Mi az a pénz? Miért kell? Mi van, ha nincs?
Pénz lehet minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, vagy számlákon nyilvántartott egyenleg, amely a kereskedelmi forgalomban, a gazdaságban fizetési eszközként használatos. Aminek átadásával árukat, szolgáltatásokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat, adókat, más közterheket törleszteni.
- A pénz csereeszköz, vagyis egy dolog árának megfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon erre a dologra el lehet cserélni.
- A stabil értékű pénz elszámolási egység, azaz ebben határozzák meg a dolgok árát.
- A pénz értékőrző funkciót is képes betölteni, azaz megtakarításokat, tartalékokat lehet vele képezni.
Senki sem tud mindent egymaga előállítani, elvégezni, ezért az emberi társadalomban ősidők óta munkamegosztásra és cserére van szükség. Egyikünk például bútorokat, a másik gyümölcsöket termel ügyesebben, hatékonyabban, majd ezeket kicseréljük egymás között. A pénz nélkül az áruk és szolgáltatások egymás közötti cserélje, a munka és a különböző dolgok elszámolása, értékelése nagyon nehéz lenne. (Az is volt régen, cserekereskedelemnek vagy barternek is hívták.)
A pénz segítségével juthatunk hozzá tehát különböző, az élethez szükséges dolgokhoz. Ha nincs pénzünk, nem kapunk élelmet, ruhát, egyéb javakat. Éhezhetünk, fázhatunk vagy elveszíthetjük lakhelyünket. Vagy mások, barátok, rokonok, az állam segítségére lesz szükségünk.
A magyar hivatalos pénz (más néven fizetőeszköz, valuta) a forint, nemzetközi jelölése HUF. De sok helyen lehet fizetni az Európai Unió közös pénzével, az euróval is, melynek jele EUR. Ha valaki Romániába, Lengyelországba megy, ott a forintot nem fogadják el, az eurót talán, de nem mindenhol. A szokásos fizetéshez át kell váltani a forintunkat helyi pénzre, amennyiben készpénzzel fizetünk. A pénznek több formája van, ezekből csak egy a készpénz. Az ügyletek túlnyomó részét ma már bankszámlák közötti pénzmozgatással, azaz átutalásokkal intézik a gazdasági szereplők.
Mennyi a bér Magyarországon? A minimálbér? A felső kategória bére?
A Központi Statisztikai Hivatal szerint:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2025. júliusában 693 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Az átlag mögött azonban nagyon különböző helyzetek, csoportok találhatók. A magyar népesség alacsony jövedelmű tíz százalékának például évi 541 272 (havi 45 100), a felső tíz százaléknak pedig évi 4,117 millió forint volt a nettó jövedelme 2020-ban (havi 343 ezer), egy főre vetítve. (A KSH archív táblázata szerint. Azóta ez persze emelkedett, a számokat csak a különbségek érzékeltetésére említettük.)
A jövedelemben a fizetéseken, béreken kívül más bevételek is benne vannak, mint a vállalkozási jövedelmek, nyugdíj, vagy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások. (A családtámogatásokról a 9. fejezetben írunk bővebben.) Többnyire nem tartalmazzák azonban az úgynevezett fekete vagy eltitkolt jövedelmeket, amelyeket nem hivatalosan, adózatlanul keresnek sokan. Nincsenek benne a külföldről, rokonoktól érkező átutalások sem.
Milyen egy tipikus fogyasztói kosár?
Fogyasztói kosárnak nevezik azon termékek és szolgáltatások összességét, amelyeket valaki egy adott hónapban megvásárol. Természetesen egyénenként változik, sőt változik a tartalma különböző életszakaszokban is (pl. fiatal gyermektelen pár, egyedülálló, négytagú család, nyugdíjas). Átlagokat szoktak számolni a lakosság egyes csoportjaira, korosztályaira. Vannak olyan kiadások, mint az élelmiszer, tisztálkodási szerek, a rezsi, vagy egyes egészségügyi kiadások, amelyek minden korosztályban szükségesek.
