<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
17p

Milyen funkciói vannak a pénznek? Mekkora jövedelemből gazdálkodik az átlagos magyar háztartás? Hogyan néznek ki a kiadásai? Felkészítünk az életre a legfontosabb pénzügyi alapismeretekkel, nem csak középiskolásoknak. Pénzügyi Tudatosság Országos Verseny és Diákfórum 1. rész.

Mi az a pénz? Miért kell? Mi van, ha nincs?

Pénz lehet minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, vagy számlákon nyilvántartott egyenleg, amely a kereskedelmi forgalomban fizetési eszközként használatos. Aminek átadásával árukat, szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat, adókat, más közterheket törleszteni.

  • A pénz csereeszköz, vagyis egy dolog árának megfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon erre a dologra el lehet cserélni.
  • A stabil értékű pénz elszámolási egység, azaz ebben határozzák meg a dolgok árát.
  • Ezen kívül értékőrző funkciót is képes betölteni, azaz megtakarításokat, tartalékokat lehet vele képezni.

Senki sem tud mindent egymaga előállítani, elvégezni, ezért az emberi társadalomban ősidők óta munkamegosztásra és cserére van szükség. Egyikünk például bútorokat, a másik gyümölcsöket termel ügyesebben, hatékonyabban, majd ezeket kicserélik egymás között. A pénz nélkül az áruk és szolgáltatások egymás közötti kicserélése, a munka és a különböző dolgok elszámolása, értékelése nagyon nehéz lenne (illetve volt régen, barternek is hívták).

A pénz segítségével juthatunk hozzá tehát különböző, az élethez szükséges dolgokhoz. Ha nincs pénzünk, nem kapunk élelmet, ruhát, egyéb javakat. Éhezhetünk, fázhatunk vagy elveszíthetjük lakhelyünket, amelynek fenntartását, költségeit fizetnünk kell. Vagy mások, barátok, rokonok, az állam segítségére lesz szükségünk.

A magyar hivatalos pénz (vagy fizetőeszköz, valuta) a forint, nemzetközi jelölése HUF. De sok helyen lehet fizetni az Európai Unió közös pénzével, az euróval is, melynek jele EUR. Ha valaki Romániába, Lengyelországba megy, ott a forintot nem fogadják el, az eurót talán, de nem mindenhol. A szokásos fizetéshez át kell váltani a forintunkat helyi pénzre, amennyiben készpénzzel fizetünk. A lenti képen valaki kártyával fizet; a pénznek több formája van, ezekből csak egy a készpénz. A vállalati életben az ügyletek túlnyomó részét számlák közötti pénzmozgásokkal, átutalásokkal intézik.  

Mennyi a bér Magyarországon? A minimálbér? A felső kategória bére?

A Központi Statisztikai Hivatal szerint:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2020 decemberében 449 400 forint volt, 10,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ám a decemberi átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–decemberben a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (2020. elején, január–februárban a bruttó átlagkereset még csak 376 300, a nettó átlagkereset 250 200 forint volt.)

Az átlag mögött azonban nagyon különböző helyzetek, csoportok találhatók. A magyar népesség alacsony jövedelmű tíz százalékának évi 494 458 (havi 41 200), a felső tíz százaléknak pedig évi 3,745 millió forint volt a jövedelme 2019-ben (havi 312 ezer), egy főre vetítve. (A KSH új módszertannal készült táblázata szerint.) Az átlag a teljes népességen belül 1,610 millió forint, havonta tehát mintegy 134 200 forint. 

A pénz fő funkciói (Grafika: Canva.com, Pixabay.comA pénz fő funkciói (Grafika: Canva.com, Pixabay.com

A jövedelem azt jelenti, hogy a fizetéseken, béreken kívül más bevételek is benne vannak, mint a vállalkozási jövedelmek, nyugdíj, vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások. (A családtámogatásokról a 9. fejezetben írunk bővebben.) Nem tartalmazzák azonban az úgynevezett fekete vagy eltitkolt jövedelmeket, amelyeket nem hivatalosan, adózatlanul keresnek sokan. Nincsenek benne a külföldről, rokonoktól érkező átutalások sem.

