Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Milyen funkciói vannak a pénznek? Mekkora jövedelemből gazdálkodik az átlagos magyar háztartás? Hogyan néznek ki a kiadásai? Felkészítünk az életre a legfontosabb pénzügyi alapismeretekkel, nem csak középiskolásoknak. Pénzügyi Tudatosság Országos Verseny és Diákfórum 1. rész.

Mi az a pénz? Miért kell? Mi van, ha nincs?

Pénz lehet minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, vagy számlákon nyilvántartott egyenleg, amely a kereskedelmi forgalomban fizetési eszközként használatos. Aminek átadásával árukat, szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat, adókat, más közterheket törleszteni. A pénz csereeszköz, vagyis egy dolog árának megfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon erre a dologra el lehet cserélni. A stabil értékű pénz elszámolási egység, azaz ebben határozzák meg a dolgok árát. Ezen kívül értékőrző funkciót is képes betölteni, azaz megtakarításokat, tartalékokat lehet vele képezni.

Senki sem tud mindent egymaga előállítani, elvégezni, ezért az emberi társadalomban ősidők óta munkamegosztásra és cserére van szükség. Egyikünk például bútorokat, a másik gyümölcsöket termel ügyesebben, hatékonyabban, majd ezeket kicserélik egymás között. A pénz nélkül az áruk és szolgáltatások egymás közötti kicserélése, a munka és a különböző dolgok elszámolása, értékelése nagyon nehéz lenne (illetve volt régen). A pénz segítségével juthatunk hozzá tehát különböző, az élethez szükséges dolgokhoz.

Ha nincs pénzünk, nem kapunk élelmet, ruhát, egyéb javakat. Éhezhetünk, fázhatunk vagy elveszíthetjük lakhelyünket, amelynek fenntartását, költségeit fizetnünk kell. Vagy mások, barátok, rokonok, az állam segítségére lesz szükségünk.

A magyar hivatalos pénz (vagy fizetőeszköz, valuta) a forint, nemzetközi jelölése HUF. De sok helyen lehet fizetni az Európai Unió közös pénzével, az euróval is, melynek jele EUR. Ha valaki Romániába, Lengyelországba megy, ott a forintot nem fogadják el, az eurót talán, de nem mindenhol. A szokásos fizetéshez át kell váltani a forintunkat helyi pénzre, amennyiben készpénzzel fizetünk. A lenti képen valaki kártyával fizet; a pénznek több formája van, ezekből csak egy a készpénz. A vállalati életben az ügyletek nagy hányadát számlák közötti pénzmozgásokkal intézik.  

Mennyi az átlagbér Magyarországon? A minimálbér? A felső bérkategória bére?

A Központi Statisztikai Hivatal szerint “2020. január–februárban a bruttó átlagkereset 376 300, a nettó átlagkereset 250 200 forint volt, mindkettő 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még nem érintették”. Ez azokra vonatkozik, akik teljes (“nyolc órás”) állásban dolgoznak. 

Az átlag mögött azonban nagyon különböző helyzetek, csoportok találhatók. A magyar népesség alacsony jövedelmű tíz százalékának mintegy 138 ezer 500, a felső tíz százaléknak pedig 1,9 millió forint volt az éves jövedelme 2018-ban, egy főre vetítve. (A KSH szerint.) Az átlag a teljes népességen belül 615 576 forint, havonta tehát 51 298 forint. Ezekbe az átlagokba azok is bele vannak számolva, például a gyerekek, akiknek egyáltalán nincsen saját jövedelmük.

A pénz fő funkciói (Grafika: Canva.com, Pixabay.comA pénz fő funkciói (Grafika: Canva.com, Pixabay.com

Ebben a béreken kívül más jövedelmek is benne vannak, mint a vállalkozási jövedelmek, nyugdíj, vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások. (A családtámogatásokról a 9. fejezetben írunk bővebben.) Nem tartalmazzák azonban az úgynevezett fekete vagy eltitkolt jövedelmeket, amelyeket nem hivatalosan, adózatlanul keresnek sokan. Nincsenek benne a külföldről, rokonoktól érkező átutalások sem.

