09. Speciális élethelyzetek, családtámogatások, kedvezmények

Az állam egyik feladata és alapvető érdeke, hogy bajba jutott vagy különleges helyzetbe került polgárain segítsen. Átvállaljon olyan feladatokat, amelyeket az egyén, a család vagy más közösségek nem képesek megfelelően kezelni. Már az ókorban is így volt, amikor az uralkodók közös gátakat, öntözőrendszereket építettek, és a rossz termésű években az állami raktárakból osztottak élelmet a népnek. (Egyiptom, Mezopotámia.)

Ma Magyarországon legalább a következő fontosabb támogatási fajták léteznek a magánszemélyek számára:

1. Sokféle családalapításhoz, gyerekvállaláshoz kapcsolódó támogatás létezik.
2. Kedvezményes vállalkozási formák, kisvállalkozói adókedvezmények, vissza nem térítendő támogatások, olcsó hitelek.
3. Megtakarításhoz, öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények, adó-visszatérítések, mint a nyugdíjszámla (nyesz), befektetési számla (tbsz), pénztárak, biztosítások. (A nyugdíjmegtakarításokról lásd a 10. fejezetet is.)
4. A továbbtanulást segítő támogatások, ösztöndíjak, ingyenes képzések, hitel. (Ezektől lásd a 4. fejezetet.)
5. Munkanélküliség, betegség, megváltozott munkaképesség esetére szóló támogatások. (A munkanélküli-segélyről /jelenlegi nevén álláskeresési járadék/, betegszabadságról és a közmunkáról lásd a 3. fejezetet.)
6. Rendkívüli esetek, önkormányzati támogatások

(Az összes fejezet tartalomjegyzéke.)

1. Családi támogatások

Csecsemőgondozási díj (CSED)

Keresetfüggő, előzetes munkavégzéshez kötött, havi pénzbeli támogatás. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára – 168 napon keresztül – jár. A CSED az igénylő jövedelmének 70 százalékáról 2021 közepén a 100 százalékára emelkedett. Ebből kizárólag személyi jövedelemadó-előleget vonnak (járulékokat nem). De érvényesíthető belőle a családi adókedvezmény is. (A CSED-hez az előző 365 napban biztosítottnak kellett lenni, és nem lehet mellette munkát vállalni.)

Gyermekgondozási díj (GYED)

Szintén keresetfüggő, előzetes munkavégzéshez kötött, havi pénzbeli támogatás. Az említett CSED (szülési szabadság) lejártát követő naptól a gyermek két éves koráig, ikrek esetén a gyermekek három éves koráig jár a szülőnek. Összege a szülő jövedelmének 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka (2024-ben 373 520 forint). A GYED bruttó összegéből tíz százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget vonnak le. De a szülő itt is érvényesítheti a családi jövedelemadó-kedvezményt. A GYED mellett lehet munkát vállalni.

CSOK Plusz

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) helyébe 2024. január 1-jével lépett új támogatási forma. Új lakás vagy családi ház vásárlására, építésére igényelhető, vissza nem térítendő állami támogatás, melynek összege a már meglévő és a vállalt gyermekek számától függ. Legfeljebb 1 gyermekre legfeljebb 15 millió, 2 gyermekre legfeljebb 30 millió, 3 gyermekre legfeljebb 50 millió forint összegű, legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitelt lehet ilyen módon felvenni úgy, hogy a már meglevő gyermek is beleszámít, de mindenképp kell további gyermek(ek)et is vállalni. A 10-25 éves futamidejű hitel első évében csak a hitel kamatát kell fizetni, az első gyermek megszületésekor pedig egyéves hitelfizetési moratórium kérhető. Ebben az esetben a hitel futamideje meghosszabbodik egy évvel.

Az első gyermek megszületésére 4, a másodikra 8, a harmadikra 10 éve van a házaspárnak. A második és azt követő gyermek megszületésekor a hitelből 10-10 millió forint leírható támogatásként.

A vidéken való lakhatást segítő “falusi CSOK”

A CSOK rendszerében azokat a támogatási összegeket, amelyeket korábban csak új lakásra lehetett igénybe venni, 2019 közepétől egyes kiemelt (úgynevezett preferált) kistelepüléseken használt lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is fel lehet használni. 2024-től a falusi CSOK keretében 1 gyermek után 1 millió, 2 gyermek után 4 millió, 3 vagy több gyermek után 15 millió forint támogatás igényelhető.