A fiatalok átlagban többet költenek szórakozásra, rendezvénybelépőkre, ruházkodásra és más divatcikkekre, egyes műszaki árukra. Sokan gyakrabban cserélnek mobiltelefont vagy számítógépet, mint az idősebb korosztályok, és használnak internetes szolgáltatásokat, például online játékokat, zeneszolgáltatót. Mások sokat sportolnak vagy utaznak, vagy más hobbijuknak élnek.
Később a fiatalok egy része lakásra, bútorra, családalapításra gyűjt, majd erre adja ki a megtakarítását. A házasok esküvőre, nászútra, otthonteremtésre készülnek. A korábban szórakozásra, divatra, hobbira költött összegek ekkor általában nagy mértékben csökkennek. A gyerek érkezésével gyerekruha, gyerekbútor, majd iskolai felszerelések, különórák, osztálykirándulások kerülnek bele a fogyasztói kosárba. Később a felsőoktatás költségei között tandíj, albérlet, ingázás vagy vidékről, vidékre utazás kerülhet fel a listára. A külföldi ösztöndíjakhoz is sok kiadás tartozhat.
Amikor a gyerekek kirepülnek, a szülők egy része másik otthont vásárolna, mások esetleg utazni szereznének, megint mások főleg nyugdíj-előtakarékosságra tesznek félre. Vannak, akik továbbra is támogatják a gyerekeiket, sőt az unokáikat. Idős korban általában előbb-utóbb megnő az olyan kiadások súlya, mint a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz. Sokan, akik korábban nem sportoltak, most egészségügyi okokból kezdik el.
Családi házaknál közös költség nincs, de a fenntartást a tulajdonosnak kell megoldania. Ezen rövid távon sokat lehet spórolni, hiszen egy stabil állapotú házban sok évig is lehet nagyobb felújítás, javítás nélkül lakni. Hosszabb távon azonban ajánlatos erre félretenni, mert ha nem halasztható tovább például a tető vagy a fűtési rendszer javítása, az egyszerre több százezer vagy több millió forintos tétel is lehet.
Mi az az infláció? Mekkora volt mostanában?
Az utóbbi években nagy problémát okozott világszerte az infláció megugrása, így Magyarországon is. A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük. Másképpen, ha az árak színvonala átlagosan emelkedik, infláció van a gazdaságban. Ha csökken, akkor defláció. (Ez utóbbi ritkább.) A fogyasztói inflációt úgy mérik, hogy meghatározzák az átlagos fogyasztó tipikus fogyasztói kosarát. Vagyis az egy hónapban jellemzően vásárolt termékek és szolgáltatások mennyiségét és árát. Majd kiszámolják, hogy mennyibe került ez az előző hónapban, és mennyibe legutóbb. Vagyis mennyivel változott átlagosan az árszint. A számításban nagyobb a súlya azoknak a dolgoknak, amelyekből többet veszünk, és kisebb azoknak, amelyekből kevesebbet.
Grafikon: Az infláció Magyarországon
Az árszínvonal 2024 decemberében éves alapon – tehát 2023 decemberéhez képest – 4,6 százalékkal emelkedett. (Két évvel korábban még 24,5 százalék volt ugyanez az érték, az egy kigróan rossz év volt ilyen szempontból.) Úgy is mondhatjuk, hogy ugyanazon tipikus termék– és szolgáltatáscsomagért, amelyért 2023 végén 100 ezer forintot kellett adni, 2024 évégén már 104 600-at kellett kifizetni. A pénz vásárlóértéke tehát csökkent. (Gyakran használják még az éves átlagos infláció fogalmát is, ez 2024-ben 3,7 százalék volt.)
Az infláció a prognózisok szerint 2024-ben és 2025-ben várhatóan egy számjegyű marad, 4-5 százalék körül.
Mekkora a minimálbér?
A bruttó minimálbér 2024. januárjától bruttó 266 800 forintra nőtt, a nettó, adókedvezmények levonása nélküli minimálbér pedig 177 422 forintra jött ki. Ebből azonban sokan nem tudnak megélni, pontosabban csak súlyos megszorítások árán.