Hol élsz te? Mennyi most egy kiló kenyér, egy liter tej, egy kerékpár, egy autó, egy utazás vidékről Pestre…?

Egy kiló fehér kenyér átlagára 2020 áprilisában a KSH szerint 345 forint volt, egy liter sovány tejé 244 forint. Persze boltok és gyártók szerint nagyon nagy különbségek is vannak, egyes különleges ízesítésű, ínyenc termékek a hétköznapi változat többszöröségbe is kerülhetnek. Másoknál olcsóbb márkákat is kínálnak, tejet például 165 forintért is láttunk nemrég. Egy iskolai ebéd átlagosan 389 forintba került.

Egy Budapest-Szolnok vasúti jegy (ami 100 kilométeres) 1860 forint volt teljes áron, csak oda. Így egy retúrjegy árából majdnem tíz iskolai ebéd vagy 11 kiló kenyér kijön.

Fontosabb termékek árai (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)Fontosabb termékek árai (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Egy új kerékpár ára körülbelül 30-40 ezer forintnál kezdődik, de több százezres luxus– és sportkerékpárok is léteznek. Egy új személyautó ára minimum 2,5-3,0 millió forint, vagyis 10-12 havi nettó átlagkeresetből lehet vásárolni.Milyen egy tipikus fogyasztói kosár? Hogyan változik a tartalma különböző életszakaszokban (pl. fiatal gyermektelen pár, egyedülálló, négytagú család, nyugdíjas)?

Fogyasztói kosárnak nevezik azon termékek és szolgáltatások összességét, amelyeket valaki egy adott hónapban megvásárol. Ez egyénenként, élethelyzetenként nagy mértékben változik, ezért átlagokat szoktak számolni a lakosság egyes csoportjaira, korosztályaira. Vannak olyan kiadások, mint az élelmiszer, tisztálkodási szerek, a rezsi, vagy egyes egészségügyi kiadások, amelyek minden korosztályban szükségesek. Mások életkortól függően sokat változhatnak.

A fiatalok többet költenek szórakozásra, rendezvénybelépőkre, ruházkodásra és más divatcikkekre, egyes műszaki árukra. Sokan gyakrabban cserélnek mobiltelefont vagy számítógépet, mint az idősebb korosztályok, és használnak internetes szolgáltatásokat, például online játékokat, zeneszolgáltatót. Mások sokat sportolnak vagy utaznak, vagy más hobbijuknak élnek.

Egyes életszakaszok fogyasztói kosarai közötti eltérések (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)Egyes életszakaszok fogyasztói kosarai közötti eltérések (Grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Később a fiatalok egy része lakásra, bútorra, családalapításra gyűjt, majd erre adja ki a megtakarítását. A házasok esküvőre, nászútra, otthonteremtésre készülnek. A korábban szórakozásra, divatra költött összegek ekkor általában nagy mértékben csökkennek. A gyerek érkezésével gyerekruha, gyerekbútor, majd iskolai felszerelések, különórák, osztálykirándulások kerülnek bele a fogyasztói kosárba. Később a felsőoktatás költségei között tandíj, albérlet, ingázás vagy vidékről, vidékre utazás kerülhet fel a listára. A külföldi ösztöndíjakhoz is sok kiadás tartozhat.

Amikor a gyerekek kirepülnek, a szülők egy része másik otthont vásárolna, mások esetleg utazni szereznének, megint mások főleg nyugdíj-előtakarékosságra tesznek félre. Vannak, akik továbbra is támogatják a gyerekeiket, sőt az unokáikat. Idős korban általában előbb-utóbb megnő az olyan kiadások súlya, mint a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz. Sokan, akik korábban nem sportoltak, most egészségügyi okokból elkezdik.

Mennyibe kerül egy szingli és egy családi nagybevásárlás?

A KSH szerint 2018-ban egy egyedülálló, gyermek nélküli, egyedül a háztartásban élő személy 1,8 millió forintot költött egész évben. Ahol kettő felnőtt élt kettő gyerekkel, ott viszont majdnem pontosan egymillió forintot költöttek fejenként (összesen négymilliót). Egyrészt ugyanis ahol többen élnek együtt, ott a lakásfenntartás költségei rendszerint megoszlanak, azaz egy főre kevesebb rezsi jut. Másrészt azonban kevesebb elkölthető jövedelem marad egy főre, vagyis a gyermekeseknek sokkal jobban spórolniuk kell.