Bővítésre, korszerűsítésre ezeknek az összegeknek a fele fordítható, emellett 2024-től új építésű, egylakásos ház építésére vagy vásárlására is fel lehet venni a falusi CSOK-ot. A falusi CSOK kombinálható CSOK Plusz hitellel is.

A "sima" CSOK 2024. január 1-től megszűnt, és más családtámogatási elemek is változtak.

Babaváró hitel

2024 januárjától azok a házaspárok, ahol a feleség 18 és 30 év közötti, maximum 11 millió forint kamatmentes, szabad felhasználású kölcsönt igényelhetnek a bankfiókokban. 2024. december 31-ig a 30-40 év közötti nőknek átmeneti időszakot biztosítanak: ők akkor tudják felvenni a kölcsönt, ha igazolják a várandósságot. További fontos feltétel a legalább 3 éves, folyamatos társadalombiztosítási jogviszony legalább az egyik házastárs esetében. Futamideje legfeljebb 20 év lehet, az induló havi törlesztő részlet nem haladhatja meg a havi 51 ezer forintot, ami tartalmazza a kölcsön után fizetendő állami kezességvállalási díjat is.

Új lakáshitelnél a Babaváró kölcsön maximum 75 százalékát lehet önerőként felhasználni. 

Az igényléstől számított első, legalább 12 hetes várandósságnál, az első gyermek megszületésével vagy örökbefogadásával három évre szünetel a törlesztési kötelezettség - ennek megfelelően a futamidő is hosszabb lesz. A második gyermek esetén szintén felfüggeszthető három évre a törlesztés. Ha ikrek születnek, 3+2 évre is kérhető a törlesztés szüneteltetése.

A Babaváró hitel nem automatikusan jár, az az egyes bankok hitelbírálatától függ.

A Babaváró hitel támogatássá is alakulhat:

• az igényléstől számítva a második gyermek után az állam elengedi a fennálló tartozás 30 százalékát,
• a harmadik gyermek után a teljes fennálló tartozást átvállalja az állam.

Amennyiben Babaváró hitelt vagy CSOK Plusszal kombinált hitelt veszünk fel ingatlanvásárlási céllal, fontos kikalkulálnunk a bank segítségével, mennyivel csökken a tartozásunk gyermekünk születésekor. Ennél is fontosabb viszont tudatosítani, hogy mennyit kell visszafizetnünk az állampapírok hozama, ileltve a jegybanki alapkamat alapján akkor a banknak, ha nem érkezik meg az előre vállalt gyermekáldás (első vagy többedik gyermek esetén is).

Babakötvény

A magyarországi lakhelyű és magyar állampolgárságú gyermekek életkezdési támogatást kapnak az államtól. Ez a születést követően egyszeri alkalommal 42 500 forint. A támogatást a Magyar Államkincstár kezeli “letéti Start-számlán”. Ha a szülő vagy más hozzátartozó szeretné a számlán lévő összeget saját befizetéseivel tovább gyarapítani, ezt megteheti, és ezek a befizetések is kiegészülnek egy  10 százalékos állami támogatással (de évente maximum 12 ezer forinttal). A gyermek 18 éves korában juthat hozzá a megtakarításhoz és annak kamataihoz, adó-, járulék- és illetékmentesen. (A Start számlára korlátlan összeget be lehet ugyan fizetni, de az állami támogatás korlátozott.)

A Start-számlán lévő összeg Babakötvény nevű állampapírokba fektethető, amelyek kamatozása nagyon kedvező, az infláció felett évi három százalékpont. (Ez 2024 februárjától évi 20,6 százalék.) Összehasonlításképp, a “normál” infláció-követő Prémium Magyar Állampapír az infláció felett 0,5-1,5 százalékot fizet.

Az életkezdési támogatás a “2017. június 30. napja után született külföldi gyermek” számára is jár. (A külföldön született, magyar állampolgárságú gyermek vagy “magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek.)