Hol élsz te? Mennyi most egy kiló kenyér, egy liter tej, egy kerékpár, egy autó, egy utazás vidékről Pestre…?

Egy kiló fehér kenyér átlagára 2020 decemberében a KSH szerint 373 forint volt, egy liter sovány tejé 244 forint. Persze boltok és gyártók szerint nagyon nagy különbségek is vannak, egyes különleges ízesítésű, ínyenc termékek a hétköznapi változat többszöröségbe is kerülhetnek. Másoknál olcsóbb márkákat is kínálnak, tejet például 165 forintért is láttunk nemrég. Egy iskolai ebéd átlagosan 397 forintba került.

Egy Budapest-Szolnok vasúti jegy (ami 100 kilométeres) 1860 forint volt teljes áron, csak oda. Így egy retúrjegy árából kilenc iskolai ebéd vagy közel 11 kiló kenyér kijön.

Fontosabb termékek árai (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)Fontosabb termékek árai (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Egy új kerékpár ára körülbelül 30-40 ezer forintnál kezdődik, de több százezres luxus– és sportkerékpárok is léteznek. Egy új személyautó ára minimum 2,5-3,0 millió forint, vagyis 10-12 havi nettó átlagkeresetből lehet vásárolni.

Milyen egy tipikus fogyasztói kosár?

Fogyasztói kosárnak nevezik azon termékek és szolgáltatások összességét, amelyeket valaki egy adott hónapban megvásárol. Hogyan változik a tartalma különböző életszakaszokban (pl. fiatal gyermektelen pár, egyedülálló, négytagú család, nyugdíjas)? Átlagokat szoktak számolni a lakosság egyes csoportjaira, korosztályaira. Vannak olyan kiadások, mint az élelmiszer, tisztálkodási szerek, a rezsi, vagy egyes egészségügyi kiadások, amelyek minden korosztályban szükségesek. Mások életkortól függően sokat változhatnak.

A fiatalok többet költenek szórakozásra, rendezvénybelépőkre, ruházkodásra és más divatcikkekre, egyes műszaki árukra. Sokan gyakrabban cserélnek mobiltelefont vagy számítógépet, mint az idősebb korosztályok, és használnak internetes szolgáltatásokat, például online játékokat, zeneszolgáltatót. Mások sokat sportolnak vagy utaznak, vagy más hobbijuknak élnek.

Egyes életszakaszok fogyasztói kosarai közötti eltérések (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)Egyes életszakaszok fogyasztói kosarai közötti eltérések (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Később a fiatalok egy része lakásra, bútorra, családalapításra gyűjt, majd erre adja ki a megtakarítását. A házasok esküvőre, nászútra, otthonteremtésre készülnek. A korábban szórakozásra, divatra költött összegek ekkor általában nagy mértékben csökkennek. A gyerek érkezésével gyerekruha, gyerekbútor, majd iskolai felszerelések, különórák, osztálykirándulások kerülnek bele a fogyasztói kosárba. Később a felsőoktatás költségei között tandíj, albérlet, ingázás vagy vidékről, vidékre utazás kerülhet fel a listára. A külföldi ösztöndíjakhoz is sok kiadás tartozhat.

Amikor a gyerekek kirepülnek, a szülők egy része másik otthont vásárolna, mások esetleg utazni szereznének, megint mások főleg nyugdíj-előtakarékosságra tesznek félre. Vannak, akik továbbra is támogatják a gyerekeiket, sőt az unokáikat. Idős korban általában előbb-utóbb megnő az olyan kiadások súlya, mint a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz. Sokan, akik korábban nem sportoltak, most egészségügyi okokból elkezdik.

Mennyibe kerül egy szingli és egy családi nagybevásárlás?