Élelmiszerekre fejenként mintegy 219 ezer forint ment el, a teljes költés közel negyede. Ez hetente 4200 forint, négy főre tehát 16 800. Így ha hetente egyszer vásárolnak be, és csak élelmet vesznek, ennyi pénzt kell elkölteni alkalmanként. (Valójában más cikkekre, például tisztálkodási szerekre vagy mosószerre is rendszeresen szükség van.) Egy egyszemélyes háztartásnál ugyanez a heti élelmiszer-költés 2018-ban 8700 forint volt.

Mennyi egy tipikus kis városi lakás és egy családi ház rezsije?

Egy kicsi, egy szobás budapesti lakásban áramra 3-6 ezer, vízre 2-3 ezer, gázra 5-10 ezer forintot kell költeni. Egyes tételek vidéken sem olcsóbbak, országosan egyformák. A közös költség a fővárosban 10-15 ezer forint. A közös költség elsősorban az épületek fenntartását, felújítását, takarítását, a közös helyiségek kivilágítását fedezi.

Rezsi és más állandó kiadások - ami szinte mindenkinek kell (grafika: Canva.com, Pixabay.com)Rezsi és más állandó kiadások - ami szinte mindenkinek kell (grafika: Canva.com, Pixabay.com)

Családi házaknál közös költség nincs, a fenntartást a tulajdonosnak kell megoldania. Ezen rövid távon sokat lehet spórolni, hiszen egy stabil állapotú házban sok évig is lehet nagyobb felújítás, javítás nélkül lakni. Hosszabb távon azonban ajánlatos erre félretenni, mert ha nem halasztható tovább például a tető javítása, az egyszerre több százezer, esetleg több millió forintos tétel is lehet.

Mennyiből lehet megélni, mekkora a létminimum?

Létminimumot Magyarországon már nem számolnak. Az “átlagos” színvonalú megélhetési szinthez a lakosság által fejenként és havonta szükségesnek tartott jövedelemösszeg 2019-ben a KSH felmérése szerint 130 200 forint volt. A “nagyon szűkös” megélhetéshez 72 600, a “nagyon jó” megélhetéshez 257 100 forint kellett volna.

A minimálbér 2019-ben 149 000 forint volt, amiből nettó, tehát adózás után 99 ezer forint maradt kedvezmények (például gyerekkedvezmény) levonása nélkül. Ez 2020-ban bruttó 161, nettó 107 ezer forintra emelkedett.

Amint említettük, “2020. január–februárban a bruttó átlagkereset 376 300, a nettó átlagkereset 250 200 forint volt” a KSH szerint. Az átlagos egy főre jutó jövedelem azonban, az eltartottakat is figyelembe véve, ennél jóval alacsonyabb.

 

 

Ábra: Mennyiből lehet megélni Magyarországon? (2019-es és 2020 eleji adatok)

 

Járulékok, adók szintje mekkora körülbelül?

A bér után a munkáltató és a munkavállaló is különböző adókat és társadalombiztosítási járulékokat, azaz úgynevezett közterheket kell fizessen. Ezek alapesetben a bérköltség mintegy 43 százalékát teszik ki, vagyis ekkora az “adóék”. (Az adóék azt jelenti, hogy a teljes munkaerőköltség, vagyis a bruttó bér és a munkáltatói terhek mekkora százalékát vonja el az állam.) 

A bér közterheit az alábbi grafikon mutatja (2020. július 1-től)

 

 

Alapesetben száz forintnyi bér kifizetése 117 forintjába kerül a munkáltatónak, amiből 66,5 forint marad az alkalmazottnál. (Az adóék: 66,5/117-1=43,16.)

Ezen belül csak az egyik tétel a személyi jövedelemadó (szja), amelynek mértéke nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony, a bruttó bér 15 százaléka. Különböző jogcímeken, például gyerekek utáni adókedvezményként vagy egyes hosszú távú megtakarítások után adókedvezmény jár. Emiatt a 15 százalékos szja jelentősen, akár nullára is csökkenhet.