Családi pótlék

Egy régi támogatás, amelynek sok éve nem emelték az összegét, így az inflációval lassan értékét veszíti, szerepe csökken. Feltétel nélkül jár minden szülőnek, nevelőnek, a gyermek 16. évének betöltéséig (vagy addig, amíg az első felsőfokú oktatásban részt vesz). Egy gyerek után havi 12 200 forint, két gyerek után gyermekenként 13 300 forint, három vagy több után pedig 16 000 forint gyermekenként. Egyedülálló szülő esetén a családi pótlék összege egy gyermek esetén 13 700 forint, két gyermek esetén gyermekenként 14 800, míg három vagy több gyermek esetén gyermekenként 17 000 forint. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén emelt összegű családi pótlék jár. (Forrás.)

Anyasági támogatás

Minden születő gyermek után a szülő számára egyszeri alkalommal járó támogatás. Az anyasági támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes szociális vetítési alap összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300 százalékával. 

Főállású anya

A gyermeknevelési támogatást (GYET) szokták “főállású anyaságnak” is nevezni, bár az apa is igénybe veheti. Három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám veheti ugyanis igénybe.  A legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos a szociális vetítési alap összegével. (Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.) Az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot vonnak. 

Az ikreket nevelő szülők

Az anyasági támogatásnál 64 125 forint helyett gyerekenként 85 500 forintot kapnak. A GYED pedig számukra két év helyett három évig jár.

Nagycsaládosok autóvásárlási támogatása

A nagycsaládosok autóvásárlási támogatását 2019-ben vezették be. A három- vagy több gyermekes családok legalább hétüléses új személygépkocsi vásárlásához 2,5 millió forint (de legfeljebb a vételár 50 százalékának megfelelő) támogatást igényelhettek az államtól.

Ez a támogatás 2022. december 31-ig volt igényelhető.

Egyéb családtámogatások címszavakban

Már nem könnyű számon tartani, hányféle segítséget, kedvezményt, támogatást, segélyt kapnak a családosok, a nagycsaládosok. További néhány ilyen csak felsorolásszerűen, a csalad.hu portál menüjéből:

• Jelzáloghitelekhez nyújtott támogatások bővítése
• Bölcsődefejlesztési programok
• Nagyszülői GYED bevezetése
• Jelzáloghitel-elengedés
• Gyermek után járó plusz szabadság
• KRESZ vizsgadíj-támogatás
• Nyelvvizsgadíj visszatérítése
• Tankönyvtámogatás
• Étkezési díjkedvezmény
• Gyermekek Otthongondozási Díja (GYOD)
• Gyermekápolási táppénz
• Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
• Gyermekgondozási díj - diplomások (Diplomás GYED)

Személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények az egyes élethelyzetekben

A személyi jövedelemadóból igénybe vehető kedvezményeket megkülönböztethetjük az arra okot adó élethelyzetek szerint (például fennálló betegség, gyermekvállalás, házasságkötés), de közös bennük, hogy mindegyik adóalap kedvezmény, azaz a fizetendő adónkat már a kedvezménnyel csökkentett adóalap után állapítjuk meg.

Az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, az első házasok kedvezményével, a személyi kedvezménnyel és a családi kedvezménnyel. Az adóalap-kedvezményeket 2023. január 1-jétől a következő sorrendben lehet érvényesíteni:

1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
3. 30 év alatti anyák kedvezménye,
4. személyi kedvezmény,
5. első házasok kedvezménye,
6. családi kedvezmény.

(További adózási alapfogalmak a Wikipedia oldalán.)

1.) Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

Adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a négy vagy több gyermekes anyák 2020. január 1. óta. Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,  és ezen gyermekek száma a négy főt eléri. A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei után, például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozói kivét. A kedvezmény már év közben érvényesíthető, ha az anya a munkáltató, kifizető részére adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri.

2.) 25 év alattiak kedvezménye

Adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-től. Nem kell személyi jövedelemadót fizetniük havonta legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleménye szerinti, teljes munkaidőben alkalmazásban állók tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereseg mértékéig az összevont adóalapba tartozó, a törvényben meghatározott jövedelmeik után. Az adóalapból levonható kedvezmény 2024-ben havonta maximum 576 601 forint, ami 86 490 forint adómegtakarítást jelent. A teljes adóévre a kedvezmény összege elérheti az 6 919 212 forintot, ami alapján évi 1 037 880 forinttal kevesebb adót kell megfizetnie a 25 év alatti fiatalnak. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára pedig a 25. életéve betöltésének hónapja.