A KSH szerint 2019-ben egy egyedülálló, gyermek nélküli, egyedül a háztartásban élő személy 1,89 millió forintot költött egész évben. Ahol kettő felnőtt élt kettő gyerekkel, ott viszont 1,12 millió forintot költöttek fejenként (összesen tehát majdnem 4,5 milliót). Egyrészt ugyanis ahol többen élnek együtt, ott a lakásfenntartás költségei rendszerint megoszlanak, azaz egy főre kevesebb rezsi jut. Másrészt azonban kevesebb elkölthető jövedelem marad egy főre, vagyis a gyermekeseknek jobban kell spórolniuk.

Élelmiszerekre ebből fejenként mintegy 231 ezer forint ment el, a teljes költés közel ötöde. Ez hetente 4440 forint, négy főre tehát 17 800. Így ha hetente egyszer vásárolnak be, és csak élelmet vesznek, akkor is ennyi pénzt kell elkölteni alkalmanként. (Valójában más cikkekre, például tisztálkodási szerekre vagy mosószerre is rendszeresen szükség van, és még ott a rezsi.) Egy egyszemélyes háztartásnál ugyanez a heti élelmiszer-költés 2019-ben 9050 forint volt.

Mennyi egy tipikus kis városi lakás és egy családi ház rezsije?

Egy kicsi, egy szobás budapesti lakásban ma áramra nagyjából 3-6 ezer, vízre 2-3 ezer, gázra 5-10 ezer forintot kell költeni. Egyes tételek vidéken sem olcsóbbak, országosan egyformák. A közös költség a fővárosban 10-15 ezer forint. A közös költség elsősorban az épületek fenntartását, felújítását, takarítását, a közös helyiségek kivilágítását fedezi.

Rezsi és más állandó kiadások - ami szinte mindenkinek kell (grafika: Canva.com, Pixabay.com)Rezsi és más állandó kiadások - ami szinte mindenkinek kell (grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Családi házaknál közös költség nincs, a fenntartást a tulajdonosnak kell megoldania. Ezen rövid távon sokat lehet spórolni, hiszen egy stabil állapotú házban sok évig is lehet nagyobb felújítás, javítás nélkül lakni. Hosszabb távon azonban ajánlatos erre félretenni, mert ha nem halasztható tovább például a tető javítása, az egyszerre több százezer, esetleg több millió forintos tétel is lehet.

Mennyiből lehet megélni, mekkora a létminimum?

Létminimumot Magyarországon már nem számolnak. Az “átlagos” színvonalú megélhetési szinthez a lakosság által fejenként és havonta szükségesnek tartott jövedelemösszeg 2019-ben a KSH felmérése szerint 136 200 forint volt. A “nagyon szűkös” megélhetéshez 75 100, a “nagyon jó” megélhetéshez 280 400 forint kellett volna. A 268 400 forintos nettó átlagkereset ez utóbbit csak látszólag közelíti meg, hiszen egy családnál ezt el kell oszani a családtagokkal, és fejenként jóval alacsonyabb összeg jön ki, a fentebb elmített 134 200. Ez az átlagos színvonalú megélhetéshez van közel.

A bruttó minimálbér 2021. február 1-jétől (a korábbi 161 000 forintról) 167 400 forintra, ami alapján a nettó, adókedvezmények levonása nélkül, 111 321 forintra jön ki. 

 

Ábra: Mennyiből lehet megélni Magyarországon? (2019-es és 2020-as adatok)

Járulékok, adók szintje mekkora körülbelül?

A bér után a munkáltató és a munkavállaló is különböző adókat és társadalombiztosítási járulékokat, azaz úgynevezett közterheket kell fizessen. Ezek alapesetben a bérköltség mintegy 43 százalékát teszik ki, vagyis ekkora az “adóék”. (Az adóék azt jelenti, hogy a teljes munkaerőköltség, vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek mekkora százalékát vonja el az állam.) 

A bér közterheit az alábbi grafikon mutatja (2020. július 1-től)

 

 

Alapesetben száz forintnyi bér kifizetése 117 forintjába kerül a munkáltatónak, amiből 66,5 forint marad az alkalmazottnál. (Az adóék: 66,5/117-1=43,16.)