Mennyi járulékot, adót kell fizetnünk?
A bér után a munkáltató és a munkavállaló is különböző adókat és társadalombiztosítási járulékokat, azaz úgynevezett közterheket kell fizessen. Ezek alapesetben a bérköltség 41 százalékát teszik ki, vagyis ekkora az “adóék”. Az adóék azt jelenti, hogy a teljes munkaerőköltség - vagyis a bruttó bér plusz a munkáltatói terhek – mekkora százalékát vonja el az állam.
A bér közterheit az alábbi grafikon mutatja (2022 elején)
Alapesetben száz forintnyi bér kifizetése 113 forintjába került a munkáltatónak, amiből 66,5 forint maradt az alkalmazottnál. (Az adóék számítása: 66,5/113-1=0,411, azaz 41,1 százalék.)
Ezen belül csak az egyik tétel a személyi jövedelemadó (szja), amelynek mértéke nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony, a bruttó bér 15 százaléka. Különböző jogcímeken, például gyerekek utáni adókedvezményként vagy egyes hosszú távú megtakarítások után adókedvezmény jár. Emiatt a 15 százalékos szja jelentősen, akár nullára is csökkenhet. Sőt, már az egyéb járulékokból is lehet írni a családi kedvezményeket.
Mennyit keresnek az emberek külföldön? (Nyugat-Európa, USA, feltörekvő országok.)
Magyarországon az utóbbi évtizedben megfigyelhető volt, hogy több százezer, sőt valószínűleg legalább félmillió személy külföldön vállalt munkát. Mi ennek az oka? Az Eurostat statisztikáiból ítélve az EU átlagos bére a magyar érték közel háromszorosa az egyedülálló, gyermektelen személyeknél.
De az árszínvonal is magasabb volt Nyugat-Európában, korábbi becslések szerint egyes termékek árai kétszeresek Magyarországhoz képest, másoknál a különbség kisebb. (Ma már az is előfordul, hogy valami Magyarországon kerül többe.) De a bérszakadék mindenképpen nagyon magas, ami sokakat késztet külföldi munkavállalásra. Összességében gyakran többet lehet megtakarítani a külföldi bérből, mint a hazaiból.
Egy jó külföldi fizetéshez azonban általában jó nyelvtudás és magas szintű szakmai tudás kell. Gyakori probléma az is, hogy külföldön a szállásért sokat kell fizetni, ami a megtakarítás zömét elviheti.
Kinek mi a fontos? Pénz, egészség, család, barátok? Tanulás? Haza?
Boldoggá tesz-e pénz? – ez egyáltalán nem biztos. Sokan úgy is boldogok, hogy szegények vagy átlagos jövedelműek, de más, számukra fontos dolgok tartalmassá teszik az életüket. Ez lehet a család, a barátok, tudásunk növelése, valamilyen művészi, alkotó tevékenység, önkéntes társadalmi szerepvállalás, karitatív tevékenység, hobbi.
Sokan, sokszor kerülnek abba a helyzetbe, hogy dönteniük kell pénzkereset (karrier), illetve a magánélet között. A nők, akik családalapítás esetén évekre is kieshetnek a munkából. Vagy az, akinek idős szülei vagy más rokona ápolása miatt marad kevesebb lehetősége dolgozni. Ezeket a döntéseket mindenkinek magának kell meghoznia, de nem árt minél előbb felkészülni rá.
Mit fizet az állam, mit fizetsz te? (Egészségügy, oktatás, rendőrség, utazás, nyugdíj stb.)
Az állam az adókból és járulékokból sok fontos szolgáltatást fizet. Megvédi polgárait – az állami rend fenntartásával – a katonaság, a rendőrség vagy a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a bíróságok segítségével. Az egészségügyi ellátás a dolgozók, járulékfizetők, valamint a nyugdíjasok, diákok számára nagyrészt ingyenes. (Kivételek: A gyógyszerek árának egy része, a fogorvosi ellátás nagy része, egyes nem feltétlenül szükséges orvosi beavatkozások.) Bizonyos szabályok szerint nyugdíj jár azoknak, akik megfelelő ideig dolgoztak. Az állami alapfokú és középfokú oktatás, valamint a felsőoktatás egy része ingyenes, pontosabban tandíjmentes.