A 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmeik után a kedvezmény havi összegéig. Ilyen jövedelmek például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme, őstermelői jövedelem, kifizetővel kötött megbízási, felhasználási szerződésből származó jövedelem. A kedvezmény az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után nem jár.

A kedvezmény azokra a hónapokra jár, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét. A kedvezmény érvényesítését a fiatalnak nem kell kérnie, azt a munkáltató, rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

Emellett az első házasok adókedvezménye is érvényesíthető: ha a fiatalok 25 éves koruk előtt kötnek házasságot, a házassági adókedvezményt 25 éves koruk után vehetik igénybe.

3.) 30 év alatti anyák kedvezménye

Adóalap kedvezményt érvényesíthet 2023-tól az a 25. életévét betöltött fiatal anya, aki

• vér szerint vagy örökbefogadott gyermeke után vagy
• magzat után
• családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.

Fiatal anya az, akinek családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a 30. életéve betöltését megelőző napig megnyílik. A kedvezmény abban az esetben illeti meg a fiatal anyát, ha magzatra, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel a családi kedvezményre való jogosultsága 2022. december 31-ét követően nyílik meg.

Az a 25. életévét betöltött fiatal anya is érvényesítheti 2023. január 1-től a 30 év alatti anyák kedvezményét, aki magzatra tekintettel 2023 előtt vált jogosulttá a családi kedvezményre, és a gyermek 2023-ban születik meg, a 30. életévének betöltését megelőző napig.

A 30 év alatti anyák kedvezményének összege havonta legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos közleménye szerinti, teljes munkaidőben alkalmazásban állók tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének összege. 2024-ben a kedvezmény összege legfeljebb jogosultsági hónaponként 576 601 forint, ami 86 490 forint adómegtakarítást jelent.

4.) Személyi kedvezmény

A személyi kedvezményt (ami súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény) is adóalap-csökkentő kedvezményként vehetik igénybe a kormányrendeletben felsorolt, BNO kód alapján meghatározott betegségekben szenvedő, illetve fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban részesülő személyek. (Akár már év közben is, az adóelőleg megállapításakor.)

A fogyatékos állapot fennállása alatt, az erről szóló orvosi igazolás vagy az ellátás folyósításáról szóló határozat birtokában érvényesíthető kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2024-ben havi 88 900 forint. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 1 066 800 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. (Adóban kifejezve ez 160 020 forint.) A kedvezmény nem csak azokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a magánszemély munkaviszonnyal rendelkezett.

5.) Az első házasok kedvezménye

Ezzel a kedvezménnyel az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti – akár már év közben is, az adóelőleg megállapítása során. Az első házasok kedvezményének érvényesítésére a házaspár akkor jogosult, ha 2014. december 31-ét követően került sor – akár belföldön, akár külföldön – a házasságkötésre és legalább egyiküknek ez az első házassága. Mindez azt jelenti, hogy a házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény érvényesítésére, megosztására, akinek nem ez az első házassága. A házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra (ez utóbbi az azonos neműek élettársi kapcsolatát jelenti) is alkalmazni kell, a kedvezmény tekintetében is.

A kedvezmény igénybevétele nincs életkorhoz kötve, nincs akadálya annak sem, hogy akár a szenior korosztályba tartozó „ifjú pár” vegye igénybe azt, ha legalább az egyik fél az első házasságát köti és van az összevont adóalapba tartozó jövedelmük.

A házastársak által együttesen érvényesíthető első házasok kedvezményének összege jogosultsági hónaponként 33 335 forint, ami azt jelenti, hogy az általuk fizetendő adó összege 5 ezer forinttal csökken. A kedvezményt a házasságkötést követő hónaptól kezdődően maximum 24 hónapon keresztül lehet igénybe venni. Megszűnik a jogosultság, ha például a felek elválnak.

6.) A családi kedvezmény

A családi adóalap-kedvezmény érvényesítése minden olyan hónapra lehetséges, amely hónapokra a magánszemély kedvezményezett eltartott után családi pótlékra jogosult vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesül, függetlenül attól, hogy a munkaviszony hány hónapon keresztül állt fenn. A családi kedvezményt az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint családi járulékkedvezményként az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege terhére lehet érvényesíteni.