Ezen belül csak az egyik tétel a személyi jövedelemadó (szja), amelynek mértéke nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony, a bruttó bér 15 százaléka. Különböző jogcímeken, például gyerekek utáni adókedvezményként vagy egyes hosszú távú megtakarítások után adókedvezmény jár. Emiatt a 15 százalékos szja jelentősen, akár nullára is csökkenhet.

Mit fizet az állam, mit fizetsz te? (Egészségügy, oktatás, rendőrség, utazás, nyugdíj stb.)

Az állam az adókból és járulékokból sok fontos szolgáltatást fizet. Megvédi polgárait – az állami rend fenntartásával – a katonaság, a rendőrség vagy a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a bíróságok segítségével. Az egészségügyi ellátás a dolgozók, járulékfizetők, valamint a nyugdíjasok, diákok számára nagyrészt ingyenes. (Kivételek: A gyógyszerek árának egy része, a fogorvosi ellátás nagy része, egyes nem feltétlenül szükséges orvosi beavatkozások.) Bizonyos szabályok szerint nyugdíj jár azoknak, akik megfelelő ideig dolgoztak. Az állami alapfokú és középfokú oktatás, valamint a felsőoktatás egy része ingyenes, pontosabban tandíjmentes.

Az állam infrastruktúrát, azaz utakat, hidakat, tömegközlekedési eszközöket, víz–, villany– és csatornahálózatot is építhet, pontosabban megbízhat ezzel cégeket. Egyes szolgáltatásokat vagy vállalatokat, például a közlekedésben, pénzzel támogathat, így téve azokat olcsóbbá a fogyasztók számára.

Az állam az adókból pénzbeli juttatásokkal vagy adókedvezményekkel ösztönöz bizonyos csoportokat, például a gyermeket vállaló szülőket, vagy egyes vállalkozókat. Ha csak korlátozott ideig is, segíti a bajba jutott embereket, például munkanélküli-ellátással, rokkant ellátással.

Nekünk kell azonban fizetnünk minden mást, az élelmiszerektől, a ruházattól a lakásig, közlekedési jegyekig, szórakozásig, az esetleges tandíjig vagy fogtömésig. Ezek egy része előre tervezhető, másik nem, ezért tartalékokat kell rá képeznünk.

Mi az az infláció? Mekkora volt 2020-ban?

A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük. Másképpen, ha az árak színvonala átlagosan emelkedik, infláció van a gazdaságban. Ha csökken, akkor defláció. (Ez utóbbi ritkább.) A fogyasztói inflációt úgy mérik, hogy meghatározzák az átlagos fogyasztó tipikus fogyasztói kosarát. Vagyis az egy hónapban vásárolt termékek és szolgáltatások értékét és árát. Majd kiszámolják, hogy mennyibe került ez az előző hónapban, és mennyibe legutóbb. Vagyis mennyivel változott átlagosan az árszint. A számításban nagyobb a súlya azoknak a dolgoknak, amelyekből többet veszünk, és kisebb azoknak, amelyekből kevesebbet.

 

Grafikon: Az infláció Magyarországon

Az árszínvonal 2020 decemberében éves alapon – tehát 2019 decemberéhez képest – 2,7 százalékkal emelkedett. Úgy is mondhatjuk, hogy ugyanazon tipikus termék– és szolgáltatáscsomagért, amelyért 2019 végén 100 ezer forintot kellett adni, 2020 évégén már 102 700-at kellett kifizetni. A pénz vásárlóértéke tehát csökkent. Gyakran használják még az éves átlagos infláció fogalmát, ez 2020-ban 3,3 százalék volt.

Mennyit keresnek az emberek külföldön? (Nyugat-Európa, USA, feltörekvő országok.) 

