Belgium Európa első „drogköztársaságává” válhat

Bár Belgium királyság, az utóbbi évek fejleményei alapján jó úton hatad afelé, hogy Európa első „drogköztársaságává” váljék – állítják egyre többen. Az ország kikötői – Antwerpen, Zeebrugge és hatalmas konténertermináljaik – több millió tonna rakományt mozgatnak, rengeteg kokaint, heroint és szintetikus drogot rejtve. Antwerpen a kábítószer-lefoglalások számában 2022-re megelőzte a holland Rotterdamot, ezzel a belga kikötő Európa kábítószer-kereskedelmének központjává vált – foglalja össze az Euractiv.

A kábítószer-kereskedelem messze Európától kezdődik. A kokain – az EU kikötőin keresztül leggyakrabban kereskedett kábítószer – esetében a tömeges szállítmányok Kolumbiából, Peruból vagy Ecuadorból indulnak, legális rakományokba, például gyümölcsládákba, gépalkatrészekbe vagy acélcsövekbe töltve. Egy részük egyenesen átkel az Atlanti-óceánon, míg mások cikkcakkban haladnak át Nyugat-Afrika átrakodási pontjain – Szenegálon, Elefántcsontparton, a Zöld-foki-szigeteken vagy karibi kikötőkön keresztül –, hogy elmossák a nyomokat. Más részük áthalad az Európai Unióhoz tartozó Kanári-szigeteken vagy Azori-szigeteken, így az EU-n belüli mozgás miatt a dokumentumokban még nehezebb nyomon követni a drog útját.

Kis tétekkel játszanak nagyban

A drogszállítmányok ezután a belga Antwerpenben, Zeebrugge-ben vagy a holland Rotterdamban kötnek ki, ahol „bányász” legények – gyakran tizenéves újoncok – feltörik a konténereket, kiveszik a kábítószert, újra lezárják őket, és lelépnek, mielőtt az ellenőrök megérkeznének.

A belga vámhatóság adatai most azt mutatják, hogy a drogkereskedők a kisebb és gyakoribb szállítmányokat részesítik előnyben, hogy ezzel jobban elkerüljék az ellenőrzéseket – 2025 elején Antwerpenben 82 kokainszállítmányt fogtak el, amelyek átlagosan 204 kilogrammot nyomtak, szemben a 2024-es 359 kilogrammos átlaggal.

A belga vámhatóság becslése szerint a kikötőibe érkező kokainnak csak 10-40 százalékát fogják el. A többi elárasztja Európát. Egy kiló, amit Latin-Amerikában néhány ezer euróért vásárolnak, közel 30 ezer eurót is érhet az EU piacain – figyelmeztet az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA).

A heroin ezzel szemben a balkáni útvonalon halad Afganisztánból Törökországon és a Balkánon keresztül, míg a kannabiszgyanta továbbra is Marokkóból Spanyolországba áramlik, a szintetikus kábítószerek és alapanyagok, mint például a metamfetamin, pedig Ázsiából légi úton vagy akár postai csomagokkal érkezik.

A méretek megdöbbentőek. Az európai kokainpiac becslések szerint 11,6 milliárd euró, míg a kannabisz további 12,1 milliárd eurót tesz ki. Mivel ekkora pénz mozog, Belgium kikötői nemcsak a csempészet, hanem a pénzmosás számára is ideálissá váltak. 2024-ben csak az antwerpeni régióban 128 kábítószerrel kapcsolatos letartóztatás történt, beleértve 16 kiskorú elfogását is.

A Belga Nemzeti Bank (NBB) tavalyi számításai szerint a belga lakosság kábítószer-fogyasztása jóval nagyobb, mint azt korábban feltételezték: a 2023-as illegális drogvásárlások értéke elérhette az 1,2 milliárd eurót, csaknem kétszeresét a korábbi 647 millió eurós becslésnek. Mivel a tiltott szerek átlagára 2013 óta alig változott, a látványos növekedés elsősorban a fogyasztás erősödését tükrözi. A módosítás az ország makrogazdasági statisztikáinak új források alapján végzett újraszámításából ered, amely az illegális gazdaság súlyát is átértékelte a bruttó hazai termékben – írta a The Brussels Times.

Antwerpen elesett, veszélyben a jogállam

A kábítószer-kereskedelem Belgiumot narkóállammá változtatja, és a jogállamiság veszélyben van – számol be a Politico arról a magát megnevezni nem kívánó antwerpeni bíró által október végén közzétett levélről, amelyben a szövetségi kormányhoz fordult sürgős segítségért.

„Kiterjedt maffiaszerű struktúrák vertek gyökeret, párhuzamos hatalommá válva, amely nemcsak a rendőrséget, hanem az igazságszolgáltatást is kihívás elé állítja. A következmények súlyosak: narkóállammá alakulunk? Lehetetlen, gondolják? Túlzás? A kábítószerügyi biztosunk szerint ez már folyamatban van. Kollégáimmal osztjuk ezt az aggodalmat” – tette hozzá a bíró.

Antwerpen hatalmas kikötője kapuként szolgál az illegális kábítószerek számára, hogy bejussanak Belgiumba – és tágabb értelemben Európába. Brüsszelt, az ország fővárosát, kábítószerrel kapcsolatos lövöldözések sorozata sújtja, csak idén több mint 60 incidens történt, ezek közül 20 ezen a nyáron történt.