Családi járulékkedvezmény

"Ha a jogosultnak járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van arra, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 százalékát családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe vegye. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék vagy 10 százalék nyugdíjjárulék összegét." (NAV)

A családi kedvezmény összege az eltartottak számától függ. Egy egy eltartott esetén 66 670 forint adóalap-kedvezmény (10 000 forint adó), kettő eltartott gyermekenként 133 330 forint adóalap-kedvezmény (gyermekenként 20 000 forint adó), három és minden további eltartott esetén gyermekenként 220 000 forint adóalap-kedvezmény (gyermekenként 33 000 forint adó) érvényesíthető havonta.

A tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után 2023-tól a családi kedvezmény havonta 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe, így az említett gyermekek után az eddigi kedvezmény összege adóba átszámítva 10 ezer forinttal emelkedik.

Ki jogosult családi adókedvezményre?

A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet az arra jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

A családi kedvezmény jogosultja lehet:

1. az a magánszemély, aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (például a nevelőszülő házastársa);
2. a várandósság 91. napjától a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa (tehát az élettárs nem);
3. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy– döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy;
4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, vagy– döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy.

Családi pótlékra jogosult a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a gyermek vér szerinti szülőjével együtt élő élettárs jogosult a családi pótlékra, akkor a családi kedvezmény szempontjából is jogosultnak minősül, így azt már év közben is érvényesítheti.

Öröklés, ajándékozás, vásárlás illetékkötelezettsége

Az illeték célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása. Az illetéket az különbözteti meg az adótól, hogy az illeték fizetője valamilyen kézzelfogható állami szolgáltatást vehet igénybe, míg az adóért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár.

Az illetékeknek két nagy csoportját lehet elkülöníteni egymástól:

• vagyonszerzési illetékek, valamint
• eljárási illetékek (és az igazgatási, bírósági szolgáltatások díjai).

A vagyonszerzési illetékeken belül két alcsoportot különböztetünk meg egymástól:

• ingyenes vagyonszerzéshez kapcsolódó öröklési és ajándékozási illetékeket, valamint
• a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

A fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke típusonként és vagyontárgyanként eltérő (2, 3, 4, 9, 18 százalék) lehet, alapja a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke. A jogalkotó azonban több olyan esetet és élethelyzetet ismer és elismer, mely esetekben az illeték teljes vagy részleges összegének elengedésére van lehetőség. Ilyen illetékmentesség vagy -kedvezmény vonatkozik az egyenesági rokonok, testvérek vagy házastársak közötti vagyonszerzésre, (bizonyos feltételek fennállása esetén) a termőföldszerzésre, új lakás tulajdonjogának megszerzésére, lakóház építésre alkalmas telek szerzésekor stb.

(Az illetékek témájáról az 5-ös fejezetben, az ingatlanok, a lakhatás pénzügyeivel kapcsolatban is volt szó.)

2. Kedvezményes vállalkozási formák, kisvállalkozói támogatások

A magyar állam és különböző szervezetei számos módszerrel támogatják a hazai kisvállalkozásokat, vállalkozókat, középvállalatokat. Adókedvezmények, alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitelek, állami beruházásokon, beszerzéseken való részvétel, vissza nem térítendő támogatások hosszú sora ad lehetőséget arra, hogy a hazai vállalkozások érvényesülni tudjanak.

Kata

A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) fix havi 50 ezer forintos adót jelent, amivel mentesül a kisvállalkozó egy sor más adóteher és annak adminisztrációja alól. (Ilyen a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó, a társadalombiztosítási járulék.)  Adóbevallások sora helyett csupán egy nyomtatvány kell évente egyszer beadni. Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi az is, hogy könyvelés helyett csak bevételi nyilvántartást kell vezetni.

A kata jelentősen szigorodott 2022 szeptemberétől, már csak azok az egyéni vállalkozók választhatják, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak. Ezzel a korábbi katások nagy része más adózási formát kellett keressen.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Az átalányadózó egyéni vállalkozói forma akkor választható, ha az adózó tárgyévi bevétele nem haladja meg az év első napján érvényes éves minimálbér tízszeresét, azaz 2024-ben a 32 millió 16 ezer forintot, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz 2024-ben a 160 millió 80 ezer forintot.

Az átalányadózó vélelmezett költséghányada fő szabály szerint 40 százalék, bizonyos, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott tevékenyégek esetében 80 százalék, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében 90 százalék. Ez azt jelenti hogy a jövedelem mértéke a bevétel 60, 20, illetve 10 százaléka.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme az éves minimálbér feléig, azaz 1 millió 600 ezer 800 forintig mentes a személyi jövedelmadó megfizetése alól, ám a 18,5 százalékos tb-járulékot, illetve a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a jövedelem, de legalább a minimális járulékalap után negyedévente meg kell fizetni.