Mit fizet az állam, mit fizetsz te? (Egészségügy, oktatás, rendőrség, utazás, nyugdíj stb.)

Az állam az adókból és járulékokból sok fontos szolgáltatást fizet. Megvédi polgárait – az állami rend fenntartásával – a katonaság, a rendőrség vagy a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a bíróságok segítségével. Az egészségügyi ellátás a dolgozók, járulékfizetők, valamint a nyugdíjasok, diákok számára nagyrészt ingyenes. (Kivételek: A gyógyszerek árának egy része, a fogorvosi ellátás nagy része, egyes nem feltétlenül szükséges orvosi beavatkozások.) Bizonyos szabályok szerint nyugdíj jár azoknak, akik megfelelő ideig dolgoztak. Az állami alapfokú és középfokú oktatás, valamint a felsőoktatás egy része ingyenes, pontosabban tandíjmentes.

Az állam infrastruktúrát, azaz utakat, hidakat, tömegközlekedési eszközöket, víz–, villany– és csatornahálózatot is építhet, pontosabban megbízhat ezzel cégeket. Egyes szolgáltatásokat vagy vállalatokat, például a közlekedésben, pénzzel támogathat, így téve azokat olcsóbbá a fogyasztók számára.

Az állam az adókból pénzbeli juttatásokkal vagy adókedvezményekkel ösztönöz bizonyos csoportokat, például a gyermeket vállaló szülőket, vagy egyes vállalkozókat. Ha csak korlátozott ideig is, segíti a bajba jutott embereket, például munkanélküli-ellátással, rokkant ellátással.

Nekünk kell azonban fizetnünk minden mást, az élelmiszerektől, a ruházattól a lakásig, közlekedési jegyekig, szórakozásig, az esetleges tandíjig vagy fogtömésig. Ezek egy része előre tervezhető, másik nem, ezért tartalékokat kell rá képeznünk.

Mi az az infláció? Mekkora volt 2019-ben?

A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük. Másképpen, ha az árak színvonala átlagosan emelkedik, infláció van a gazdaságban. Ha csökken, akkor defláció. (Ez utóbbi ritkább.) A fogyasztói inflációt úgy mérik, hogy meghatározzák az átlagos fogyasztó tipikus fogyasztói kosarát. Vagyis az egy hónapban vásárolt termékek és szolgáltatások értékét és árát. Majd kiszámolják, hogy mennyibe került ez az előző hónapban, és mennyibe legutóbb. Vagyis mennyivel változott átlagosan az árszint. A számításban nagyobb a súlya azoknak a dolgoknak, amelyekből többet veszünk, és kisebb azoknak, amelyekből kevesebbet.

 

Grafikon: Az infláció Magyarországon

Az árszínvonal 2019 decemberében éves alapon – tehát 2018 decemberéhez képest – 4,0 százalékkal emelkedett. Úgy is mondhatjuk, hogy ugyanazon tipikus termék– és szolgáltatáscsomagért, amelyért 2018 végén 100 ezer forintot kellett adni, 2019 évégén már 104 ezret kellett kifizetni. A pénz vásárlóértéke tehát csökkent. Gyakran használják még az éves átlagos infláció fogalmát, ez 2019-ben 3,4 százalék volt.

Mennyit keresnek az emberek külföldön? (Nyugat-Európa, USA, feltörekvő országok.) 

Magyarországon az utóbbi évtizedben megfigyelhető volt, hogy több százezer személy külföldön vállalt munkát. Mi ennek az oka? Az említett 250 200 forintos havi nettó átlagkereset, amit sokan nem érnek el, mintegy 715 euró, évi 8580 euró. Ezzel szemben az Eurostat szerint az EU átlaga 2019-ben évi 23 600 euró, tehát a magyar érték közel háromszorosa az egyedülálló, gyermektelen személyeknél. Egy négytagú családnál pedig 50 500 euró volt a két felnőtt összes éves nettó keresete (17,7 millió forint, havonta 1,47 millió forint).