Magyarországon az utóbbi évtizedben megfigyelhető volt, hogy több százezer személy külföldön vállalt munkát. Mi ennek az oka? Az említett 268 400 forintos havi nettó átlagkereset, amit sokan nem érnek el, mintegy 746 euró, évi 8947 euró. Ezzel szemben az Eurostat szerint az EU átlaga 2019-ben évi 23 600 euró, tehát a magyar érték közel háromszorosa az egyedülálló, gyermektelen személyeknél. Egy négytagú családnál pedig 50 500 euró volt a két felnőtt összes éves nettó keresete (18,2 millió forint, havonta 1,52 millió forint).

De az árszínvonal is magasabb Nyugat-Európában, hozzávetőleges becslés szerint kétszeresek az árak Magyarországhoz képest. A bérszakadék tehát még így is nagyon magas, ami sokakat késztet külföldi munkavállalásra. Egy jó külföldi fizetéshez azonban általában jó nyelvtudás és magas szintű szakmai tudás kell.

Kinek mi a fontos? Pénz, egészség, család, barátok? Tanulás? Haza?

Boldoggá tesz-e pénz? – ez egyáltalán nem biztos. Sokan úgy is boldogok, hogy szegények vagy átlagos jövedelműek, de más, számukra fontos dolgok tartalmassá teszik az életüket. Ez lehet a család, a barátok, tudásunk növelése, valamilyen művészi, alkotó tevékenység, önkéntes társadalmi szerepvállalás, karitatív tevékenység, hobbi.

Sokan, sokszor kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteniük kell pénzkereset (karrier), illetve a magánélet között. A nők, akik családalapítás esetén évekre is kieshetnek a munkából. Vagy az, akinek idős szülei vagy más rokona ápolása miatt marad kevesebb lehetősége dolgozni. Ezeket a döntéseket mindenkinek magának kell meghoznia, de nem árt minél előbb felkészülni rá.

Mit jelent a közteherviselés, újraelosztás, adó?

Az állam hasonlóan működik, mint egy „nagy család”. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek egy részét az adók biztosítják.

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. E szervek az adókon kívül más kötelező befizetéseket is elvárnak (például járulékok vagy illetékek); ezeket az adóktól az különbözteti meg, hogy az adófizetők a befizetésükért cserébe valamilyen közvetlen ellenszolgáltatásban részesülnek.

A közteherviselés elve - nagyon leegyszerűsítve - azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót, ugyanis az állam ebből fedezi a közkiadásokat. (például egészségügy, nyugdíjrendszer, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.). Az újraelosztás során - adók formájában - az állam a keletkező jövedelmekből elvon, és azt újra elosztja a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az állam tehát a polgáraitól, vállalatoktól elvont pénzből működik, vagyis végső soron mi magunk állunk minden állami kiadás mögött. Az állam, a kormány a szabad, demokratikus választásokon kapott felhatalmazás alapján adóztat minket és nyújt támogatást. Az újraelosztás meghatározott szempontok, így például a közfeladatok finanszírozási igénye, szociális rászorultság szerint történik. 

Mi a különbség az adók és a járulékok között? 

Az adóhivatal – végrehajtó szervként – beszedi a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeket, (adók, járulékok, hozzájárulások stb.) biztosítva ezzel az államháztartás bevételeinek jelentős részét. Az adó és a járulék közötti alapvető különbség, hogy míg az adó általános jellegű, azaz az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére, addig a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására használhatók fel. A társadalombiztosítási járulékból az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását, és a nyugdíjrendszert, a nyugdíjbiztosítási járulékokból kizárólag a nyugdíjrendszert tartja fent.

Bűn és bűnhődés – mennyi a büntetési tétele a lopásnak, rablásnak, csalásnak? Hány évet ült a Viszkis Rabló?

Vannak, akik úgy döntenek, hogy törvénytelen módon próbálnak pénzhez jutni. Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, a törvények szerint lopást követ el. Az ellopott dolog értékétől függően a lopás két évig, de különösen nagy érték esetén tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A rablás, amikor valamely dolog megszerzése érdekében fizikai erőszakot is alkalmaznak, vagy legalábbis ezzel fenyegetnek. Ez súlyosabb esetekben 15 éves büntetéssel is járhat. A „Viszkis rabló” néven hírhedtté vált bankrabló, aki 30 alkalommal rabolt, például 2002-ben 17 évet kapott. Jó magaviselete miatt 12 év után szabadult.