Kiva

A kisvállalati adó (kiva) egy egyszerűsített adónem, amely kettő, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:

•  a szociális hozzájárulási adót
• a társasági adót – írja a NAV (Nemzeti Adó– és Vámhivatal).

Az adó mértéke 2022. január 1-től az adóalap 10 százaléka. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.

Pályázatok, támogatások

Az állam, illetve intézményei, mint az MFB (Magyar Fejlesztési Bank) számos esetben nyújt célzott támogatásokat bizonyos ágazatok fejlesztésére, megsegítésére. Csak pár példa a sok közül az utóbbi hetekből:

• Támogatás egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére
• Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák támogatása
• Kerékpárosbarát pályázatok
• A nyári diákmunka támogatása
• Kárenyhítő pályázat szőlészeteknek, borászatoknak
• Elektromosjármű-vásárlást támogató pályázat
• Szállodafejlesztési pályázat

A pályázatokon a vállalkozók vissza nem térítendő támogatásokat – pénzbeli juttatásokat – nyerhetnek, amit többnyire az állami költségvetésből és Európai Uniós forrásokból fizetnek nekik.

3. Megtakarításhoz, öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények, adó-visszatérítések

Az állam adókedvezményekkel, adó-visszatérítésekkel támogatja a hosszú távú, sok esetben nyugdíjcélú vagy egészségmegőrzéshez kapcsolódó megtakarításokat. A nyugdíjpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak, nyugdíjbiztosítások és nyugdíj-előtakarékossági számlák befizetései után annak 20 százalékát az adott számlára vissza lehet igényelni a befizetett személyi jövedelemadóból. 

Nyugdíjcélú és pénztári adó-visszatérítések

A NYESZ

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) százezer forintig terjedő adó-visszatérítést tesz lehetővé, a számlára való éves befizetés 20 százaléka kérhető vissza. Ez tehát akkor használható ki teljes mértékben, ha legalább félmillió forintot fizetünk be az adott évben. A megtakarításunkhoz csak nyugdíjba menetelkor tudunk hozzájutni. (Esetleg tbsz-számlává alakíthatjuk.) A nyesz-számlára különböző értékpapírokat helyezhetünk el, ezeket forgathatjuk, kereskedhetünk velük. 2024 januárjától lehetőség van a Magyar Államkicstárnál is NYESZ-en megtakarírani.

Az önkéntes pénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak rendszeres befizetéseken alapulnak, fegyelmet kívánnak meg a megtakarítóktól. Itt is a befizetés 20 százaléka kérhető vissza az adóból. Meghatározott esetekben lehet csak hozzájutni a befizetésekhez, a nyugdíjpénztáraknál nyugdíjba vonuláskor. Az egészségbiztosítási pénztáraknál például gyógyszer vagy különböző egészségügyi eszközök és szolgáltatások vásárlásánál is ki lehet venni pénzt a pénztárból. Az önsegélyező pénztári egyenleg terhére pedig számos élethelyzet esetén lehet pénzt felvenni, így például születés, beiskolázás, haláleset vagy akár lakáscélú jelzáloghitel törlesztése esetén is. Az adó-visszatérítés a pénztáraknál évi 150 ezer forintban korlátozott. Könnyen kiszámolható, hogy ehhez évente 750 ezer forint tagdíjat kell befizetni .

Nyugdíjbiztosítások

A nyugdíjbiztosítások adókedvezménye is 20 százalék, de maximum évi 130 ezer forint lehet. Ami azt jelenti, hogy 650 ezer forint éves díjjal lehet a maximális mértéket igénybe venni.

Az összes említett különböző, 20 százalékos mértékű adó-visszatérítés azonban nem haladhatja meg együtt az évi 280 ezer forintot.

(A nyugdíjmegtakarításokról lásd a 10. fejezetet is.)