De az árszínvonal is magasabb Nyugat-Európában, hozzávetőleges becslés szerint kétszeresek az árak Magyarországhoz képest. A bérszakadék tehát még így is nagyon magas, ami sokakat késztet külföldi munkavállalásra. Egy jó külföldi fizetéshez azonban általában jó nyelvtudás és magas szakmai tudás kell.

Kinek mi a fontos? Pénz, egészség, család, barátok? Tanulás? Haza?

Boldoggá tesz-e pénz? – ez egyáltalán nem biztos. Sokan úgy is boldogok, hogy szegények vagy átlagos jövedelműek, de más, számukra fontos dolgok tartalmassá teszik az életüket. Ez lehet a család, a barátok, tudásunk növelése, valamilyen művészi, alkotó tevékenység, önkéntes társadalmi szerepvállalás, karitatív tevékenység, hobbi.

Sokan, sokszor kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteniük kell pénzkereset (karrier), illetve a magánélet között. A nők, akik családalapítás esetén évekre is kieshetnek a munkából. Vagy az, akinek idős szülei vagy más rokona ápolása miatt marad kevesebb lehetősége dolgozni. Ezeket a döntéseket mindenkinek magának kell meghoznia, de nem árt minél előbb felkészülni rá.

Mit jelent a közteherviselés, újraelosztás, adó?

Az állam hasonlóan működik, mint egy „nagy család”. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek egy részét az adók biztosítják.

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. E szervek az adókon kívül más kötelező befizetéseket is elvárnak (például járulékok vagy illetékek); ezeket az adóktól az különbözteti meg, hogy az adófizetők a befizetésükért cserébe valamilyen közvetlen ellenszolgáltatásban részesülnek.

A közteherviselés elve - nagyon leegyszerűsítve - azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót, ugyanis az állam ebből fedezi a közkiadásokat. (például egészségügy, nyugdíjrendszer, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.). Az újraelosztás során - adók formájában - az állam a keletkező jövedelmekből elvon, és azt újra elosztja a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az állam tehát a polgáraitól, vállalatoktól elvont pénzből működik, vagyis végső soron mi magunk állunk minden állami kiadás mögött. Az állam, a kormány a szabad, demokratikus választásokon kapott felhatalmazás alapján adóztat minket és nyújt támogatást. Az újraelosztás meghatározott szempontok, így például a közfeladatok finanszírozási igénye, szociális rászorultság szerint történik. 

Mi a különbség az adók és a járulékok között? 

Az adóhivatal – végrehajtó szervként – beszedi a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeket, (adók, járulékok, hozzájárulások stb.) biztosítva ezzel az államháztartás bevételeinek jelentős részét. Az adó és a járulék közötti alapvető különbség, hogy míg az adó általános jellegű, azaz az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére, addig a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására használhatók fel. A társadalombiztosítási járulékból az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását, és a nyugdíjrendszert, a nyugdíjbiztosítási járulékokból kizárólag a nyugdíjrendszert tartja fent.

Bűn és bűnhődés – mennyi a büntetési tétele a lopásnak, rablásnak, csalásnak? Hány évet ült a Viszkis Rabló?

Vannak, akik úgy döntenek, hogy törvénytelen módon próbálnak pénzhez jutni. Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, a törvények szerint lopást követ el. Az ellopott dolog értékétől függően a lopás két évig, de különösen nagy érték esetén tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A rablás, amikor valamely dolog megszerzése érdekében fizikai erőszakot is alkalmaznak, vagy legalábbis ezzel fenyegetnek. Ez súlyosabb esetekben 15 éves büntetéssel is járhat. A „Viszkis rabló” néven hírhedtté vált bankrabló, aki 30 alkalommal rabolt, 2002-ben 17 évet kapott. Jó magaviselete miatt 12 év után szabadult.