A vérfürdőre válaszul Bernard Quintin belga belügyminiszter kijelentette, katonákat akar kivezényelni Brüsszel utcáira. Idén év elején a belga kormány jóváhagyta a belga főváros hat rendőrségi övezetének egyetlen egységbe való összevonását, amely 2027 elején esedékes.

A névtelenségbe burkolózó bíró a levélben megjegyzi, hogy a narkóállamot illegális gazdaság, korrupció és erőszak jellemzi – ezek a feltételek a véleménye szerint Belgiumra is jellemzőek. A bíró megjegyzi, hogy a pénzmosó hálózatok felhajtják az ingatlanárakat, a korrupció behatol az állami intézményekbe, és emberrablásokat is rendelhetünk a Snapchaten.

Brüsszel felzárkózik, terjed a bandaharc

Brüsszel – amely 45 kilométerre fekszik Antwerpen kikötőjétől – szintén a kábítószer-harcok frontvonalába került. Egy 2025. júliusi sajtótájékoztatón az ügyészek 57 lövöldözésről számoltak be – ezek közül 20 a nyáron történt –, amelyek közül sok a rivális bandák közötti területi háborúkhoz kapcsolódott, Julien Moinil brüsszeli ügyész szerint.

Brüsszelben jelenleg 3,19 gyilkosságot regisztrálnak 100 ezer főre vetítve – ez az EU nagyvárosi területein a legmagasabbak közé tartozik.

Philippe Close brüsszeli polgármester szerint az olcsó kemény drogok fokozzák az erőszakot Brüsszelben.

„Meg kell jegyeznem, hogy olcsóbb felszívni egy sor kokaint, mint meginni egy pohár rumot kólával. Mindenhol vannak szintetikus drogokkal foglalkozó laboratóriumok, és a pénz, amit a droggal keresni lehet, egyszerűen elképesztő. Egyetlen kereskedési hely napi 20 ezer eurót hozhat” – mondta Close a Le Soirban augusztus végén megjelent interjúban, a városban robbanásszerűen megnövekedett kábítószer-erőszakra reagálva.

Close figyelmeztetett, hogy több rendőr kivezénylése nem fog mindent megoldani, és hogy kulcsfontosságú megvitatni, a kábítószerek miért gyakorolnak akkora befolyást a társadalomra az EU fővárosában. Továbbá együtt kell működni az egészségügyi szakemberekkel a probléma megoldása érdekében.

„Van egy koncentrált probléma, miszerint – a szennyvízelemzések szerint – Brüsszel és Antwerpen a kábítószer-fogyasztás tekintetében az első öt európai város közé tartozik. És ha anélkül kezeljük a kábítószer-kereskedelmet, hogy kérdéseket tennénk fel a kokain vagy a szintetikus drogok fogyasztásával kapcsolatban, akkor nem fogjuk megnyerni ezt a harcot” – érvel a polgármester.

A brüsszeli Európa-negyed

Brüsszel nemcsak Belgium fővárosa, hanem az EurópaI Unió szerveinek és adminisztrációjának is a fő központja. A városban sok uniós bürokrata is dolgozik. Kérdés, hogy a drogprobléma mennyiben érinti e funkciót. Alain Hutchinson, Brüsszel városának európai biztosa hangsúlyozta, hogy a negyedben soha nem tapasztaltak biztonsági vagy társadalmi problémákat, és szerinte a város más részein is jelenlévő jelenségről van szó.

„Vannak társadalmi, illetve kulturális gettók a városban, de ilyenek minden városban találhatók” – mondta a város tisztviselője az Euractiv szeptemberi beszámolója szerint.

Hutchinsont 2014-ben nevezte ki Rudi Vervoort szocialista miniszterelnök, mandátuma pedig elvileg a 2023-as regionális választások után lejárt volna. A brüsszeli pártok azonban immár több mint egy éve képtelenek kormányt alakítani, így ő továbbra is hivatalban maradt. A brüsszeli Európa-negyed jövőjéről szóló vita középpontjában továbbra is az „irodai gettó” felszámolása áll, miközben a város politikai bénultsága miatt elhúzódik az irányváltás.

A város demográfiai összetétele élénk európai jelenlétet mutat: a nem belga EU-állampolgárok a lakosság mintegy huszonhárom százalékát teszik ki, miközben több mint 40 ezer ember dolgozik az uniós intézményekben a 2024-es jelentés szerint. Hutchinson célja a negyed élhetőbbé és sokszínűbbé alakítása. „Nem akarjuk, hogy a negyed így maradjon, ami egy irodai gettó” – fogalmazott. Felidézte, hogy korábban „az európai intézmények… a negyeden belül dolgoztak, és nem akarták tudni, mi történik odakint. Ennek vége.”

Az Európai Bizottság már megkezdte több irodaterület értékesítését, amelyeket lakóházakká és iskolákká alakítanak át. Hutchinson bírálta ugyanakkor a flamand nacionalisták vezette szövetségi kormányt, amely szerinte ellenségesen viszonyul ezekhez az átalakítási tervekhez. Kérdés, hogy ezek a tervek mennyiben segíthetnek a probléma megoldásában, ha egyáltalán.