Tartós befektetési számlák

A tartós befektetési számla (tbsz) a hosszútávú, több éves befektetések ösztönzésére szolgál. Jelenleg 15 százalék helyett tíz százalék adót kell fizetni a befektetések nyeresége után, ha az első évi befizetési időszakot követően három teljes naptári évig megtartjuk ezeket a számlánkon. Öt teljes naptári év eltelte után pedig az adó nulla lesz. Így a hosszabb távon befektető magánszemélyek a legtöbb értékpapír esetében nulla adókulccsal tudnak nyereséget elérni.

Állampapírok

Az állampapírokból származó bevételek adója 2019 júniusától nulla, futamidőtől függetlenül. (Az e dátum után kibocsátott értékpapírokra.) De vannak még fogalomban olyan értékpapírok, amelyek adója 15 százalék, vigyázni kell, hogy lehetőleg ne ilyet vásárojunk. (Például az Államkincstárnál.)

4. A továbbtanulást segítő támogatások, ösztöndíjak, ingyenes képzések

Magyarországon a felsőoktatásban bizonyos szakokon tandíjat kell fizetniük a diákoknak, más szakokon viszont nem. Ezen kívül akik jól tanulnak, tanulmányi eredményük alapján ösztöndíjat kaphatnak. Azok, akik nem tudják finanszírozni a tanulmányaikat, szociális alapú ösztöndíjakat is kérhetnek. Az ösztöndíjakat általában pályázat beadása útján lehet igényelni. Vannak rendszeres és rendkívüli szociális támogatások is. Ha tudományos vagy közéleti tevékenységet folytat valaki az egyetemen vagy főiskolán, arra is kaphat ösztöndíjat .

Aki valamilyen okból így sem tudja a tanulmányaihoz szükséges pénzösszeget előteremteni, kérhet kedvezményes kamatozású diákhitelt. Diákhitel felvételére bármely felsőoktatásban tanuló diák jogosult.

Az oktatás finanszírozásáról, ösztöndíjakról, a Diákhitelről lásd részletesebben a 4. fejezetet.

5. Munkanélküliség, betegség, megváltozott munkaképesség esetére szóló támogatások

Eléggé gyakori rendkívüli élethelyzet a munkanélküliség, a betegség, a megváltozott munkaképesség. Ezek esetére is vannak állami támogatások.

A munkanélküli-segélyről (jelenlegi nevén álláskeresési járadék), betegszabadságról és a közmunkáról lásd a 3. fejezetet.

6. Rendkívüli esetek, önkormányzati támogatások

A magyar államon túl az önkormányzatok is igyekeznek polgáraikról gondoskodni rendkívüli helyzetekben. Vannak speciális önkormányzati segélyek, például:

• Beiskolázási segély
• Lakáscélú helyi támogatás
• Lombikbébi-támogatás
• Tűzifa-juttatás
• Ápolási díj támogatása
• Speciális diétára szoruló gyermekek időszaki támogatása
• Temetési támogatás
• Rendkívüli települési támogatás (elemi kár vagy más, előre nem látható, rendkívüli esemény bekövetkeztekor)

A koronavírus-járvány és az amiatt elrendelt kijárási korlátozások, a bekövetkezett gazdasági válság kárainak enyhítésére is adókedvezményeket és támogatásokat határozott el a kormány. Más években például árvíz, szárazság, viharok esetén volt szükség kisebb-nagyobb kormányzati beavatkozásra. A kisebb természeti katasztrófák hatásainak kezelésére az államok rendszerint rendkívüli tartalékokat képeznek. A nagyobb válságok, mint a koronavírus-válság viszont komolyabb változtatásokat igényelnek az állami kiadások és bevételek rendszerében (a költségvetésben).

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Források:

A Magyar Államkincstár családtámogatási oldala

https://csaladokeve.hu/

https://www.okosanapenzzel.hu

https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/penzugyi-navigator-fuzetek

https://www.allampapir.hu/

https://www.palyazat.gov.hu/

Bankmonitor.hu

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/adozoi_terhek.html

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kiva

https://csalad.hu

https://www.palyazatihirek.eu/

https://www.mnb.hu/monetaris-politika/novekedesi-hitelprogram-nhp

https://www.elte.hu/szocialis_alapu_osztondijak

https://eduline.hu/felsooktatas/20200110_egyetemi_osztondijak

https://kph.kaposvar.hu/index.php?page=aktualiranytu&width=800&F=2&T=1&prn=1&iranytu=14

https://www.nav.gov.hu/data/cms552963/73_Szja_adoalap_kedvezmenyek_20210210.pdf