Az állam infrastruktúrát, azaz utakat, hidakat, tömegközlekedési eszközöket, víz–, villany– és csatornahálózatot is építhet, pontosabban megbízhat ezzel cégeket. Egyes szolgáltatásokat vagy vállalatokat, például a közlekedésben, pénzzel támogathat, így téve azokat olcsóbbá a fogyasztók számára.
Az állam az adókból pénzbeli juttatásokkal vagy adókedvezményekkel ösztönöz bizonyos csoportokat, például a gyermeket vállaló szülőket, vagy egyes vállalkozókat. Ha csak korlátozott ideig is, segíti a bajba jutott embereket, például munkanélküli-ellátással, rokkant ellátással.
Nekünk kell azonban fizetnünk minden mást, az élelmiszerektől, a ruházattól a lakásig, közlekedési jegyekig, szórakozásig, az esetleges tandíjig vagy fogtömésig. Ezek egy része előre tervezhető, másik nem, ezért tartalékokat kell rá képeznünk.
Mit jelent a közteherviselés, újraelosztás, adó?
Az állam hasonlóan működik, mint egy „nagy család”. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen. A bevételek egy részét az adók biztosítják.
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. E szervek az adókon kívül más kötelező befizetéseket is elvárnak (például járulékok vagy illetékek); ezeket az adóktól az különbözteti meg, hogy az adófizetők a befizetésükért cserébe valamilyen közvetlen ellenszolgáltatásban részesülnek.
A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót, ugyanis az állam ebből fedezi a közkiadásokat. (például egészségügy, nyugdíjrendszer, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.). Az újraelosztás során – adók formájában – az állam a keletkező jövedelmekből elvon, és azt újra elosztja a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az állam tehát a polgáraitól, vállalatoktól elvont pénzből működik, vagyis végső soron mi magunk állunk minden állami kiadás mögött. Az állam, a kormány a szabad, demokratikus választásokon kapott felhatalmazás alapján adóztat minket és nyújt támogatást. Az újraelosztás meghatározott szempontok, így például a közfeladatok finanszírozási igénye, szociális rászorultság szerint történik.
Mi a különbség az adók és a járulékok között?
Az adóhivatal – végrehajtó szervként – beszedi a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeket, (adók, járulékok, hozzájárulások stb.) biztosítva ezzel az államháztartás bevételeinek jelentős részét. Az adó és a járulék közötti alapvető különbség, hogy míg az adó általános jellegű, azaz az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére, addig a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására használhatók fel. A társadalombiztosítási járulékból az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását és a nyugdíjrendszert tartja fent.
Bűn és bűnhődés – mennyi a büntetési tétele a lopásnak, rablásnak, csalásnak? Hány évet ült a Viszkis Rabló?
Vannak, akik úgy döntenek, hogy törvénytelen módon próbálnak pénzhez jutni. Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, a törvények szerint lopást követ el. Az ellopott dolog értékétől függően a lopás két évig, de különösen nagy érték esetén tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A rablás, amikor valamely dolog megszerzése érdekében fizikai erőszakot is alkalmaznak, vagy legalábbis ezzel fenyegetnek. Ez súlyosabb esetekben 15 éves büntetéssel is járhat. A „Viszkis rabló” néven hírhedtté vált bankrabló, aki 30 alkalommal rabolt, például 2002-ben 17 évet kapott. Jó magaviselete miatt 12 év után szabadult.
Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok – tartalomjegyzék
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pénz
https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/what_is_money.hu.html
//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2002.html
//www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker2012.html
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc014a.html
//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf005i.html
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc022a.html
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zhc033a.html
https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0005.html
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Wages_and_labour_costs
https://vidakovics.hu/lopas-btk-370/
https://vidakovics.hu/rablas-btk-365/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ambrus_Attila
Minimálbér, garantált bérminimum – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
Lakóházat ért dróntalálat a moszkvai régióban. 
