, hogy míg az adó általános jellegű, azaz az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére, addig a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására használhatók fel. A társadalombiztosítási járulékból az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását, és a nyugdíjrendszert, a nyugdíjbiztosítási járulékokból kizárólag a nyugdíjrendszert tartja fent.

A társadalombiztosítási járulékból az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását, és a nyugdíjrendszert tartja fent.

Bűn és bűnhődés – mennyi a büntetési tétele a lopásnak, rablásnak, csalásnak? Hány évet ült a Viszkis Rabló?

Vannak, akik úgy döntenek, hogy törvénytelen módon próbálnak pénzhez jutni. Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, a törvények szerint lopást követ el. Az ellopott dolog értékétől függően a lopás két évig, de különösen nagy érték esetén tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A rablás, amikor valamely dolog megszerzése érdekében fizikai erőszakot is alkalmaznak, vagy legalábbis ezzel fenyegetnek. Ez súlyosabb esetekben 15 éves büntetéssel is járhat. A „Viszkis rabló” néven hírhedtté vált bankrabló, aki 30 alkalommal rabolt, például 2002-ben 17 évet kapott. Jó magaviselete miatt 12 év után szabadult.

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pénz

https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/what_is_money.hu.html

//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2002.html

//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2012.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc014a.html

//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc022a.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc033a.html

https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Wages_and_labour_costs

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Wages_and_labour_costs#Net_earnings_and_tax_burden

https://vidakovics.hu/lopas-btk-370/

https://vidakovics.hu/rablas-btk-365/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambrus_Attila

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Fizetendo_jarulekok.html

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_ado/ado_merteke.html

https://www.nav.gov.hu/data/cms511261/74_A_szakkepzesi_hozzajarulas_20200131.pdf

https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Minimalber__garantalt_berminimum.html

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Kétszer is meggondolják a magyarok, mielőtt valami méregdrágát vásárolnak
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 13:18
A 25-54 év közötti lakosság közel fele tervez nagyobb összegű vásárlást a következő fél évben és jelentős többségük úgy gondolja, hogy ezeket a kiadásokat nagyon alaposan megfontolja.
Személyes pénzügyek Még egy rossz hír mára: drágulhatnak a bankszámlák is
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 11:53
A magas infláció az oka mindennek.
Személyes pénzügyek Már csak pár óra maradt bevallani a tavalyi évet
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 10:09
Május 20-án éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni az adóhatóság által készített szja-bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg.
Személyes pénzügyek Így lehet kedvezőbb a lakáshitel törlesztése
Privátbankár.hu | 2022. május 20. 09:47
A következő hónapokban számos újszerű banki akció segítheti a lakáshitelt felvenni akaró ügyfeleket abban, hogy az emelkedő kamatok ellenére is megtalálják az optimális finanszírozási lehetőséget. lyen lehet az eddig leginkább a vállalati beruházási hiteleknél ismert türelmi idős konstrukció. 
Személyes pénzügyek Ilyen infláció mellett háztartásonként 450 ezret bukhatunk - valutába és OTP-részvénybe menekül a lakosság
Privátbankár.hu | 2022. május 19. 10:55
A 9-10 százalékosra várt infláció ellenére óriásit nőtt a magyarok készpénzállománya - igaz, sokan nem forintot, hanem valutát halmoztak fel a háború kitörésének hírére. Az állampapírok népszerűsége esik, sokan menekülnek OTP-részvénybe.
Személyes pénzügyek Egyre drágábbak a hitelek: megint kamatot emeltek a magyar bankok
Privátbankár.hu | 2022. május 19. 10:18
Több bank is kamatemeléssel indította a hetet. Volt, ahol a jelzáloghitelek lettek drágábbak, míg máshol a szabad felhasználású személyi hitelek ügyleti kamata emelkedett. A Bank360.hu összefoglalta a fontosabb változásokat.
Személyes pénzügyek Nagyon pörögnek az online hitelek
Privátbankár.hu | 2022. május 18. 10:28
A személyi hitelek közel negyedét például már így költjük, de a láthatáron már ott vannak a bonyolultabb tranzakciók is.
Személyes pénzügyek Csalók a fiatalok bankszámláit is célba vehetik
Privátbankár.hu | 2022. május 17. 08:11
Éppen ezért nagyon fontos, hogy a diákok képben legyenek a legfontosabb biztonsági teendőkkel. 
Személyes pénzügyek Áron alul kelt el a világ legnagyobb fehér gyémántja
Privátbankár.hu | 2022. május 12. 10:29
Potom 6,8 milliárd forintért kótyavetyélték el, pedig rekorddöntést vártak tőle.
Személyes pénzügyek A KSH visszaszólt a GKI-nak: nem is olyan magas az az infláció
Privátbankár.hu | 2022. május 12. 08:58
A KSH szerint az nem mérvadó, hogy mit érzékel a lakosság, a hivatalos statisztika adja a teljes képet.
hírlevél
Ingatlantájoló