 

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pénz

https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/what_is_money.hu.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2002.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc014a.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc022a.html

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc033a.html

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Wages_and_labour_costs

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Wages_and_labour_costs#Net_earnings_and_tax_burden

https://vidakovics.hu/lopas-btk-370/

https://vidakovics.hu/rablas-btk-365/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambrus_Attila

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Fizetendo_jarulekok.html

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_ado/ado_merteke.html

https://www.nav.gov.hu/data/cms511261/74_A_szakkepzesi_hozzajarulas_20200131.pdf

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Itt van, hogy pontosan mikor utalják idén a nyugdíjakat
Baka F. Zoltán | 2021. január 15. 09:47
Három hónap lesz majd, amikor eltér a rendtől a kifizetések időzítése.
Személyes pénzügyek Szép számmal voltak magyarok, akik még a járvány alatt is gazdagodtak - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. január 13. 06:07
Nemcsak a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok gyarapodtak két számjeggyel 2020-ban, hanem az ügyfelek száma is megugrott. E válsághelyzetben szokatlan jelenség oka, hogy a Covid-19 miatt március közepén elrendelt globális veszélyhelyzet hatására annyira olcsóvá váltak a befektetések, hogy nem kevesen gondolták úgy, most időszerű beszállniuk, akár a kockázatosabb eszközökbe is, mint például a részvényekbe. Ám, hogy e pozitív tendencia az idén folytatódik-e, az elsősorban attól függ, sikerül-e a gazdaságnak visszatérnie a rendes kerékvágásba – derül ki legfrissebb, exluzív privátbanki felmérésünkből.
Személyes pénzügyek 5 milliárd marad a zsebekben, ingyenesen intézhetünk több ügyet is
MTI | 2021. január 10. 12:53
Január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, idéntől ugyanis illetékmentesek az elsőfokú közigazgatási eljárások - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.
Személyes pénzügyek 400 ezer forint közelébe ért a bruttó átlagfizetés tavaly októberben
MTI | 2021. január 6. 10:11
8,8 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi.
Személyes pénzügyek Elektromos bringára ad pénzt az állam - indul az újabb pályázati kör
Privátbankár.hu | 2021. január 3. 08:50
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlását támogató kiírásának második körében 2021. január 4. és 8. között várják a pályázatokat. 
Személyes pénzügyek Novemberben – még – kellett a magyar munkaerő Ausztriában
Eidenpenz József | 2021. január 1. 06:11
A márciusihoz képest sokkal kevesebb munkahely szűnt meg az újabb korlátozásokat, lezárást hozó novemberben Ausztriában. A magyar foglalkoztatottak száma pedig csak csekély mértékben csökkent, bár ezzel is csúcstartók lettünk. A karácsony utáni harmadik lezárással azonban tovább romolhat a helyzet.
Személyes pénzügyek Biztosítások: több fontos határidő is most jár le
MTI | 2020. december 27. 08:35
December 31-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) egy részénél, és a nyugdíjbiztosításoknál is fontos határnap - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Személyes pénzügyek Az egzotikus úticélok száma a különféle tiltó intézkedések miatt alaposan lecsökkent
Szarvas György | 2020. december 26. 12:19
A hagyományos téli üdülőhelyek mellett az elmúlt években alaposan divatba jöttek az egzotikus helyszínek, melyek valóban alkalmat kínálnak arra, hogy aki akar, el tudjon „menekülni” a télből a nyárba, maga mögött tudja hagyni a hagyományos karácsonyi ünnepeket. A koronavírus-járvány miatt persze sok mindent megváltoztatott, azonban úgy tűnik, hogy az elszánt utazókat ez sem tántorítja el, hogy útra keljenek. 
Személyes pénzügyek Mennyi hitelt vehet fel egy nyugdíjas 2021-ben?
Privátbankár.hu | 2020. december 24. 12:44
A nyugdíjak januártól a jövőre várt infláció mértékével összhangban 3 százalékkal emelkednek. Mit jelent ez azoknak az időseknek, akik hiteligénylést terveznek? Mekkora hitelösszeggel számolhatnak, illetve mennyit számít esetükben a 13. havi nyugdíj visszaépítése? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Bank360.hu elemzői.
Személyes pénzügyek A járvány ellenére sokan kerülnek utcára
Privátbankár.hu | 2020. december 23. 06:49
A tiltás lejárta után, a harmadik negyedévben közel annyi ingatlant űrítettek ki, mint 2019 egészében.
hírlevél