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pénz

https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/what_is_money.hu.html

//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2002.html

//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2012.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc014a.html

//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc022a.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc033a.html

https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Wages_and_labour_costs

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Wages_and_labour_costs#Net_earnings_and_tax_burden

https://vidakovics.hu/lopas-btk-370/

https://vidakovics.hu/rablas-btk-365/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambrus_Attila

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Fizetendo_jarulekok.html

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_ado/ado_merteke.html

https://www.nav.gov.hu/data/cms511261/74_A_szakkepzesi_hozzajarulas_20200131.pdf

https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Minimalber__garantalt_berminimum.html

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Hány telefonfülke van még az országban és mennyit használják őket?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 10:01
Folyamatosan csökken a nyilvános telefonfülkék száma, de még mindig rendszeresen használják azokat, havonta átlagosan ötven hívást indítanak egy-egy nyilvános készülékről.
Személyes pénzügyek Melyik éri meg jobban? A fogyasztóbarát személyi hitel vagy a hagyományos?
Privátbankár.hu | 2021. július 20. 16:37
A Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön számos olyan jellemzővel bír, ami miatt kedvezőbb egy hagyományos személyi kölcsönnél, a Nemzeti Bank korábbi közlése alapján az idei év első négy hónapjában felvett személyi kölcsönök közül minden ötödik minősített volt. A Bank360 elemzői annak jártak utána, hogy milyen feltételekkel lehet hagyományos, illetve fogyasztóbarát hitelhez jutni júliusban, és jobban megéri-e az új konstrukció.
Személyes pénzügyek A válság ellenére is új történelmi csúcson az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Eidenpenz József | 2021. július 20. 12:00
Annak ellenére, hogy a koronavírus-válságnak még koránt sincs vége, és nem a legjobb évként fog bevonulni a turizmus történetébe sem a 2021-es, az Ausztriában dolgozó magyarok száma új történelmi csúcsra emelkedett. Messze a magyarok kapták a legtöbb állást júniusban, amihez hozzájárulhat, hogy osztrák dolgozókból egyre kevesebb van. Az országban azonban megint szigorítanak, így a nyár második fele erősen kérdéses.
Személyes pénzügyek Magyarország sem marad ki az időjárás okozta károkból
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 16:27
A Generali Biztosító adatai szerint július második és harmadik hétvégéjének viharai után eddig közel 5500 bejelentés érkezett, összesen 1,5 milliárd forint értékben. 
Személyes pénzügyek Ráerősített az öngondoskodás iránti igényre a járvány
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 15:12
Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   
Személyes pénzügyek Jól meglökte a koronavírus az asztali számítógépek iránti keresletet
MTI | 2021. július 19. 12:20
Az elmúlt három negyedévben világszerte szépen nőttek a PC-eladások, igaz, a lendület így a végére épp hanyatlásnak indult.
Személyes pénzügyek Két bank is a babaváró hitel növekvő folyósítását jelezte
MTI | 2021. július 14. 06:24
Jelentős növekedésről számolt be a babaváró hitelek folyósításában két pénzintézet.
Személyes pénzügyek Még hogy válság? Egy év alatt közel 900 milliárddal tollasodtak meg a hazai gazdagok - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. július 12. 05:21
Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.
Személyes pénzügyek Az itthon nyaraló magyarok közel fele 50 ezer forintnál kisebb büdzsével tervez
Privátbankár.hu | 2021. július 8. 12:29
32 százalékuk pedig 50 és 100 ezer forint közötti vakációs költségvetéssel számol idén.
Személyes pénzügyek Csak május végéig 460 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a magyarok
MTI | 2021. július 8. 07:54
Az év első öt hónapjában már majdnem olyan értékben kötöttek hitelszerződéseket, mint a teljes 2016-os évben.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos